Legalább valami jó Felcsútról...Magyar találmány: Ami 5 év alatt megtérülne!

Felcsút határában nemrég fejeződött be az első ipari teljesítményű, függőleges tengelyű szélerőmű megépítése. Ilyen nagy jelentőségű találmány a transzformátor feltalálása óta Magyarországon a villamosiparban nem született - mondta Dr. Lukács György professzor a függőleges tengelyű szélerőműről, amelyet 15 év alatt fejlesztett ki Dr. Györgyi Viktor. A feltalálóval beszélgettünk.

Dr. Györgyi Viktor kutatómérnök birtokán már két éve működik a világújdonságnak számító technológia tízméteres modellje, amelynek mérési eredményei előre jelezték, hogy egy nagyobb méretű, ipari teljesítményre képes változat is működőképes lehet. A most megépített széltorony átmérője 5,5 méter, magassága 29 méter. Az eddigi mérések alapján 90 kilométeres sebességű szélben az erőmű 96 kilowatt teljesítményre volt képes, a csúcssebességként mért 116 kilométeres szélben viszont már 210 kilowattot ért el a berendezés. A zajszintmérés adatai alapján a széltorony jóval halkabb, mint egy lapátkerekes erőmű. Az egyik legfontosabb mérés szerint 100 kilométeres szélben a létesítmény legmagasabb pontján alig egy centiméter volt a torony kilengése. A felcsúti kutatómérnök szabadalmaztatott találmányának lényegét két tényező adja: az egyik egy áramlástani felfedezés, a másik pedig egy olyan műszaki megoldás, amely stabil térbeli tartószerkezetet ad a szélenergia – a felfedezés nyomán forradalmian új módszerrel történő – hasznosításának. A felépítmény ultrakönnyű alumíniumötvözetből készül hegesztések nélkül, és pusztán csavarozással felállítható. A széltornyok méretét az elvárt teljesítményhez lehet igazítani: átmérőjük 10–20 méter, magasságuk 30–120 méter között változhat.
A négy különböző szakmérnöki diplomával rendelkező Györgyi Viktor 1993 óta foglalkozik a függőleges tengelyű szélerőmű kifejlesztésével. A mérnök találmánya több energiát termel, mint az eddig ismert, hagyományos, 3 lapátos vízszintes tengelyű szélerőművek, ráadásul megépítésük is jóval olcsóbb. A kísérleti számítások alapján a régi típushoz képest akár feleannyiba is kerülhet a beruházás. A japán atomerőmű katasztrófája következtében átértékelődhet a zöld erőművek szerepe a világban. Kiválthatná Paksot is, a beruházás költsége csupán egytizede lehetne a Paks II-nek, ami ellen egyébként egyre többen tiltakoznak. Jelentős árelőnye mellett pedig sokkal biztonságosabb is. Györgyi Viktor megmutatta nekünk a 29 méter magas építményt, amely a domb tetején magasodik. Láttuk, hogy mekkora energia leadására képes az erőmű. Legalábbis a maradványait. Amikor ugyanis a torony készen lett, a turbinát fékekkel, acélelemekkel és drótkötelekkel rögzítették, amiket később felmorzsolt a szerkezet.

Névjegy

Dr. Györgyi Viktor a Budapesti Műszaki Főiskola gépgyártás technológiai szakán 1969-ben szerzett üzemmérnöki diplomát. 1972-ben repülő mérnöki szakon végzett. 1976-ban villamosmérnöki diplomát, majd 1979-ben kiegészítő szakmérnöki diplomát kapott. Az állandó mágneses villamos gépekben történő alkalmazása c. összefoglaló tudományos eredményeinek elismeréseként a Műegyetem szenátusától „Doktor technikus” címet kapott. Legfontosabb kutatási területei a haditechnika, több szabadalom fűződik a nevéhez. A repülőgépek szárnystabilitásának biztosítására tranzisztoros frekvenciaváltóról táplált mágneses motor tervezett. Kifejlesztette a teljesen új elveken működő szélerőművet, az ún. Györgyi-féle szélturbinát. A Corvinus Egyetemen, a Nemzetvédelmi Egyetemen és a Műegyetemen volt előadó tanár. 34 technikai találmányából 24 nemzetközi védelem alatt álló szabadalom született. 1982-ben a Pázmány Péter Hittudományi Főiskolán filozófia-teológia szakot is végzett.

– Miért kezdett hozzá a szélerőmű kialakításához?

– 1993-ban, amikor az Antall-kormány energetikai tanácsadója voltam, már látható volt, hogy a Föld földgáz-, kőolaj- és szénkészlete mennyire fogy. A nyugati világ tekintélyes pénzeket áldozott arra, hogy feltárja az új energiahordozókat. Ennek egyik kutatási iránya volt a napenergia, amelynek hasznosításához szükséges berendezések azonban meglehetősen drágák, és nagy helyet foglalnak el. A másik nagyon fontos kutatási irány, az előző mintegy másodlagos terméke: a szélenergia. Ez a vízenergiával együtt a legjobban használható energiahordozó. Megvizsgáltam a Nyugat-szibériai Fennsíkot, ahol akkora ereje van a szeleknek, hogy számításaim szerint Európa energiaszükséglete fedezhető lehetne a felhasználásukkal. Ehhez egy száz kilométer hosszúságú és nyolc kilométer szélességű erőműparkot képzeltem el, meg is terveztem, de nem figyeltek rám oda, helyette a gázra koncentráltak. Ekkor határoztam el, hogy megalkotom a lehető legtökéletesebb szélerőművet. Öt évet a matematikával és az áramlástan tanulmányozásával töltöttem. Megvizsgáltam a függőleges és vízszintes tengelyű turbinákat, és arra jöttem rá, hogy olyan szerkezetre van szükség, amely képes kinyerni a szélben rejlő és a sebességgel arányos energiát. Ezért kezdtem tanulmányozni a szélturbinákat, illetve a hozzá kapcsolódó áramlástani elméletet.

– Ön azt mondja, hogy a hagyományos turbinák hatásfoka közel sem megfelelő.

– A kis és a nagy sebességű szeleknél nem termelnek energiát. Hátrányuk, hogy a turbinát a szél irányába kell állítani, miközben hazánkban annak iránya gyorsan, folyamatosan változhat. A torony ráadásul az erős szélnél kilenghet, míg építésük és karbantartásuk rendkívül drága. Igyekszünk megoldást találni a háromlapátos szélkerekek technológiai nehézségeire, mert az egyenletes szeleknél fontosak a hagyományos szélerőművek. A legfőbb gond, hogy a generátor és a turbina is nagy magasságban van, és ezeket csak rendkívül masszív oszlop bírja el. Mi ezeknél is levinnénk a generátort és a turbinát a földre, és csak a három lapát maradna fent nagy magasságban. Világszinten ezzel számottevő költséget lehetne megtakarítani az építésnél és az üzemeltetésnél is.

– Mi a függőleges tengelyű szélerőmű titka, amit elárulhat az Olvasóknak?

 – Egy olyan szerkezetet álmodtam meg, amely bármilyen szélsebesség mellett képes jó hatásfokkal működni. Hozzáláttam a tervezéshez. Mire az első, 10 méter magas felcsúti prototípus elkészült, eltelt 7-8 év. A találmány lényege, hogy a belsejébe áramló szelet a szélterelő elemek felgyorsítják, így megnövelik az impulzust, ezért a forgólapátok energiatermelése hatékonyabb. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet csapdába ejti a szelet, ezzel további munkára fogva azt. A teljesen zajtalanul működő, hengerszerű szerkezet az általa termelt energiát pedig tárolni is képes. Legfőbb erénye, hogy a lapátkerekes létesítményekkel szemben a függőleges tengelyű erőmű kis szélmozgásnál, illetve orkánerejű szélben is működtethető. Két tényező adta tehát a lényegét: az egyik egy áramlástani felfedezés, a másik pedig egy olyan műszaki megoldás, amely stabil térbeli tartószerkezetet ad a szélenergia hasznosításának.

– Az új, 29 méteres toronyban milyen újításokat alkalmaztak?

– Fejlesztéseket hajtottunk végre az erőmű szerkezetén, így az új toronynál nagyobb szilárdságot értünk el. Ennek főként a 160–200 kilométer/órás szelek esetében van jelentősége, mert ilyen erejű légmozgásoknál szükség van arra, hogy az építmény kellően stabil legyen. Nagyot léptünk előre a generátor fejlesztésében is. Itt a fejlesztőknek az okoz problémát, hogy az energia kis fordulatszámon, de nagy nyomatékon érkezik, a villamos gépek vastérfogata pedig fordítottan arányos a fordulatszámmal. Ennek következtében a generátorokat kénytelenek mind nagyobb méretben megépíteni, akad olyan cég, amely már hatméteres átmérőnél jár. Ezeket azonban rendkívül nehézkes szállítani.

Folytatunk kutatásokat az energia tárolásával kapcsolatban is. Kifejlesztettünk egy saját energiatárolót, amelynek működéséről egyelőre nem szeretnék beszélni. Annyit azonban elárulhatok, hogy könnyebben kivitelezhető és sokkal olcsóbb, mint a korábbi berendezések. Ezt a technológiát hagyományos tárolással egészítjük ki, amelynek során kisebb energiával vizet bontunk oxigénre és hidrogénre. Energiát az utóbbi elégetésével lehet nyerni.

– Tényleg itthon szeretné gyártani? Gondolom, nagyon sok ország érdeklődik a találmány iránt.

– Több ország, köztük Argentína és Kína is megkörnyékezett, de nem vagyok hajlandó belemenni semmilyen alkuba. Azt szeretném, hogy itthon gyártsák, ezzel eleinte ezer, később több tízezer embernek biztosítva munkát. Mivel támogatást nem kaptam az államtól, magam próbálok befektetőket találni, ami úgy tűnik, most sikerül is. Itthon szeretnék dolgozni, magyar munkaerőt alkalmazni, ezen dolgozom ma is, hogy létrejöjjön.

– Önt az elmúlt években sok támadás érte, többek között amiatt, hogy a találmányáról még a szakmai közönség számára sem adott részletes tájékoztatást.

– A fejlesztések befejezése előtt nem lett volna célszerű a nyilvánosság elé állnom. Sok dicséret és ellenző között, sok barát és még több ellenség között végzem a munkám. Nem vagyok közömbös a világ közvéleménye előtt sem: Szerbiában, Amerikában, Norvégiában pozitívan állnak nagyon a találmányomhoz. Mindig van egy-egy látogatóm, aki érdeklődik iránta.

– Magyarországon milyen támogatottsága van?

– Nem támogatnak. Csak egy példa: a Budapesti Műszaki Egyetem szélcsatornáját használtuk, az áramlástani tanszékén végzett mérések során bizonyosodott be az elmélet helyessége. Amikor erre hivatkoztam, közleményben határolódott el tőlem az egyetem. Kevesen hittek nekem, folyamatosan ellenállásba ütköztem. Két professzor, Lukács György és Kuti László végig mellettem állt, és sokat segítettek ötleteikkel. Véleményem szerint a magyarok által kidolgozott tudományos-ipari szabadalmakat Magyarországon kell megvalósítani és a gyártást magyar üzemekben, magyar munkaerővel kell végezni. Találmányomnak akkor van értelme, ha az ország összefog a megvalósítás érdekében. Úgy gondolom, az ország csak önerőből épülhet újjá, nemzetközi segítségre kár is alapozni. Ha ezt szem elől tévesztjük, akkor elveszünk. Én hívő katolikus vagyok, a római katolikus egyház felszentelt diakónusa. Sokszor elkedvetlenedem, de Isten szolgája nem eshet kétségbe, megyek tovább a számomra kijelölt úton. Ahogy a Felcsút felett magasodó szélturbina, piros-fehér-zöld tetejével állhatatosan küzd a szél erejével, úgy én sem adom fel a harcot...

Forrás: ismertseg.hu