2012. június 6., szerda

Állj az élére…

"Ha nem tudod legyőzni, - állj az élére!"
Reagálva a felröppent hírre, miszerint a Jobbik otthonmentő csapatot hozott létre, megállapíthatjuk, hogy azon túlmenően, hogy feltalálták a spanyolviaszt, szokás szerint kullognak az események után, ugyanis az Otthonvédő háború már évek óta folyik, bár láthatóan ezt eddig nem nagyon vették észre, noha már a Gárdából, több szakasz is átállt az otthonvédőkhöz. Megállapíthatjuk, hogy mire észbe kaptak, addigra már az események régen elszáguldottak mellettük, a civil Otthonvédő Mozgalom megerősödött és önjáróvá vált.
Az Otthonvédő háború már évek óta folyik
De a Jobbik ezúttal is úgy viselkedik, mint az a francia forradalmi vezető, aki azt mondta; „Ott megy a nép! Gyorsan rá kell jönnöm, merre tart, hogy az élére állhassak”.
Nos, pontosan ezt történik ebben az esetben is. Persze ezúttal is öncélúan. Céljuk most is többszörös; a civil Otthonvédők támogatása helyett inkább erőik szétforgácsolása és irányítás alá vonása, a saját cionista politikájuk ráültetése egy civil szerveződésre. Végső soron az Otthonvédő Mozgalom vezetésének megszerzése, a valódi céljának kisiklatása egy jobbikos ál otthonmentéssel, a közelgő választások megnyerésére irányuló sikerpropagandával.
Párhuzamok
Kiszúrja a szemünket a párhuzam, ha például a Gárdára gondolunk.
A Magyar Gárdát létrehozták saját önös politikai céljaik támogatására, és rögvest zsidó irányítás alá is vonták.
Nem volt nehéz, hisz olyan jól hangzó fedő történeteket gyártottak, mint sírgondozás, ülősztrájk, a valódi eredmény nélküli vonulás, véradás stb., stb. Valóban csak fedő történetek voltak, hiszen ezek megvalósításához semmi szükség nem volt se gárdára, se kiképzésre. Pusztán arra szolgáltak, hogy elleplezzék a valódi célt, hogy kiszűrjék, összeszedjék, nyilvántartásba vegyék, és lekössék azokat a hazafiakat, akiket a valódi tenni akarás és a magyarság iránti elkötelezettség fűtött. A jól hangzó, ámde hazug szlogenekkel folyamatosan megtévesztették mindannyiukat.
Miután önös politikai céljaikra felhasználták őket, azt követően pedig minden lelkifurdalás nélkül cserbenhagyták a megtévesztett lelkes gárdistákat, és tétlenségre kárhoztatták, majd pedig szétverték az egész szervezetet. Elégedetlenséget szítottak közöttük, így állítva őket szembe egymással. De nem riadtak vissza a kiközösítésektől, belső bomlasztásoktól sem. S ahol csak megtehették a politikai szolgákat ültettek a nyakukba, holott a gárda nem politikai szerveződésként indult.
A módszer ugyanaz!
A zsidó behatolás ugyanígy hatott, s hat máig sok már civil szerveződésre is, (erre jó példa a Magyarok Szövetsége).
Befurakodnak közéjük, vezető pozíciókba törnek, és belülről bomlasztják a szervezetet. Vagy úgy, hogy ellehetetlenítik munkájukat, a helyi szervezeteik között elégedetlenséget szítva, vagy kisiklatják, esetleg más irányba tolják az eredeti célokat, a közös anyagi forrásokkal nem számolnak el tagjaik felé.
A befurakodók, vagy rátelepülők, a tagok, csoportok meglévő eredményeit kisajátítják, vagy lekicsinylik. Az elégedetlenkedőket kizárással, fenyegetéssel próbálják eltávolítani. Az őszinte és építő párbeszédek rendre elmaradnak, a kommunikációt fentről lefelé egyoldalúvá teszik, helyette besúgóhálózatot építenek ki. Mindeközben a vezetőség minden esetben egyre távolodik a közösségtől, nemcsak emberileg, de céljaiban is.
Az Otthonvédelem esetében is ugyanerre kell számítani.
Ebbe a civil összefogásba is befurakodtak már azok, akik nem a magyar emberek érdekéért küzdenek, akik számára nem a magyar emberek otthonainak megvédése, a magyar emberek jogainak, és életének képviselete a valódi céljuk, hanem ismét csak a bomlasztás, a lejáratás és a zsákutcába terelés, az aktivitás visszafogása, mások eredményeinek, tapasztalatainak kisajátítása, a saját imázs építéséhez.
Az Otthonvédőknek okulniuk kell a korábbi esetekből, ha nem akarnak az előbbiek sorsára jutni.
A jelek már most is beszédesek.
Ilyen például, a fent említett cionista vezetés és befolyás alatt álló jobbikos politikai rátelepülési kísérlet, Nem csoda, hiszen parlamentbe kerülésük után rögvest belesimultak a többi cionista kézi vezérlésű magyarellenes folyamatba. Próbálnak rátelepedni a civil kezdeményezésekre, ellenállásra, leutánozva akcióikat. Befurakodnak és elfertőznek mindent, amihez csak közel kerülnek, s amint tehetik, a fent leírt módszerekkel akarnak az élre állni.
Ne feledjük, a cionisták nemcsak pártokban gondolkodnak, civilnek álcázott, vagy vallási köntösbe bújtatott csoportok és személyek útján is működőképes a fenti módszerük.
A visszahúzó, elterelő, vagy az eredményeket kisajátító gittegyletekre, vagy az önjelölt vezetőkre és személyekre is számos példát találunk, melyek látszatra ugyanazon a platformon állnak, de valahogy a nagy „egyetértés” és „együttműködés” közepette egész más irányba viszik az általuk megtévesztetteket. Erre tipikus példa a Magyar Szociális Fórum, vagy az Apostoli Magyar Királyságnak nevezett szerveződés.
Ám a népet hosszú távon nem lehet megtéveszteni, kiváltképp azokat nem, akik valóban bajban vannak, valóban kilakoltatás fenyegeti őket, nekik kézzelfogható eredményekre van szükségük!
Ők nem hisznek a cionista pacsmagolásnak. Ők saját kezükbe veszik sorsukat, és ellátják a baját mindazoknak, akik ki akarják fosztani, vagy megpróbálják eltántorítani őket attól, hogy a megvívják a valódi harcot otthonaikért és hazájukért.
Arató Péter – Szabad Riport Tudósító Iroda

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése