Több mint háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt a
dél-bajorországi Wildpoldsried. A falu tizennégy évvel ezelőtt, az
elnéptelenedés szélén írta az első megújulóenergia-pályázatot, és
jelenleg az országos hálózatba visszatáplált fölös áram évi négymillió
euró nyereséget hoz az önkormányzatnak és a lakosságnak. Az elszántság
mellett a kedvező törvények is segítik őket.
A kis bajor faluról, Wildpoldsriedről az utóbbi hónapokban több
helyütt lehetett olvasni - részben azért, mert a fukusimai
atomkatasztrófa után a polgármester világ körüli kampánykörútra indult a
zöldenergia népszerűsítése érdekében. Ilyen lesz Németország tíz év
múlva - így is beharangozhatnánk, hogy mi történik Wildpoldsriedben,
de ez a jelmondat félrevezető. A mintafalut ugyanis nem állami
utasításra és dotációval fejlesztették zöldenergia nagyhatalommá, mindez
a helyi közösségnek köszönhető.
1997-ben a falu frissen megválasztott önkormányzata komoly dilemma
előtt állt: a települést a magas munkanélküliség miatt elnéptelenedés
fenyegette. Az új polgármester előtt nemcsak a munkahelyteremtés
feladata állt, hanem forrást kellett találnia a helyiek
életkörülményeinek javítására és az elvándorlás elkerülése érdekében
tervezett fejlesztésekhez, így a sportcsarnokhoz, a művelődési házhoz, a
nyugdíjasotthonhoz és a szórakozóhelyhez; mindezt hitel felvétele
nélkül.
Tizennégy évvel később az immár harmadik ciklusát töltő polgármester,
Arno Zengerle hosszú listát tud felmutatni: kilenc közösségi
létesítményt avattak fel, köztük iskolát, fitnesztermet, faluházat. Most
fejezik be az ötödik biogázüzemet, a hét szélgenerátor mellé
megrendeltek még kettőt, már 42 épületet lát el az új távhőközpont,
három törpe vízerőmű, árvízvédmű és ökológiai szennyvízülepítő épült, a
közösségi épületeken kívül 190 magánház tetejét fedi napelem.
Az összes egységet beszámítva a saját energiaszükségletük több mint háromszorosát (321 százalékát) termelik meg.
A hajdani szerény agrárfalu mára energiaipari központtá vált. "A
munkanélküliség olyan csekély mértékű, hogy nem is tudok százalékot
mondani", felelte az [origo] kérdésére Susi Vogl, az önkormányzat
munkatársa.
A nap-, szél-, biogáz- és vízerőművekből származó elektromos áramot a
tartományi elektromos műveknek (AÜW) értékesítik, ebből az idén
négymillió euró bevételre számítanak a falubeliek. A nagyjából 2600
lelket számláló Wildpoldsriedben tehát minden lakosra évi 1500 euró jut,
ami nagyjából fele az egyhavi német átlagfizetésnek. A magyar helyzetre
lefordítva (októberi adat szerint 221 ezer forint a magyar átlagbér) ez
annyit tesz, mintha egy hasonló méretű hazai községben 25 millió
forintos tiszta hasznot termelne meg.

A wildpoldsriedi szélturbinák 12 megawatt áramot termelnek
A falu sikere Bajorországban is kivételesnek számít - az eredményhez elsősorban kiszámítható állami energiapolitikára volt szükség, amit a 2000-ben elfogadott megújulóenergia-törvény, az EEG (Erneuerbare-Energien-Gesetz) szavatolt. Ennek értelmében magánszemély és kisvállalkozás is beléphet az áramtermelők közé, a megtermelt zöldenergiát pedig húsz évig garantált áron vásárolja vissza az áramszolgáltató. Ez a bankok számára is megnyugtató hátteret teremt a zöldenergiai fejlesztések hitelezéséhez. (A bajor energiaellátásban egyébként 63 százalékos az atomenergia részaránya.)
Civil egyesületek adták össze a kezdőtőkét
A wildpoldsriedi önkormányzat már 1999-ben kidolgozta a maga húsz
évre szóló tervcsomagját. A WIR-2020-nak (Wildpoldsriedi Innovatív
Útmutatónak) nevezett leírás tartalmazta a helyiek kívánságlistáját
(sportcsarnok, iskola stb.), a közösségi létesítmények és egyéb tervek
megvalósíthatósági vázlatait. Az önkormányzat intézményi háttérrel
segítette a zöldenergiás fejlesztésekre vállalkozó helyieket. Az EEG-vel
együtt tehát megvolt a kellő ösztönzés a változtatásra. A
wildpoldsriediek pedig az új létesítmények megépítése érdekében
felmérték, milyen módon érhetnék el a célokat - még életükben. Végül a
"sok kicsi sokra megy" elvet választották.
Maroknyian összeálltak, és 1999-ben kft-t alapítottak két 3,5 MW
teljesítményű szélgenerátor felépítésére. A szükséges 4,4 millió márka
25 százalékát saját megtakarításaikból adták össze, 70 százalékra hitelt
vettek föl, továbbá kihasználták azt a bajor tartományi pályázatot,
amely a tervezett szélturbinák tesztelését 200 ezer márkás vissza nem
térítendő összeggel támogatta (az akkori német márka ma 51 eurócentet
ér).

A tagok 2001-ben újabb kft-t alapítottak, amelynek már kilencvennégy
tagja volt, akik - lehetőségeikhez mérten - 5 és 25 ezer márka (a német
és magyar átlagnyugdíjhoz viszonyítva 800 ezer és 10 millió forint)
közötti összeget dobtak be a közös kasszába még két szélturbina
megépítésére. És ez így ment tovább. Jelenleg 12 MW a hét szélturbina
összteljesítménye, a helyiek pedig befektetésük után tíz év alatt 8-10
százalékos hasznot értek el.
Vannak kötelező és ajánlott feladatok mindenki számára
A wildpoldsriediek újabb és újabb ötletekkel álltak elő. Az egyik
tejgazdaságban 2000-ben állt üzembe az első biogáz-erőmű, ma már négy
működik (szintén a helybéliek kezdőtőkéjéből finanszírozva), amelyek
összesen 3,2 MW teljesítményt szolgáltatnak. Önkormányzati
területhasználati engedéllyel állt működésbe az ökológiai
szennyvíztisztító, amelynek révén ma már a falu minden háza csatornázva
van. Mivel a közeli hulladéklerakót évekkel ezelőtt bezárták, a helyiek
szelektíven gyűjtik a hulladékot és komposztálják a zöldhulladékot,
illetve a kerttel nem rendelkezők zöldhulladékát külön kukásautó gyűjti
be és szállítja a központi komposztálóüzembe.

Legtöbben a napenergia hasznosításába szálltak be, a falu 190
épületét fedi napelem, amelyek 3,9 MW elektromos energiát állítanak elő.
"A megtermelt energiát az AÜW köteles átvenni, az energiaforrástól
(nap, szél stb.) és - az előző évet alapul véve - a mennyiségtől függően
45,7-57,4 eurócent/kilowattóra áron" - mondta Susi Vogl. Az EEG
értelmében az áramszolgáltató minden napenergiából származó
kilowattóráért 12 centet térít vissza az ingatlantulajdonosnak, aki
máskülönben 26 centet fizetne egy kilowattóra "hagyományos" áramért -
vagyis végül 38 cent lesz a nyeresége. Amennyiben pedig saját
áramfogyasztása 30 százalékát maga állítja elő, 16 cent fizetségben
részesül a beszolgáltatott elektromos energiáért - magyarázta Günter
Mögele önkormányzati képviselő. A kedvező szabályozás hatására a helyiek
közül nem egy bankhitelt vett föl, csak hogy a házára napelemet
szereltethessen. Igaz, jó néhány év, amíg megtérül, de biztos
befektetés.
2005-ben már úgy adták át az új közösségi házat, hogy az alagsorában
távhőközpontot létesítettek. A régi, környezetszennyező olajkazánt
leselejtezték, helyette a vidék adottságaihoz jobban alkalmazkodó
fapellet-kazánt állítottak be. A falut körülölelő 1,4 hektáros erdő
szolgáltatta az alapanyagot a főleg faszerkezetű új épületekhez, ez volt
a megújuló anyagok közül a legésszerűbb választás. Az építmények mind
megfelelnek a német passzívház minősítésnek, amely teljes körű
szigetelést, energiatakarékos háztartási készülékeket ír elő, és tiltja
az olajfűtést - ez a WIR-ben szereplő egyetlen kötelezettség a
wildpoldsriediek számára. A helyiek körében állandó téma az
energiatakarékosság, egyikük kifejlesztett egy árammonitort (Joonior),
amely akkor kapcsolja be a rákötött háztartási készülékeket (például a
mosógépet), amikor olcsó az áram.
A cél: függetleníteni a falut az áramszolgáltatóktól
Az elmúlt években számos díjjal kitüntetett wildpoldsriedi
önkormányzat tervei közt szerepel a távfűtés kibővítése, LED-világítást
terveznek az utcákra, és a faluház-kávézó-oktatóközpont komplexumhoz
csatlakozva épül a szálloda, amely az eredmények miatt érkező
"zöldturistákat" fogadja majd. A fejlesztéseket a tartományi pályázatok,
az önkormányzat megtakarításai, valamint a wildpoldsriediek
hozzájárulásai révén tudják megvalósítani.

Gyakran előfordul, hogy olyan sok áramot termelnek, amit az
áramszolgáltató kapacitás híján nem tud átvenni, ezért 37 darabos
elektromosautó-flottát terveznek beszerezni, valamint az áram helyi
tárolásán is gondolkodnak: a bőséggel rendelkezésre álló energiával
vizet és szén-dioxidot alakítanának metánná, amelyet aztán szükség
szerint visszaforgathatnak.
Jelenleg a legfontosabb a Siemens Smart Grid elektromos
vezetékhálózatának tesztelése, amely lényegében a kiszámíthatatlan
zöldenergia-termelés és az előre jelezhető lakossági áramfogyasztás
függvényében oda irányítja az áramot, ahol igény van rá. Az AÜW
áramszolgáltató ezzel a saját működési karbantartási költségeit is
szeretné csökkenteni, valamint szükségtelenné válna a drága
hálózatbővítés - végső soron az áramszolgáltatás teljes decentralizálása
a cél.
"Wildpoldsried számunkra is követendő példa, szerepel is abban az ingyenes tanulmányban,
amelyet a magyar önkormányzatok napenergia-fejlesztéseihez állítottunk
össze" - mondta Csanaky Lilla, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és
Módszertani Központ megújuló energia projektvezetője az [origo]-nak.
Csanaky szerint a napenergia remek eszköz az önkormányzatok
energiafüggőségének enyhítésére, az energiatermelés decentralizálására
és a települések energiaköltségeinek csökkentésére. Mindemellett
örvendetesnek tartják, hogy Magyarországon is várható a terület
fejlődése, számos energiaszolgáltató megkezdte az úgynevezett smart
metering (a betáplált és a vételezett áramot párhuzamosan mérő áramórát
alkalmazó) rendszerek tesztelését.origó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése