2011. december 18., vasárnap

Ember

Emberek közt vagy ember, mégis egy magad vagy.
Lehet családod, lehet barátod, de akaratod az ami elkülönít.
Az önfejűség a szabad akarat vonzata.
Vigyázzunk tehát, akarjunk óvatosan, akarjunk jót egymásnak és éljünk békével.

Csak szerényen, de keményen!

De ha mégis önfejűek volnánk, nem érdemeljük meg a szenvedést?

Akaratos kis ördögöknek születünk tudom... de mire való a nevelés?!
Aki nem kapott atyai pofont az talán egész életében adja majd?...

Mutassunk hát példát!

Akik képesek példát mutatni azok nem félnek, hogy meg kell tenniük.
Viszont tudni kell, hogy nem mindenki képes felfogni az adott "leckét".
Itt arra gondolok, hogy gyökereknek csak növényi szinten magyarázhatunk, tehát érdemesebb a szellemileg felettük lévő réteget felvilágosítani.
Arra is vigyázzunk, hogy ne fogadjuk el a közönyt, mint állapotot, mert ez talán legnagyobb ellenségünk.

Ha jobb lesz a világ valaha is, ezen elveket követők valósítják meg...

Akik már megunták a sok mocskot, amit az arcunkba toltak, és amiket esetleg közvetítettek a tömegben akár akaratlanul is.

Ők azok, akik nem néznek tévét, nem olvasnak szenny lapokat...
Csak dolgoznak, etetik az eltévedteket akaratlanul. De már tudják!
Tudják, hogy rabok és azt is, hogy önmaguk tartják a rácsokat hamis parancsra önmaguk körül, puszta kézzel! Ez el fog vezetni minket a megtisztulásig.
Nincs ok türelmetlenkedni, a tudat megnyugtató. Csak tegyük szépen, amit kell.

Csak az tartozhat közénk, akiben megérett a vágy a változásra.

Ha egy embert ellátmánnyal kiraknának egy lakatlan szigeten, akkor lenne ideje a saját gondolataira, amit egyébként a média köt le.
Ekkor ráébredne, hogy őt mennyi baromságal etették meg, aminek semmi köze a valósághoz, ami mindig ott van, csak már nem látta a sok baromságtól a reklámokkal túlterhelt agyában.
Elindulna benne a megvilágosodás és nehezebb pillanataiban valásossá válna :).

Elkezdene emberien viselkedni!-milyen fura igaz? Aki magára van utalva egy lakatlan helyen....
Az vagy meghal vagy teljes emberré vállik.

Hanyagoljuk tehát a médiát és talán mi is túléljük ezt a terepet.
Csendes Harcos

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése