Németország a második világháború következtében
iszonyú veszteségeket szenvedett úgy emberéletben, mint területekben.
Mivel a németség e iszonyú sorstragédiája a magyar közvélemény előtt
szinte teljesen ismeretlen, honlapunk célja ennek tömör összefoglalása
és bemutatása.
A háború alatt és az azt követő időszakban messze több német civil vesztette életét, mint katona harci bevetés közben. A háború német áldozatainak száma összesen 15,8 millió. Ebből a harci cselekmények közepette elesett katonák és eltűntek száma 4,3 millió (27%), a menekülés közben, bombazáporban, fogságban elpusztult polgári személyek száma 11,5 millió (73%).
Ez azt jelenti, hogy a német áldozatok háromnegyede polgári személy volt. Tehát a hadifoglyokat leszámítva elsősorban öregek, asszonyok és gyermekek.
A legtöbb áldozat nem a háború folyamán vesztette életét, hanem a háborús cselekmények befejeztével az elűzetés során, erőltetett menetekben és transzportokban, fogságban vagy a szövetséges megszállás alatt szenvedett éhhalált, fagyott meg vagy halt erőszakos halált.
Összesen 15,8 millió halott, ebből 4,3 millió katona, 11,5 millió civil
Németország területi szempontból is óriási veszteséget szenvedett. Olyan ősi német területek kerültek idegen megszállás alá, mint például Kelet-Poroszország, Nyugat-Poroszország, Posen, Danzig, Kelet-Brandenburg, Pomeránia, Szilézia.
Ezekről a területekről közel 11 millió németet űztek el otthonából! (Ehhez hozzá kell számítani még 2,5 millió népi németet, akiket Európa keleti országaiból telepítettek ki.)
Az alábbi térkép Németország háború utáni felosztását ábrázolja. Jól látható a három nyugati hatalom valamint a szovjetek megszállta zóna és az elveszett keleti területek.
(Német sorstragédia)
A háború alatt és az azt követő időszakban messze több német civil vesztette életét, mint katona harci bevetés közben. A háború német áldozatainak száma összesen 15,8 millió. Ebből a harci cselekmények közepette elesett katonák és eltűntek száma 4,3 millió (27%), a menekülés közben, bombazáporban, fogságban elpusztult polgári személyek száma 11,5 millió (73%).
Ez azt jelenti, hogy a német áldozatok háromnegyede polgári személy volt. Tehát a hadifoglyokat leszámítva elsősorban öregek, asszonyok és gyermekek.
A legtöbb áldozat nem a háború folyamán vesztette életét, hanem a háborús cselekmények befejeztével az elűzetés során, erőltetett menetekben és transzportokban, fogságban vagy a szövetséges megszállás alatt szenvedett éhhalált, fagyott meg vagy halt erőszakos halált.
Összesen 15,8 millió halott, ebből 4,3 millió katona, 11,5 millió civil
Németország területi szempontból is óriási veszteséget szenvedett. Olyan ősi német területek kerültek idegen megszállás alá, mint például Kelet-Poroszország, Nyugat-Poroszország, Posen, Danzig, Kelet-Brandenburg, Pomeránia, Szilézia.
Ezekről a területekről közel 11 millió németet űztek el otthonából! (Ehhez hozzá kell számítani még 2,5 millió népi németet, akiket Európa keleti országaiból telepítettek ki.)
Az alábbi térkép Németország háború utáni felosztását ábrázolja. Jól látható a három nyugati hatalom valamint a szovjetek megszállta zóna és az elveszett keleti területek.
(Német sorstragédia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése