A brit kémügynökségek úgynevezett „fekete dobozokat” akarnak
telepíteni az ország valamennyi kommunikációs hálózatába, hogy
segítségükkel megfigyelhessék az állampolgárok Internethasználatát. Az
illetékes parlamenti bizottság által készített jelentés szerint a
rendszer mindent rögzítene, amit a britek tesznek vagy mondanak online. A
kémhálózat az úgynevezett Deep Packet Inspection (rövidítve DPI – magas
szintű csomagelemzés) technológiát alkalmazná, hogy a Facebook,
Twitter, Skype és hasonló szolgáltatásokon folyó kommunikációtól kezdve a
pornó weboldalakra tett látogatásokig mindent rögzítsen. A polgárjogi
és adatvédelmi aktivisták és szakemberek heves tiltakozással reagáltak a
hírre, kijelentve, hogy a technológia az eddiginél sokkal kiterjedtebb megfigyelési lehetőségeket adna a kormánynak.
A brit parlament Titkosszolgálati és Biztonsági Bizottsága által
készített jelentés a titkosszolgálati szervek szemszögéből elemzi a
kormány Kommunikációs törvénytervezetét, ami új megfigyelési hatalmat
adna a vezetők kezébe. A kormány azzal érvel, hogy a terrorizmus és a
magas szintű bűnözés elleni harcban elengedhetetlen a kommunikációs
adatokhoz való gyors hozzáférés. A törvény elfogadása azért késik, mert a
liberális demokraták nem támogatják. Jonathan Evans, az MI5 vezetője a
következőket mondta a bizottságnak:
„A különböző információkhoz való hozzáférés bizony igen fontos. Ez
nyomozásaink egyik fontos alapja. Azt hiszem kijelenthetem, hogy
egyetlen olyan komoly nyomozásról sem tudok, ahol ne használtunk volna
kommunikációs adatokat, mert ebből tudjuk megállapítani célpontjaik
személyazonosságát, tartózkodási helyét és az időpontokat.”
A hatóságok állítják, hogy szó sincs korlátlan hozzáférésről, mivel
bár az üzenetek küldője, fogadója, az üzenet küldésének módja és ideje
elérhető számukra, az email üzenetek tartalmának elolvasásához bírósági
végzés kell.
Ugyanez a helyzet a mobil hívásokkal is. A tényleges lehallgatáshoz
bírósági engedély kell. A törvényjavaslat kritikusai szerint, mivel a
hívásadatok és a hívások tartalmának szétválasztására igen bonyolult, az
egyik maga után vonná a másikat. Az aktivisták arra is rámutattak, hogy
a kormány nem hezitál kritizálni más tengerentúli rezsimeket, amikor
azok hasonló eszközöket alkalmaznak az ellenállók leküzdésére.
Emma Carr, a Big Brother Watch szabadságjogi szervezet igazgatója, a következőket mondta:
„Az a tény, hogy a kormánynak nincs szüksége bírósági végzésre az
eszközök telepítéséhez és az összegyűjtött adatok felhasználáshoz,
komoly aggodalomra ad okot.”
Jim Killock, a szabad Internetért kampányoló Open Rights Group
ügyvezetője szerint az igazi veszély a jelentés által „szűrőként”
definiált eszközökben, alkalmazásokban rejlik, ami a megfigyelési
rendszer része lenne.
Elmagyarázta, hogy ez egy keresőmotorhoz hasonlóan működne, csak a
keresés az emberek magánadataiban történne, hozzácsatolva a találatokat a
felhasználó által alkalmazott online és telekommunikációs fiókokkal.
„Ez a szűrő összekapcsolná az ember mobiltelefonjából, email
üzeneteiből származó információkat a böngészési előzményekkel és
telefonos hívásnaplókkal, így a rendőrség könnyen meg tudja állapítani
kik a barátaink, miről mi a véleményünk és kivel hol találkoztunk.
Azonnali megfigyelés egy gombnyomásra. Ezt jelenti.”
A kormány számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a
tengerentúli szolgáltatóktól is megszerezzék a kívánt információkat,
akik nem biztos, hogy olyan szívesen tesznek eleget a brit kémügynökség
kéréseinek.
A bizottsági jelentés szerint az eszköz különösen ilyen esetekben bizonyulna hasznosnak:
„Az ügynökségek számára fontos, hogy az együttműködésre nem hajlandó
tengerentúli kommunikációs szolgáltatóktól származó adatokhoz is
hozzáférjenek.”
A jelentés nem tért ki arra, hogy milyen szolgáltatókat céloznának,
bár a Facebook, a Twitter, a Hotmail és a Google Chat mind nagyon
népszerűek Nagy-Britanniában és a jelentés több helyen is, bár más
összefüggésben, említi őket. A törvény egyelőre még csak javaslat, és
bár a jelentés több kritikát is megfogalmazott, elvetette azokat a
vádakat, hogy kivitelezhetetlen vagy zsarnoki lenne, figyelmeztetve,
hogy a technológiai fejlődés az új megfigyelési jogosultságok nélkül
„súlyos hatással lenne a titkosszolgálati hivatalokra”.
A jelentés megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy nem
tartják valószínűnek, hogy a kíváncsi szemek és fülek elől adataikat
védeni kívánó egyének által esetleg alkalmazott titkosítási technikák
képesek lennének túljárni a kormány eszén.
„Hallottuk, hogy a kormány rendelkezik bizonyos (törölve) opciókkal a
titkosítás jelentette kihívások kezelésére,” áll a jelentésben. A
következő két bekezdést kitakarták.
Mr. Killock, az Open Rights Group-tól kétli, hogy a kormány
rendelkezne a komoly digitális kódolási módszerek feltöréséhez szükséges
eszközökkel.
Forrás: Daily Mail
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése