Néhány nap múlva a pápa is jelen lesz a világ
legelterjedtebb közösségi hálóján. Már elkészült a pápa fiókja, amelyet
december 3-án, hétfőn mutatnak be a Vatikánban.
Antonio
Spadaro, az olasz jezsuiták La Civiltà Cattolica című folyóiratának
igazgatója, az új technológiák és a digitális kommunikáció szakértője a
Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmondta: „A kommunikáció mai
logikája szerint az értelmes üzeneteket, következésképpen a vallási
üzeneteket is nem elegendő mindössze közzétenni, hanem azokat meg kell
osztani másokkal.” Ezek az üzenetek tehát a közösségi hálók, mint a
Facebook, a Twitter és annyi más oldal révén jutnak el egyre szélesebb
közönséghez. A közösségi oldalak olyan helyekké váltak, ahol az emberek
megosztják egymással gondolataikat, életük pillanatait. Már sok vallási
vezető alkalmazza a Twittert. Ezért teljesen természetes, hogy a pápa is
hamarosan elindítja 140 karakteres üzeneteit.
2012. december 3.
lényegében kapcsolódik 1931. február 12-hez, amikor XI. Piusz pápa első
rádióüzenetét intézte a világhoz a Vatikáni Rádión keresztül. Már XI.
Piusz pápa is azt hirdette, hogy a technológiát az emberi kapcsolatok
szolgálatába kell állítani, nem pusztán a propaganda céljaira kell
felhasználni. A közösségi hálózatok a gondolatok, üzenetek egymással
való megosztását szolgálják. Közismert, hogy a Twitteren megjelent
üzenetekre lehet válaszolni, azokat lehet továbbítani, kommentálni. Ez
az előnye XVI. Benedek pápa Twitteren való jelenlétének: lehetőséget
jelent arra, hogy minél szélesebb körben hirdessük az evangéliumi
üzenetet.
Antonio Spadaro jezsuita atya azt is kifejtette:
helytelen megközelítése a kérdésnek, ha azt állítjuk, hogy az egyház
azért van jelen a Twitteren, hogy kövesse a kor divatját. Éppen
ellenkezőleg: az egyház az utóbbi évtizedekben, pontosan XI. Piusztól
kezdődően megmutatta, hogy szoros kapcsolatban áll a kommunikációval.
Emlékezzünk rá, hogy a 46. tömegkommunikációs napra küldött üzenetében
XVI. Benedek pápa hangsúlyozta: a „szociális hálók” segíthetnek korunk
emberének abban, hogy megtalálja a csend, az ima, a meditáció
pillanatait, megossza másokkal Isten szavát. Világos tehát, hogy a
keresztények jelenléte az interneten teljesen sajátos, nem pedig a divat
követését szolgálja.
A tömegkommunikációs világnapra írt
üzenetében a pápa, anélkül, hogy név szerint megemlítette volna a
Twittert, utalt az üzenetek rövidségére is, amely gyakran nem haladja
meg egy bibliai idézet hosszát. Ki lehet fejezni mély gondolatokat 140
karakterrel is. Ez tehát a twitterezés helyes olvasata: ápolnunk kell
belső, lelki életünket. Ennek köszönhetően pontosan megfogalmazott,
mélyen szántó üzeneteket tehetünk közzé, oszthatunk meg másokkal.
Ehhez
szükség van arra, hogy jól kidolgozzuk a nyelvezetet. Egyfajta költői
alkotómunkáról van szó, amely egybefűzi a bölcsességet és a pontosságot.
Eszerint a vezérfonal szerint a szintetikus kifejezésmód nem csökkenti a
gondolat mélységét. Erről tanúskodik az a jelenség, hogy a Twitteren
nagy sikere van a verseknek, költeményeknek.
Sebesen zajló
életünkben egyre jobban igényeljük a bölcs, magvas gondolatokat, amelyek
elmélkedésre késztetnek, megszakítva frenetikus mindennapjaink ritmusát
– nyilatkozta Antonio Spadaro.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése