Az elvtársak 440%-os teljesítménye és a hangzatos szólamok mellett valahogy mégiscsak más a helyzet, ugyanis készülődnek a német vállalatok a drachma bevezetésére. Úgy tűnik, hogy a Görögországgal bármiféle gazdasági kapcsolatban lévő német cégek körében elterjedt, hogy a választásokat követően a pénzük nagy részét egyik pillanatról a másikra elvesztik a drachma újbóli bevezetése miatt. A nagyobb alapkezelőket már bombázzák a kérdések, hogyan lehet majd elkerülni a nagy veszteségeket, euróról majd milyen valutába kell menteni a vagyonokat, hogy az megőrizze az értékét. A déli euróról szóló pletykák mellett eltörpülni látszik, hogy a Görögországban jelen lévő német cégek tényként kezelik a drachma újbóli bevezetését - bármit is mondanak a politikusok, mert mindenki tudja, mennyire hiteles ma egy politikus, főleg ha uniós vezetőről van szó. Komolyabb gazdasági szereplőkben fel sem merül, hogy nem fog felbomlani az eurozóna.
Görögországban a mai napon tartják az előrehozott országgyűlési választásokat. Bár a közvélemény-kutatások eredményeit két hete nem lehet nyilvánosságra hozni, annyi azért tudható, hogy az érvényességhez szükséges részvételi arány meglesz, és feltehetőleg 8-9 párt fog bejutni a parlamentbe. Az éledező szélsőbaloldali pártok mellett valószínűleg az Arany Hajnal is bekerül, de a pontosabb eredmények ismeretének híján akár ennél nagyobb meglepetést is okozhatnak. Annyi biztos, hogy be fog jutni több olyan párt is, ami a parlamentben javasolni fogja a drachma újbóli bevezetését és a kilépést az eurozónából. Márpedig ha ez megtörténik, akár leszavazza a felvetést a kormánykoalíció, akár nem, a vagyonkimentés mindenféleképpen elképesztő méreteket fog ölteni. Vagyis akár döntés születik a kilépésről, akár nem, a megkezdődő politikai viták miatt az ország olyan helyzetbe kerül, hogy az eurót nem tudják megtartani még a felvett hitelekkel sem.
Kivételesen érdeklődve várjuk a választások eredményeit, mert a görög helyzet alakulása egyben azt is eldönti, hogy az eurozóna felbomlása a sok lehetséges közül melyik forgatókönyv szerint fog megvalósulni. Fennáll a lehetősége annak is, hogy az uniós vezetők benn tartanák Görögországot az övezetben, de ehhez olyan mértékű politikai leszámolások lesznek szükségesek, hogy a már így is robbanás közeli társadalmi feszültségek miatt ez tűnik a legvalószínűtlenebbnek.
Molnár IstvánVálasztási csalás, vagy az eddigi leglátványosabb bukás lesz a vége?
A görög országgyűlési választások szavazati eredményeinek feldolgozottsága egy órája meghaladta a 99%-ot, mos tmár végleges eredményről beszélhetünk. A pártok kapott szavazatainak százalékos megoszlása a következő:
Új Demokrácia 18.88% (108)
Syriza (Radikális Baloldal) 16.76% (52)
Pasok 13.2% (41)
Független Görögök 10.6% (33)
Kommunista Párt 8.47% (26)
Arany Hajnal 6.97% (21)
Demokratikus Baloldal 6.1% (19)
A kormánypártok csúfos bukását láthattuk az elmúlt egy nap során, ennek ellenére a görög választási rendszer lehetővé teszi, hogy a mandátumok egészen máshogy alakuljanak. Az egyes pártok képviselői mandátumainak aránya a parlamentben:
Új Demokrácia: 36%Syriza (Radikális Baloldal) 17,3%
Pasok 13,6%
Független Görögök 11%
Kommunista Párt 8,6%
Arany Hajnal 7%
Demokratikus Baloldal 6,3%
Mivel a feldolgozottság 99% körüli, és a korábbi IMF-párti kormánykoalíció mandátumainak aránya összesen 49,6%, ezért vagy ez lesz az eddigi legdöbbenetesebb bukás (hajszál híján kormányt tudnának alakítani) - vagy az eddigi legdöbbenetesebb választási csalást fogjuk látni a számlálás utolsó óráiban.
A Syriza párt vezetője már tegnap este, a számlálás kezdetekor bejelentette, hogy nem hajlandó egyezkedni a hitelfelvételt támogató pártokkal. Mivel Alexis Tspiras jelenleg a második legnagyobb párt vezetője, a bejelentést követően az euró ára azonnal zuhanásba kezdett, a görög részvények pedig a tőzsde reggeli nyitásakor szakadással kezdték a napot (15-20%-os értékvesztések voltak láthatóak). Ez annyit jelent, hogy a választási eredmények láttán a vagyonkimentés azonnal beindult. A főként német befektetők közt terjedő pletykákról már korábban írtunk, most már az is látható, hogy nem egyszerű pletyka, hanem a pénzügyi érdekeltségek szerint legvalószínűbb forgatókönyv a drachma újbóli bevezetése.
A választásoknak eddig nincs egyértelmű győztese. A jelenlegi állás szerint az IMF-párti érdekeltségek tudnának kisebbségi kormányt alakítani. Ha ezt meg akarják akadályozni, a kis pártoknak olyan eddig példátlan összefogására lenne szükség, ami egy ötpárti kormánykoalíciót jelentene, szemben a két bukott nagy párttal.
Ez a helyzet válaszút elé állítja a görög politikát. A politikusok vagy túllépnek a klasszikus “baloldali-jobboldali” megosztottságon és nemzeti egységkormány jön létre Görögország megmentésére, vagy az országban éveken át tartó káosz köszönt be, aminek kezdetét az eddig stabil politikai viszonyok felborulása jelenti. Az egységkormány létrejöttének nem sok az esélye, figyelembe véve azt a tényt, hogy a kisebb pártok politikusai közt is nagy számban vannak szabadkőművesek.
Sokan felismerték ezt a helyzetet, szavazni sem mentek el. A választás eredményeinek hitelességét némileg aláássa, hogy tegnap este bejelentették, 40% a nem szavazók aránya, majd ma reggelre ez 35%-ra módosult. (Ez még így is azt jelenti, hogy voltak olyan helyek, ahol a lakosok kétharmada nem ment el szavazni.) Akárhogy is legyen – elcsalják a választást vagy nem -, a tegnapi választás eredményeinek mindenféleképpen nagy visszhangja lesz. Még ha sikerül is az IMF-párti erőket választási csalással 50% fölé hozni és kormányt alakítanak, az Arany Hajnal bejutása miatt borítékolható, hogy a drachma bevezetéséről szóló politikai viták nemsokára megkezdődnek.
Fenyvesi ÁronGörögország sakkhelyzetben van, elkerülhetetlen a drachma nyomása
A pénzügyminisztérium három illetékese is jelezte már, hogy Görögország júniusban kifogy készpénztartalékaiból, ha nem sikerül megegyezni az újabb IMF-hitelről.
Az események felpörögtek: a jelenlegi helyzet az, hogy az IMF-párti Új Demokrácia kezében van a kormányalakítás joga. Koalíciót nem tudnak létrehozni, mert a Pasok kivételével az összes párt visszautasította az együttműködést az IMF feltételeit elfogadó pártokkal, a két párt mandátumai együttvéve pedig nem elegendőek a kormányalakításhoz. Ha tíz nap alatt nem alakul meg egy koalíciós kormány, akkor a következő legtöbb szavazattal bíró párt, a Syriza pártszövetségre száll át a kormányalakítás joga. A kormányalakításhoz a koalíciónak 300 mandátumból 151 mandátummal kell rendelkeznie, a Syriza azonban csak 130 mandátumot tud szerezni, ha se az IMF-pártiakkal, se az Arany Hajnallal nem egyezkedik - ami szintén nem elég a kormányalakításhoz. Ha a Syriza koalícióalakítási kísérlete is sikertelenül zárul, a Pasoknál lenne a kormányalakítási jog, ami szintén nem tudna kormánykoalíciót létrehozni (hiszen az Új Demokrácia is a szocialistákkal karöltve alakítana kormányt, a többi párt elzárkózik tőlük).
A kormányalakítás jogát minden sikertelen tárgyalássorozat után a következő legtöbb szavazattal bíró párt kapná meg. Ha egyiknek sem sikerül a kormányalakítás, júniusban újból kiírják az előrehozott választásokat. Csakhogy a pénzügyminisztérium jelzése szerint júniusban már nem lesz elegendő készpénz, ami gyakorlatilag a bankrendszer összeomlását jelenti és az államcsődöt. Se a vállalkozások, se az egyszerű állampolgárok nem tudnak már júniusban készpénzt felvenni, ha Görögország nem kap újabb készpénz-hitelt (euróban) az IMF-től. A helyzetet árnyalja, hogy jelenleg nincsen legitim görög képviselet, ami az IMF-el tárgyalhatna a hitelprogramról, és ez egészen a kormányalakításig így lesz - vagyis euróhoz ilyen úton nem juthatnak. Ha sikeresen meg is alakul egy kormánykoalíció, a görög állampolgárok olyan pártokat szavaztak be a parlamentbe, akik nem támogatják a megszorításokat, tehát ha megkezdődnének a tárgyalások, a feltételek el nem fogadása miatt azok elhúzódnának, és a bankok kifogynak a készpénzből.
Görögország számára az egyetlen lehetséges út, hogy - még ha tárgyalások is kezdődnek valamiféle hitelfelvételről - azonnal államosítják a bankokat és elkezdik nyomni a drachmát. Ha a Syriza megkapja a kormányalakítási jogot, megkaphatja a baloldali pártok támogatását, mivel a terveik között amúgy is szerepel a bankok államosítása, és ez ebben a helyzetben kikerülhetetlen lépés. De még ha létre is jön egy baloldali összpárti koalíció - a Syriza vezetője nemrég kijelentette, hogy egy ilyen koalíciót fog létrehozni, és már több tárgyalás is lezajlott ezzel kapcsolatban - akkor sincs meg a kormányalakításhoz szükséges 151 mandátum, csak 130.
Két, egymással nem tárgyaló tömb jött létre a választások eredményeként, és nagyon úgy tűnik, hogy az Arany Hajnal nemcsak bejutott a parlamentbe, hanem kulcspozícióba került. Ha egyik tömb sem tudja elnyerni a támogatását, az ország kifogy a készpénzből, és teljes lesz a káosz, miközben nincs legitim kormány, ami tárgyalhatna bármiről is. Viszont amelyik tömb megnyeri a támogatását a kormányalakítás céljából, azzal szemben az európai vezetők által csak neonáciként jellemzett párt feltételeket támaszthat. Vagyis garantált, hogy Görögország elhagyja az eurozónát és visszaáll a drachma használatára.
Nyugati politikai elemzők már nem csak attól félnek, hogy ez az eurozóna felbomlásának kezdete, hanem attól is, hogy emiatt nemsokára felbomlik az Európai Unió területi egysége. Ugyanis mivel az Arany Hajnal jó alkupozícióban van, és a bevándorlás elleni politikában több párt nézetei is megegyeznek (nem csak a szélső jobb, hanem a baloldalé is), előbb vagy utóbb visszaállítják a határellenőrzést. Ez és a drachma újbóli bevezetése pedig egy lavina kezdetét jelenti. A Citygroup jelenleg 50-75% közé teszi annak valószínűségét, hogy Görögország elhagyja az eurozónát. Ma és az elkövetkező napokban a létező legkegyetlenebb leszámolások és zsarolások kezdődhetnek meg a görög politikusok közt, ugyanis a kormányalakítás körüli gondok nem csak egy egyszerű kormányalakítás tétjét jelentik, hanem az eurozóna felbomlása elleni harcot is.
Fenyvesi ÁronAlexisz Ciprasz, a Syriza baloldali szövetség vezető politikusa és az Antonisz Szamarasz közötti megbeszélés véget ért. Ciprasz pár perce a pártközpontból mondott beszédet, melyben leoszlatott minden kételyt azzal kapcsolatban, hogy a választások után az első dolga a választási ígéretek megszegése lenne és koalícióra lépne az IMF-párti volt kormánypártokkal.
A Syriza pát vezetője egyben üzenetet küldött az uniós vezetőknek: tisztában van vele, hogy milyen kaotikus állapotok fognak kialakulni Görögországban, de ennek ellenére létre fog hozni egy baloldali koalíciós kormányt, és visszavonja a Szamarasz-kormány által elfogadott IMF-feltételeket, a megszorító intézkedéseket. Ciprasz egyben azt is kijelentette, tisztában van azzal, hogy a görög választók nem az egyes pártokra szavaztak, hanem a megszorítások és a hitel-megállapodás ellen (amiket Ciprasz csak barbár intézkedéseknek nevezett).
A pártvezető kijelentette: a tegnapi választások világos üzenet az uniós vezetők számára, hogy a görög nép visszautasította a népnyúzás politikáját, és nemsokára valamennyi európai nemzet ezt fogja tenni. Merkelnek címezve csak annyit mondott, "itt az ideje visszavonulót fújniuk."
Molnár IstvánPanosz Kammenosz, a Független Görögök párt vezetője pár perce bejelentette, hogy nem hajlandó nemhogy tárgyalni, de még találkozni sem Antonisz Szamarasszal, az Új Demokrácia párt vezetőjével. Kammenosz szó szerint kijelentette, hogy "nem tárgyalunk árulókkal". A Független Görögök párt több politikusát korábban a kormánykoalícióból zárták ki, mikor nem voltak hajlandók nyilatkozatot aláírni arról, hogy a választások után teljesítik az IMF feltételeit, így kérdéses volt, hogy hajlandóak lesznek-e tárgyalni az IMF-párti vezetéssel, ha újra a hatalom közelébe kerülnek.
Az Új Demokrácia vezetője egyelőre úgy tűnik egyedül maradt. A Független Görögök párt vezetője kijelentette, hogy "más, baloldali pártokkal hajlandók együttműködni", vagyis ha lejár az idő és a Radikális Baloldal kapja meg a kormányalakítási jogot, a Radikális Baloldal (Syriza) a Független Görögökkel koalícióba állhat. A kormányzáshoz szükséges többség azonban csak akkor valósul meg, ha a Kommunista Párt és a Demokratikus Baloldal is támogatását adja.
A mandátumok számbéli eloszlását tekintve jól látható, hogy akár az IMF-párti erők, akár az IMF-ellenes pártok tömörülnek koalícióba, a parlamentbe először bejutó Arany Hajnal támogatása szükséges lesz a kormányalakításhoz. Az Arany Hajnal párt vezetője azonban nemrég kijelentette, hogy ha hatalomra jutnak, végig elaknásítják a görög határt és lőni fognak a menekülő bevándorlókra, így egyelőre az a kérdés, hogy a kommunisták az ország megmentése érdekében felvállalnak-e egy szélsőjobboldali párttal kötött szövetséget.
Ha a görög pártok megmaradnak a "politikailag korrektségnél", és nem hajlandók szövetségre lépni az Arany Hajnallal, Görögországban mindenféleképpen olyan kormány alakul, ami nem rendelkezik a törvényalkotáshoz szükséges 50%+1 szavazattal.
Az is jól látható, hogy az uniós politikusok nem tudják, mitől rettegjenek jobban: a kommunista vezetőtől, aki államosítani akarja a bankokat, a szélsőjobboldali vezetőtől, aki aknamezőt telepít a határ mentén és lelöveti a bevándorlókat, vagy a másik baloldali párttól, aki egy forintot sem hajlandó visszafizetni az államadósságból.
Molnár IstvánLars Feld, Angela Merkel német kancellár főtanácsadója bejelentette, hogy "Görögországot karanténba kell tenni, el kell különíteni Európától", hogy megakadályozzák a pénzügyi válság továbbterjedését. Bár nem mondják ki szó szerint, jól látható, hogy a főbb nyugati döntéshozók az eurozóna felbomlása kezdetének tartják a tegnap lezajlott görög választásokat. A vagyonkimentés folyamatos, a görög tőzsdén egyre nagyobb eladói nyomás van.
Nourile Roubini zsidó befektető saját blogján nemrég bejelentette, hogy Görögországot valószínűleg nemsokára kizárják az eurozónából, és ez az eset nem csak Görögországot érinti, hanem az összes perifériaállamot. (Roubini azzal tett nagy ismertségre szert, hogy mikor mindenki optimista volt a gazdasági növekedést illetően, ő előre jelezte a 2008-as gazdasági válságot)
A feszültséget csak fokozza, hogy a Demokratikus Baloldal vezetője bejelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni a megszorításokat támogató pártokkal. Ez sokkolta a nyugati közvéleményt, mivel az optimistábbak azzal számoltak, hogy a Pasok, az Új Demokrácia és a Demokratikus Baloldal együtt kormánykoalíciót alkothat.
A kormányalapítás joga egyelőre az Új Demokrácia pártnál van, de ha a napokban nem sikerül a szocialistákon kívül valamelyik párt támogatását megnyernie, a kormányalapítás jogát a Radikális Baloldal kapja meg. A Radikális Baloldal vezetője viszont bejelentette, hogy az államadósságból egy forintot sem fizetnek vissza, mert nem ők vették fel, és új hitelszerződést sem írnak alá.
Molnár IstvánGörögország felmondja az IMF hitelszerződést és államosítja a bankokat
elenleg a Syriza párt vezetőjénél, Alexisz Ciprasznál van a kormányalakítás joga. A korábbi két nagy párttal már lezajlottak a tárgyalások. Cipraszt a tárgyalószobát elhagyva bejelentette, hogy az Új Demokrácia és a Pasok pártokkal nem hoz létre koalíciót, mert a tárgyalások során világossá vált, hogy az IMF hitelszerződést akarják megmenteni, nem a nemzetet. Ciprasz nyilvános beszédében kijelentette, hogy vasárnap a választók visszautasították a megszorítás-párti szerveződéseket. A Syriza párt vezetője beszéde végén semmisnek nyilvánította a Görögország és az IMF közt fennálló hitelszerződést, és felszólította az Új Demokrácia, illetve a Pasok párt vezetőit, hogy vonják vissza az írásba adott nyilatkozataikat a hitelszerződés melletti elkötelezettségről, és küldjék meg azt Brüsszelnek.
A Syriza vezetője egyben öt pontban összefoglalta azt a gazdaságpolitikát, amit az általa létrehozni szándékozott kormánykoalíció képviselne. Ezek:
1. A hitelszerződés azonnali felmondása
2. Minden olyan intézkedés megtagadása, ami a munkatörvénykönyvet is érintené
3. A választási rendszer azonnali módosítása és a miniszteri mentelmi jog felfüggesztése
4. A bankok államosítása
5. Bizottság felállítása a hitelválság leggyorsabb megoldásainak kidolgozására
Dimitris Stratoulis, a Syriza egy tagja a bankok államosításával kapcsolatban adott egy rövid interjút is egy a helyszínen tartózkodó riporternek:
"- Ön azt mondja, felmondjuk a hitelszerződést. Hogyan fogja kezelni a bankok kérdését? Ha felmondjuk a hitelszerződést, a bankok kiürülnek.
- Nem ürülnek ki. A görög bankoknak van 165 milliárd euró megtakarítása, ami közvetlen a görög állampolgárok tulajdonában van.
- De ez a mi pénzünk, nem a bankoké.
- Mi majd biztosítjuk az emberek pénzét, és közvetlen az ország újra-felépítésére fogjuk felhasználni.
- Ez azt jelenti, hogy a bankbetétek befagyasztásra kerülnek?
- Mi azt mondtuk, biztosítjuk az emberek pénzét, nem azt, hogy be lesz fagyasztva.
- És hogyan fogják ezt a pénzt felhasználni a növekedés beindítására, ha a görög állampolgároké?
- Hogyan akarják, hogy használjuk? Eddig is használva volt, termelte a profitot a bankoknak és az alapkezelőknek. Közvetlenül fogjuk felhasználni a vállalkozások támogatására, házépítésekre. Ez csak politikai döntés kérdése."
A párt vezetője, Alexisz Ciprasz később megerősítette a párttag állításait. Az is látható, hogy az interjúalany igen kellemetlennek találta a kérdéseket, valószínűleg főleg arra figyelt, hogy a kijelentései ne súlyosbítsák a vagyonkimentést. Kerülgette a kijelentést, de már szinte biztosra vehető, hogy a bankokban tárolt pénzek be lesznek fagyasztva.
A Demokratikus Baloldal párt vezetője már be is jelentette, hogy támogatják a Syrizát a kormánykoalíció létrehozásában. A tárgyalások tovább folynak.
Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése