Elhunyt Georges Moustaki

Hetvenkilenc éves korában érte a halál a francia énekes-dalszerzőt, aki élete során több mint 300 dalt írt a legnagyobb francia előadók számára. Az egyiptomi születésű, de 1951 óta Párizsban élő zenész 2011-ben jelentette be, hogy olyan súlyos légzőszervi problémáktól szenved, amelyek lehetetlenné teszik számára az éneklést. Környezetéből származó információk szerint csütörtökön reggel halt meg. Moustaki eleinte olyan nagy francia sanzonénekeseknek írt dalt, mint Piaf, Montand vagy Dalida, de később maga is sikeres előadó lett. Edith Piafhoz rövid ideig tartó szerelmi viszony is fűzte, az ő számára írta legnagyobb slágerét, az 1958-as Milordot. 1969-ben szerezte Pia Colombo számára másik nagy klasszikusát, a Le Méteque című számát, amelyben egy bevándorló érzésvilágát fejezte ki. (MTI, részlet)

Magyarországon kevésbé volt ismert a nagy dalszerző, a 70-es években néhány számát adta a rádió, nagyon ritkán. Most a halálakor csak egy mondat jutott neki a rádióban. Valójában egy igen nagy énekes és szerző volt, azok közül való, akik nem reklámozták magukat. Jellegzetes bársonyos hangján mindig olyan dallamokat adott elő amik érzelmeket váltottak ki a hallgatóban. Úgy látszik minél nagyobb művész valaki, annál inkább elhallgatják műveit. Lemezeit nálunk nem lehetett kapni, ám néhány száma a YT-on elérhető . Leghíresebb száma a „Túl késő”.

ÁLLAMI ÉS BANKMAFFIÁK BŰNTETLENÜL

Most lebuktak a magyar bankok - Árulkodnak a friss számok

Az egy évvel korábbinak több mint duplájára rúgó, 73 milliárd forintos adózott nyereséget értek el az első negyedévben a hazai részvénytársasági hitelintézetek. Gyorsan reagáltak a tranzakciós illeték bevezetésére: bár nem tudjuk, pontosan mennyit fizettek be ezen a címen a költségvetésbe, szépen hárítottak át belőle - példátlan mértékben (+19 milliárd) nőtt a jutalékeredményük, és ezen belül a pénzforgalmi szolgáltatásból származó bevételük (+11 milliárd). A banki eredmény javulásához a forrásköltségek csökkenése és egyes vállalati céltartalékok felszabadulása mellett a bankok takarékoskodása is hozzájárult. A külföldi forráskivonás eközben jelentősen lelassult, a vállalati betétek pedig 6%-kal növekedtek egy év alatt.

Egyenlőtlenül eloszló 73 milliárdos profit

2013 első negyedévében a körülményekhez (bankadó, tranzakciós illeték, biztosítási adó stb.) képest jól teljesített a magyar pénzügyi szektor, hiszen minden jelentősebb szegmens nyereséget ért el. A részvénytársasági hitelintézetek és a fióktelepek eredménye javult, a takarékszövetkezeteké és a biztosítóké viszont romlott.

2013.05.23 12:35 Duplázódott a magyar bankszektor nyeresége - Egy bank áll a háttérben

A részvénytársasági hitelintézetek legutóbb a végtörlesztés bejelentését megelőző negyedévben, 2011 tavaszán értek el a mostanihoz hasonló (annál kissé magasabb) nyereséget. Adózás előtti eredményük ezúttal 81,6 milliárd forint, adózott eredményük 73,0 milliárd forint lett. Mindkettő több mint duplája az egy évvel korábbinak.

A javulásban fontos szerepe van annak, hogy a bázis eleve alacsony: épp a végtörlesztés közvetlen hatásait nyögték egy éve a bankok. A PSZÁF közlése alapján emellett azonban szerepe van annak is, hogy a korábban nagy összegben elszámolt hitelezési értékvesztés egy részét a vállalati üzletágban most visszaírták a bankok. Emellett egy (meg nem nevezett) bank (feltehetően az OTP) magyar számviteli szabályok szerinti eredményjavulása is javította a képet.

Az elmúlt egy évben összességében így is több mint százmilliárd forintos veszteséget könyveltek el a részvénytársasági hitelintézetek, ráadásul a mostani (első negyedéves) eredmény mögött is rendkívül nagy polarizáltság húzódik meg: az érintettek csaknem fele (17 bank) most is veszteséges volt. A korábbi negyedévek során néhány nagybank (elsősorban MKB, CIB, Raiffeisen) projektingatlan-hiteleinek értékvesztése okozta a veszteségek nagy részét.

Hogy melyek a most veszteséges bankok, azzal kapcsolatban inkább csak találgathatunk, hiszen jellemzően nem teszik közzé negyedéves, magyar számviteli szabályok szerinti számaikat a hitelintézetek. A nagybankok többségének anyabankja azonban már közzétette IFRS szerinti számait, és ezek a leánybankok teljesítményét is mutatják. A magyar szabályok szerinti számok magasabb lehetnek a lenti táblázatban szereplő IFRS szerinti számoknál, ugyanis a nemzetközi számvitel szerint jellemzően az első negyedévben számolták el a bankok a teljes évi bankadót.

15,6%-os tőkemutató, 116%-os hitel/betét arány

A magyar bankszektor - ahogy a héten az MNB stabilitási jelentéséből is kiderült - likviditási és tőke szempontból egyaránt rendkívül stabilnak mondható. E két szempont egy-egy mutatójának alakulása látható az alábbi ábrán. Jelentős változás történt mindkettőben az utóbbi években: míg a hitel/betét arány mára a 2009 eleji 175%-ról 116%-ra csökkent, a bankok tőkemegfelelési mutatója a válság előtti 10% körüli szintről 15,6%-ra nőtt. Igaz, utóbbi valamivel alacsonyabb a három hónappal korábbinál, a mutató alakulását az anyabankok egyedi tőkeemelési döntései befolyásolják, ezekkel ugyanis részben a múltbeli, részben a jövőbeni veszteségeket is pótolják.

A hitel-betét mutató alakulását az elmúlt két évben egyértelműen a betétállomány növekedése és ezzel egyidejűleg a hitelállomány csökkenése okozta. Az elmúlt fél évben mind a kettő szempontjából javulás figyelhető meg: a betétállomány 6%-kal nőtt (szinte kizárólag a vállalatok betéteinek köszönhetően), a hitelállomány csökkenése pedig lassult (igaz, ez a forint gyengüléséből következő átértékelődésnek is köszönhető).

Ahogy az alábbi két ábra is mutatja, a bankok likviditási helyzetének javulása elsősorban nem a betétállomány növekedésének, hanem a hitelállomány csökkenésének köszönhető. A banki alkalmazkodás tehát meglehetősen féloldalas, a banki működés helyi finanszírozásra való áthelyezése a reálgazdaság szempontjából kevésbé egészséges módon zajlik le.

A hitelállomány csökkenésének köszönhetően a betétállomány stagnálása/túl lassú növekedése mellett is csökken a bankszektor külföldi forrásokra való ráutaltsága. Március végén a részvénytársasági hitelintézetek forrásainak már csak 21%-a volt közvetlen külföldi forrás, szemben a válság kirobbanásakor tapasztalt 30%-kal. 2013 első negyedévében 81 milliárd forintnyi közvetlen külföldi banki finanszírozás hagyta el az országot, míg az elmúlt három évben 3125 milliárd forintnyi. Ugyanekkor az anyabankok több százmilliárd forintnyi tőkével megerősítették leánybankjaikat.

2012.12.19 06:55 Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?

A bankok eszköz- és forrásállománya egyaránt jelentős változáson esett át az elmúlt években, 2013 első negyedévében azonban ilyen szempontból már csak kisebb elmozdulás történt. Eszközoldalon a hitelek, forrásoldalon a külföldi források aránya csökkent számottevően.

Kisebb hitelezési veszteségek, nagyobb kamatmarzs

A bankszektor eredményének javulása az egy évvel korábbihoz képest elsősorban az egyéb nem kamateredményben tavaly elkönyvelt veszteségek csökkenésének köszönhető. Ezek mögött jelentős részben hitelekre képzett veszteségek elszámolása, illetve a végtörlesztési veszteségek átvezetése állt. Az értékvesztésként és céltartalék-változásként elszámolt összegek is kedvezően alakultak most, amiben az említett céltartalék-visszaírások komoly szerepet játszhatnak.

A banki bevételek is jelentősen módosultak: a hitelezés visszaesése fényében nem meglepő, hogy a kamateredmény 7,9%-kal csökkent, ami mögött a kamatbevételek 8,8%-os és a kamatráfordítások 9,4%-os csökkenése áll. Utóbbi a pénzpiaci feszültségek (banki forrásköltségek) csökkenésére utal. Meglepően magas ugyanakkor a jutalékeredmény 35%-os emelkedése, ami mögött meglátásunk szerint a tranzakciós illeték bevezetése húzódik meg. A bankok ugyanis a tranzakciós díjak emelésén keresztül hárították át a teher jó részét ügyfeleikre. Gyorsan reagáltak a tranzakciós illeték bevezetésére: példátlan mértékben (+19 milliárd) nőtt a jutalékeredményük, ezen belül a pénzforgalmi szolgáltatásból származó bevételük (+11 milliárd). A működési költségek egy év alatt 3%-kal csökkentek a bankszektorban.

A nettó kamatbevétel csökkenésével egyidejűleg egy év alatt 2,4%-kal csökkent a bankok mérlegfőösszege is. A kettő eredményeként a bankok (mérlegfőösszeg-arányos) nettó kamatmarzsa 3,0%-ról 2,9%-ra csökkent egy év alatt. Az előző negyedévhez (2,7%) képest azonban magasabb volt a kamatmarzs. Minél jobban átgyűrűzik a jegybanki kamatcsökkentés a hitelezésbe is, annál nagyobb lehet a nyomás a magyar bankok kamatmarzsán.

Végezetül a részvénytársasági hitelintézetek hitelportfóliójának minősége is említést érdemel. A lakossági hitelportfóliót érintő negatív változásokról korábbi cikkünkben írtunk. Örvendetes ugyanakkor, hogy a vállalatok körében - ha időlegesen is - javult a portfólió minősége.

2013.05.15 13:01 Durva megugrás: soha nem volt még ennyi bedőlt lakossági hitel

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/most_lebuktak_a_magyar_bankok_arulkodnak_a_friss_szamok.184325.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Mekkora vagyont rejtegetnek a magyarok Európában? - Mutatjuk a számokat

Nem alaptalan a sejtés, hogy a korábban becsültnél jelentősebb méretű lehet az európai bankokban tartott magyar vagyon mértéke − vezeti le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az unió adataiból Karagich István, a Blochamps Capital Kft. pénzügyi igazgatója.

külföldön a tulajdonosok által anonimnak kért számlák után − jellemzően Luxemburgból, Ausztriából és Svájcból − az azokat vezető bankok a kamatadó 75 százalékát utalták a NAV számlájára az elmúlt év után, nagyjából egymilliárd forintot. Ez 35 százalékos adómértékkel számolva 3,8 milliárd forintnyi keletkezett kamatot feltételez. Az érintett országokban messze nem olyan a hozamkörnyezet, mint hazánkban, így például 2 százalékos átlagos hozammal számolva közel 200 milliárd forint az az összeg, amellyel kapcsolatban a tulajdonosok nyugodtan alhatnak, hiszen eleget tettek adózási kötelezettségüknek (megőrizve anonimitásukat).
Más a helyzet azokkal a magyar megtakarítókkal, akik külföldi számlavezető bankjuknak nevesítetten jelezték, hogy ne vonjanak le tőlük a kamatadót, mert majd ők maguk, legkésőbb az szja-bevallásukkal itthon leadózzák a kamatot. Az EU összesítése szerint hazánk polgárainak külföldi betétjeire csak Európában − döntően Svájcban és Ausztriában − 13,1 milliárd forintnyi kamatot fizettek az érintett bankok. E betétek után a NAV 2 milliárd forintot meghaladó kamatadó-bevételhez juthatna − ha beérkezne. Miután azonban például Ausztriában csak az adócsalás büntetendő, az adóelkerülés nem, amíg a sógorok nem állnak be az uniós sorba − ami Bécs e heti kötelezettségvállalása nyomán ez év végéig megtörténik −, addig a külhoni számlákon őrzött vagyonok jó részéről nem lehet adatokat bekérni.
Márpedig a vonakodó államokban levő vagyonok rendkívüli méretűek lehetnek: ha csak a 2 százalékos éves hozammal számoljuk az EU-n belüli megtakarításokat, akkor a 700 milliárd forinthoz közelíthet a külföldön lévő nevesített állomány, az anonimokkal együtt pedig 900 milliárd körülire tehető a teljes vagyon. Ha viszont a jelenlegi kamatkörnyezetben nem is képtelen, egyszázalékos hozammal kalkulálunk, akkor a nevesített vagyon 1300, míg a teljes magyar tulajdonoshoz kötött betétállomány 1700 milliárd forintra rúghat az EU és a NAV kamatadó-elszámolási adata alapján.

Teljesen ésszerűnek tűnik a világ összes államának azon törekvése, hogy képet akarnak kapni a polgáraik által eltitkolt vagyonokról, hogy azok adóztatásával növeljék a költségvetési bevételeket. A bújócskának ideje véget vetni, hiszen az adókibúvási lehetőséget kínáló államok korántsem csak a fekete pénzeket szerezték meg, hanem a befektetők kedvező adózást kereső − világos szürkének tekinthető − megtakarításait is. A megoldást a kiszámítható és transzparens adó-együttműködés jelentheti nemzetközi téren mind banki, mind kormányzati szinten − véli a Blochamps Capital Kft. pénzügyi igazgatója. Ha a világon fellelhető 90 ezer milliárd dollárra becsült likvid vagyonnak csak 20 százaléka van offshore környezetben, akkor 25 százalékos átlagos adókötelezettség és 2-3 százalékos hozam mellett is évi 100 milliárd dollárt jóval meghaladó összegre rúg a kormányok elől eltitkolt jövedelem.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mekkora_vagyont_rejtegetnek_a_magyarok_europaban_mutatjuk_a_szamokat.554502.html

Ez tényleg csodának tűnik….

 PÉCS - Megtörtént a csoda!

Pécsi tudósok megtalálták azt a gyógymódot, amellyel gyógyítható a rettegett betegség..., a RÁK.
A szert a betegek infúzió formájában kapják majd, de a rémséges mellékhatások nélkül győzhetik le a kórt.

A tervek szerint hamarosan embereken is kipróbálják az új eljárást.

Közel 180 ezer ember életét mentheti meg csak Magyarországon dr. Kulcsár Gyula felfedezése.

A pécsi biokémikus csapatával feltalálta a rák ellenszerét.
A kutató az emberi testben található molekulákban bukkant rá a halálos kór gyógyszerére.
- Abból indultunk ki, hogy az emberi szervezetnek kell legyen saját védekezőrendszere a rák ellen, hisz ha ilyen nem létezne, akkor mindenki daganatos beteg volna.
89 molekulát vizsgáltunk, és ebből megtaláltuk azt a 16-ot, amely gyakorlatilag elpusztítja a rákos sejteket, - kezdte a biokémikus.

De hogyan gyógyítanak ezek a molekulák?

Egy normál sejt csupán annyit vesz föl a bejuttatott molekulákból, amennyire szüksége van, ám a rákos sejtek szinte magukba szívják a "csodamolekulákat", amelyek szó szerint felzabálják az elfajzott sejteket.
A molekulákból készített infúziót eddig a rák tucatnyi típusán tesztelték.
- Elvileg mindenféle rákot gyógyít, az eddigi tesztek során gége-, méhnyak-, mell-, máj- és végbélrákos, valamint leukémiás és limfómás beteg állatokat gyógyítottunk meg - sorolta Gyula. Az eljárás csodája a természetességben rejlik.

A daganat minden egyes sejtjét 16 molekula veszi körbe, és elpusztítja
- Mivel nem kémiai, hanem az emberi szervezetben megtalálható természetes molekulákról van szó, így a kezelésnek nincs mellékhatása, a bejuttatott anyag nem károsítja az egészséges sejteket.
A tesztek alapján hatékonysága ugyanolyan, mint a kemoterápiáé, viszont a beteg nem szenved a kezelést kísérő mellékhatásoktól - magyarázta a feltaláló.

 A csodaszer másik hatalmas előnye, hogy végleges gyógyulást ad a betegeknek.
- A kémiai anyagok kezelésének hátránya, hogy a rákos sejtek felismerik, hogy nem természetes anyagokkal bombázzák őket, és ellenállóvá válnak, emiatt később áttétek alakulnak ki.
Ez az infúzió viszont az összes rákos sejtet megöli - tette hozzá Kulcsár Gyula.

A gyógyszer kísérleteinek anyagát még idén benyújtják az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, és a tervek szerint hamarosan kipróbálhatják embereken is.

*** Szóval emlékezzetek, hogy mennyi magyar kutatónk és feltalálónk van, akik világszinvonalú találmányokkal jeleskedhetnek.

 Legyünk rájuk büszkék, segitsük  és tartsuk Őket itthon!!! ***

 OSSZÁTOK!!!!!!!!! MINÉL TÖBBEN TUDJANAK RÓLA!

Magyarország felszabadítása orosz segítséggel -- Vezér-Szörényi László, Jakab István

Bőrünkön érezzük, hogy egyre több spekuláns dörzsöli a kezét a világ különböző részein, hogy Magyarországon verje fel a hídfőállását, ide menekítse lakosságát, és itt folytassa tovább parazita életét. Van-e egy ilyen kis országnak független szövetségese, aki nem gyarmatosítani akarja a már egyébként gyarmati sorban lévő országot. Hihetünk-e abban, hogy Oroszország segítő kezet nyújtana Magyarországnak a most alakuló Eurázsiai Unió megalakulása kapcsán vagy forduljunk a Visegrádi Négyek idáig csak felszínesen működő szövetségéhez? Mi a megoldás? Valamilyen megoldás kell, Európa gyarmataként a háttérhatalmak leendő fészkeként nem kívánunk élni! Nekünk ez nem újdonság, hiszen húsz éve úgy érezzük, hogy a gyarmatok gyarmatain élünk. Lehet-e ennél még rosszabb a magyar embernek, ha az amerikai befektetők direkt tudnak országunkban újabb vállalkozásokat indítani, ahol minimálbérért dolgozhat a magyar lakosság. Hol az a pont, amikor már van annyi tudatosult magyar honfitársunk, hogy azt mondhatjuk, hogy saját kezünkbe vesszük sorsunkat? Kik lehetnek a szövetségeseink ebben a vállalkozásban? A gyarmatok perifériáján sehol nem jobb a helyzet. Az Eurázsiai Unióban való részvétel egy biztonságos, hosszú távú gazdasági együttműködést jelenthetne, ahol éléstára lehetnénk ennek a világnak, ahol már ismerik és szeretik a magyar árukat és a magyar embereket. A játék addig tart, ameddig játszunk.

Az angliai The Grove hotelben tartják idén Bilderberg-csoport éves összejövetelét

A csoport a világ hozzávetőleg 130 nagyon befolyásos emberét tömöríti, a politika, a gazdaság és a média világából. Tagságot csak meghívással lehet szerezni. Évente egyszer találkoznak Európa valamelyik luxus-szállodájában, illetve minden negyedik évben Észak-Amerikában.

A gyűlés teljesen zártkörű, ez ad okot az összeesküvés elméletek gyártására. Úgy tudjuk az USA elnöke állandó tagja. Kennedy nem lépett be. Meglepő! El is távozott a másvilágra!

Magyar részről Martonyi János vett részt meghívottként 2008-ban, aki azt tanácsolta a külügyi bizottság tagjainak, hogy akit meghívnak az vegyen részt rajta, de semmi konkrétat nem árult el.

Azt mi sem tudjuk miről beszélgetnek három napon keresztül, de abban bizonyosak lehetünk, hogy nem arról tartanak eszmecserét miként mentsék meg a földet a sok mocsoktól amit ők és rabszolgáik szórtak szét a világban!

Ami titkos és zárt az sohasem igaz! Mert az igazság tesz szabaddá!

Alföldi Pál

Egyre veszélyesebb a világ a menekültek számára

Az emberi jogok terén tapasztalható globális tétlenség miatt egyre veszélyesebb a világ a menekültek számára - áll az Amnesty International jelentésében. A jelentés különösen élesen elítélte az Európai Unió eljárását e kérdésben.

A világ legnagyobb emberi jogvédő csoportjának 2013-as globális jelentését ismertetve Salil Shetty, az AI főtitkára kijelentette: túl sok ország sérti meg az emberi jogokat a bevándorlás megfékezésének jegyében, és az e címen bevezetett intézkedések sokszor messze túllépnek a jogosnak nevezhető mértékű határellenőrzésen.

Veszélyes határellenőrzések az EU-ban

Az Amnesty International jelentése szerint az EU például olyan határellenőrzési intézkedéseket alkalmaz, amelyek veszélybe sodorják bevándorlók és menedékkérők életét, és az unió nem hajlandó garantálni még a fegyveres konfliktusok és az üldöztetés elől menekülők biztonságát sem. Tavaly is folytatódott az a gyakorlat, hogy az Afrikából hevenyészett vízi járművökön érkező menekülőket visszafordították az európai partoktól, "a határok szent és sérthetetlen mivoltára hivatkozva".

A jelentést bemutató szerdai sajtótájékoztatón elhangzott, hogy tavaly világszerte 15 millió menekültet tartottak hivatalosan nyilván; zöműk a fejlődő országokban él. Az Amnesty International adatai szerint az EU évente hivatalosan alig 5500-at fogad be közülük tartós letelepülőként.

A szervezet szerint nem jár el humánusabban az Egyesült Államok sem: évente átlagosan kétszáz olyan menekült hal meg, aki sivatagos területeken átkelve próbál bejutni Amerikába, mivel az amerikai határőrizeti hatóságok a szuverenitás védelmének jelszavával módszeresen áthatolhatatlanná teszik a határ biztonságosabban átjárható szakaszait.

12 millió hontalan - 80 százaléka nő

A különböző okokból vándorolni kényszerülők száma 214 millió, és hatalmas azoknak a migránsoknak száma, akik sem hazájukban, sem a befogadó ország részéről semmiféle védelemben nem részesülnek - áll a 300 oldalas jelentésben. A legrosszabb helyzetben a 12 millió hontalan van, akiknek 80 százaléka nő. Az emberi jogi szervezet kiemeli, hogy a hontalanok száma megegyezik olyan világvárosok lakosságáéval, mint London, Lagos vagy Rio de Janeiro.

A 2013-as világjelentés adatai alapján az elmúlt egy évben 112 országban alkalmaztak kínzást és más embertelen bánásmódot az őrizetesekkel szemben; ez a világ országainak 70 százaléka.
A véleménynyilvánítás szabadsága 101 országban - a világ országainak csaknem kétharmadában - szenvedett csorbát. Az Amnesty International nyolcvan országban dokumentált igazságtalan bírósági eljárásokat, 57 országban tartottak fogva lelkiismereti okokból elítélteket, és a szervezet tudomása szerint tavaly 50 ország belbiztonsági szolgálatai követtek el emberöléseket nem háborús körülmények közepette.

Bírálja az ENSZ tanácsát is

A szíriai konfliktussal kapcsolatban az AI jelentése élesen bírálja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amiért a testület a halálos áldozatok egyre növekvő száma ellenére sem volt képes a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseket hozni. Az emberi jogi szervezet kiemeli a BT állandó tagjai közül Oroszország és Kína szerepét, e két ország ugyanis a jelentés szerint rendre a szíriai szuverenitás tiszteletben tartására hivatkozva védelmezi a Biztonsági Tanács tétlenségét.
Az AI közölte: adatai szerint Szíriában a hatóságok a kínzás és egyéb embertelen bánásmód 31 különböző formáját alkalmazzák civilekkel és felkelőkkel szemben. A szíriai konfliktus miatt eddig 1,4 millióan menekültek külföldre, további négymillióan kényszerültek elhagyni lakhelyüket az országon belül.

Az emberi jogi szervezet jelentése menthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezi az állami szuverenitás tiszteletben tartásán alapuló tétlenséget, nem csupán a szíriai vérontás, de például az észak-koreai éhínség, vagy - történelmi visszatekintésben - az 1994-es ruandai népirtás esetében is.
A jelentés a kedvező jelenségek között emeli ki, hogy 2012 végére a világ országainak több mint kétharmada már eltörölte a halálbüntetést. Halálos ítéleteket 21 országban hajtottak végre tavaly. Kínában továbbra is több elítéltet végeznek ki, mint a világ összes többi országában együttvéve. A szervezet azonban - tekintettel arra, hogy a kínai hatóságok államtitokként kezelik a kivégzések számát - az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ezúttal sem közölt statisztikát vagy becslést a Kínában kivégzettek számáról.

Oroszországgal kapcsolatban a 2013-as jelentés azt állapítja meg, hogy az orosz hatóságok gyakorlatszerűen represszióval válaszolnak az egyre erőteljesebben megnyilvánuló, de békés politikai tiltakozásra is. Változatlanul széleskörű emellett a faji, etnikai, nemi, vallási és politikai alapú diszkrimináció, és folytatódik az emberi jogi aktivisták hatósági zaklatása.

A véleménynyilvánítás szabadságát egyre szűkebbre szabják a hatósági korlátozások, és az orosz média nagy része - néhány csekély példányszámú sajtóorgánum kivételével - gyakorlatilag állami ellenőrzés alatt állt tavaly is. Az állami televízió rendszeresen fő műsoridőben sugároz a kormány bírálóinak lejáratását célzó programokat - áll az AI csütörtöki jelentésében.
Szlovákiával kapcsolatban az Amnesty International kiemeli, hogy folytatódik a roma lakossággal szembeni diszkrimináció, és az ország egész területéről érkeztek jelentések romák kényszerkilakoltatásáról.

A szervezet szerint a szlovák kormány nem sok haladást ért el a romák módszeres diszkriminációjának felszámolásában.

Híradó