Nyezaviszimaja Gazeta
A moszkvai napilap – szakértői véleményeket összesítve – elemzést
publikált az oroszországi gazdasági krízis kihatásairól. Az írás
megállapítja: a 2009-es évben a válság következtében „adószeparatizmus”
léphet fel és valószínűsíthetők a tömeges tiltakozások is. Nagy
valószínűséggel a válságot nem lehet 2-3 évnél rövidebb idő alatt
leküzdeni, a kormányzat által tervezett intézkedéseknek pedig láthatóan
kevés hatásuk van az eseményekre. Egészében megállapítható: a válság
Oroszországot sokkal mélyebben fogja sújtani, mint a többi országot.
A GDP eddig valószínűsített idei 6 százalékos csökkenése nem tartható –
jelentette ki az FBK stratégiai elemző vállalat igazgatója, Igor
Nyikolajev. – Sokkal realisztikusabb 10 százalékos esésről beszélni. A
hivatalos becslések jövőre is esést prognosztizálnak, de a közétett 4
százalékos adat szerinte teljesen hibás, szerinte legalább 15
százalékos csökkenés fog bekövetkezni.
Az, hogy a kormányzati intézkedések sokkal kevésbé lesznek
hatékonyak, mint a nyugati államokban, Nyikolajev szerint három
körülmény magyarázza. Mindezért elsősorban a strukturális és intézményi
reform elmaradása, illetve nem megfelelő véghezvitele a felelős.
Majdnem hasonló súllyal esik latba e téren, hogy a nyersanyagok, melyek
az orosz export túlnyomó többségét teszik ki, hosszú időn keresztül
nyomott áron kelnek csak el a nemzetközi piacon. Teljesen felesleges
abban reménykedni – nyilatkozta a Nyezaviszimaja Gazetanak
a szakember –, hogy az OPEC termelés-csökkentő elhatározása jelentős
mértékben emeli az olaj, s ennek nyomán a földgáz árát. Harmadik ok a
borúlátásra, hogy az orosz tőzsde esése relatíve nagyobb a többi
tőzsdéjénél, és a rossz makroökonómiai adatok nem adnak lehetőséget e
téren sem a gyors javulásra.
Az INSOR gazdaságkutató intézet vezető elemzője, Jevgenyij Gontmaher
megerősíti ezeket a jóslatokat. Szerinte a vidéki régiók termelő
szektoraiban a bevételek legalább 15-20 százalékkal fognak csökkenni a
következő három évben. Különösen nagy veszteségeket kell majd
elkönyvelnie a fémiparnak és a vegyiparnak, melyeknek technológiai
megújítása elmaradt. Az itteni veszteség elérheti a 30-40 százalékot is
– jegyezte meg Gontmaher. Könnyen előfordulhat, hogy egyfajta
„adószeparatizmus” jöhet így létre, azaz a helyi kormányzók
megtagadhatják, hogy befizessék a szövetségi büdzsébe az
adóhátralékokat.
A szakértő szerint e helyzet az orosz gazdaság előnyére is válhat, mert
egyfajta modernizációs kényszer nehezedik a gazdaságra, amit – ha kellő
szakértelemmel hajtanak végre – a jelenlegi válságot túlhaladó, azon
túl ható eredmények érhetők el. A kormányzatnak komoly és feltáró
magyarázatot kell adnia a lakosságnak, melyben őszintén elmondja azokat
a tévedéseket, elsorolja azon mulasztásokat, amelyekért felelős.
A Levada-Központ szociokultúrális kutatóintézet vezetője, Alekszej
Levinszon a tömeghangulat szempontjából közelíti meg a válságot. A Nyezaviszimaja Gazetanak
adott interjújában máris egyfajta pánikhangulatról beszél, ami reális
helyzetfelismerést tükröz, hisz különösen a nagy városok középrétegei
fognak szenvedni a válság következtében. Szerinte a központi vezetés
mindennek nincs tudatában.
A lap végül ismét Nyikolajevet idézi, aki megismétli: az eddigi
kormányzati intézkedések teljesen hatástalanok voltak. A profitadó
leszállítása 24 százalékról 20-ra egyáltalán nem befolyásolta a
helyzetet, hisz 2008-ban a vállalkozások 53 százaléka nem termelt
profitot. Valamelyest merészebb lépés lenne az áfa csökkentése, de ezt
a Kreml egyenlőre még föl sem vetette, pedig Nagy-Britanniában az
elmúlt évben végrehajtottak egy jelentékeny áfa-csökkentést, melynek
pozitív hatása volt. A kormánynak – szerinte – ugyanakkor rögzítenie
kellene néhány alapvető nyersanyagárat, különben az infláció a
tervezett 10 százalék helyett 16 százalék lesz.
http://www.ng.ru/economics/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése