2011. november 15., kedd

Sebesült katona imája

Mindenható Isten!
Te meggazdagítod az embert s ha úgy akarod, a koldusbot lesz minden öröksége. Erőt adsz karjába s már rövid idő múlva, ha intesz, lehanyatlanak azok és szolgád testét idegen kéz kötözi be.
Engemet is megáldottál Atyám ép testtel és örültem eddig életemnek. Most pedig sajgó sebek vannak rajtam és nincsen nekem nyugodalmam sem nappal, sem éjjel. Nem panaszkodom a szent sebek miatt, hiszen hazámért és az enyéimért hordozom azokat. Csak arra kérlek azért: légy betegágyam mellett mindenkor, hogy ha a test szenvedése egy pillanatra zúgolódásra késztetne: tudjam meggyőzni azt és elhiggyem, hogy a téged szeretőknek mindenek javukra vannak.
Istenem, jó Atyám! Köszönöm neked, hogy megmentettél a haláltól s áldalak a gondos kezekért, melyek által bekötöztetted sebeimet, hogy el ne vérezzek a harc mezején. Áldalak ezekért az ápoló kezekért, melyek szent önzetlenségtől vezetve, annyit fáradnak érettem, hogy megtartsanak édes hazám és távol levő kedveseim számára.
Mit is adjak én Uram te neked ennyi jóságodért? És mit cselekedjem, hogy háladatlan fiad ne legyek? Gazdag vagy, én szegény, kincset én nem adhatok, csak egy szent fogadást: hű szolgád leszek halálig!
Állíts bárhová azért engemet: ott maradok, míg azt rendeled. Kívánj bármit: küzdést és kálváriát járni; megyek, ha hív atyai szavad, mert az én szívemnek kősziklája és az én reménységem te vagy mindörökké. Ámen.
Szolnoky Gerzson református lelkipásztorHáborús idők imádságos könyve hadbavonultak és azok családjai számára, 1916

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése