Nagyon érdemes előtte az alábbi beszélgetést meghallgatni ! (Boros-Bogár-Bayer)
Adósságról, IMF-ről, arról a színjátékról, ami nemzetközi színtéren is zajlik:
"Amit úgysem mondhatnak ki felső szinten"..... Mi viszont kimondhatjuk !
"A társadalmaknak kell eljutni oda, hogy tudják..,kimondják...., és elsöpörjék ezt a globális kizsákmányoló rendszert....."
És hogy világos legyen miben vergődik most az Orbán-kormány :
2008-ban mesterséges hisztériát keltve a szocialisták az IMF-től
20milliárd euró gyorsan visszafizetendő hitelt vettek fel egyenesen a
bankok zsebébe rakva (amik túlnyomórészt külföldi tulajdonban
vannak....).
Ennek árát viszont csak a magyar lakosság kárán lehetne visszafizettetni !
Csak hogy értsük : ebben az évben annyit kellene törlesztenünk mint az
összes magyar aktív 4 millió kereső összes évi bruttó jövedelme adóval
mindennel együtt !
Ebbe a satuba húzták bele Magyarországot a nemzetközi pénzhatalmi elit
és magyar hazaárulók segítségével - amiből sajnos Dunát lehet
rekeszteni! Ebből próbálunk kimászni IMF nélkül és borotvaélen táncolva,
hogy közben éhen ne haljunk..... (SBG Buddha)
A devizahitelezés miatt az állam is elvesztette hitelességét
A devizahitel hibás termék, mert nem hitel. Ha a magyar jogrendszer arra
jut, hogy ez egy hitel, akkor egy világviszonylatban egyedülálló
álláspontot foglal el - mondta Róna Péter egy pénteki konferencián.
A devizahitel azért nem hitel, mert a hitel egy meghatározott összeg
kölcsönadása, melyet az adósnak meghatározott feltételekkel vissza kell
fizetnie. A devizahitelnél ezzel szemben nem tudjuk, mekkora összeget
kell visszafizetni, mert ezt az összeget egy devizaárfolyam alapján
számolják ki.
Emiatt a hitelfelvevő nem tudja, mekkora kötelezettséget vállalt sem a a
teljes futamidőre előretekintve, sem közben, a hitel törlesztése
folyamán - mondta Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár a
devizahitel-probléma megoldásáról szervezett pénteki konferencián. (A
rendezvényt Doubravszky György, pénzügyi jogok biztosa szervezte.)
A devizahitel-konstrukció eltér az évszázadok során kialakult hitel
fogalmától - mondta Róna. Eltér attól a kockázatközösségtől, ami a
hitelre jellemző. A hitel lényege, hogy a hitelező és az adós
meghatározott feltételekkel szerződést köt. A törlesztendő tőke, a kamat
és az egyéb kötelezettségek előre meghatározottak kell legyenek. Ez a
termék Róna szerint hibás, mert nincs előre meghatározva a tőke összege,
és nincs előre meghatározva az egyéb kötelezettségek pontos összege.
Ilyen feltételekkel sehol a világon nem minősül egy hitelszerződés
szerződésnek.
Megoldások
Az első megoldás az, amely felé a Kúria mozdult el, hogy azt ne
feszegessük, hogy ez hitel vagy nem hitel, ez egy szerződés. Azzal
foglalkozhatunk, mi minősül ezekben a szerződésekben tisztességtelennek,
amit rendbe kell rakni. Ez Róna Péter szerint nem oldja meg a
problémát, mert az, hogy az egész nemzetgazdaságot egy olyan
hitelállomány terheli, amely nem hitel, nem élhető. Az nem lehet, hogy
egy társadalom tagjai, polgárok és vállalkozók folyamatos
bizonytalanságban éljenek. További probléma, hogy ezek a konstrukciók
terhelik a bankok mérlegét.
A Magyarországon felvehető hitel két és félszer akkora, mint
Szlovákiában és Csehországban. Ennek oka, hogy a piac nem tudja
értékelni a magyar pénzügyi rendszer mérlegét, nem tudja értékelni a
valós kockázatokat. Magyarországon a devizahitel kockázata átszövi az
egész pénzügyi rendszert. A devizahitel az, ami miatt az egész magyar
gazdaság kiszámíthatatlanná vált. A Kúria értelmezése, a tisztességtelen
pontok érvénytelenítése ezt a terhet nem veszi le a magyar gazdaságról.
Van egy drámaibb és radikálisabb másik megoldás: ez nem hitelszerződés, a
szerződés nem is jött létre. Vagyis eszerint semmissé kellene
nyilvánítani a szerződéseket. Ez egy atombomba lenne Róna Péter szerint,
mert az eredeti helyzet visszaállítását jelentené, és ez bizonytalan,
beláthatatlan következményekkel járna.
Róna Péter egy harmadik megoldást javasol: a hitelszerződéseket
szerződéseknek kell tekintenünk, de az a megoldás, hogy kigyomláljuk a
szerződésből azokat a tételeket, ami miatt ez nem hitel. Ki kell venni a
szerződésekből a devizaalapú tételeket, vagyis az egész devizahitelre
vonatkozó számítási módszereket. Az adóst pedig a felvett összeg
visszafizetésére kell kötelezni, kamatokkal és egyéb költségekkel. Ha az
adós felvett négymillió forintot, ezt köteles visszafizetni, és köteles
bizonyos kamatot fizetni, ami Róna Péter szerint a jegybanki alapkamat
lehetne. Emellett meg kell fizetnie az egyéb költségeket is.
Mi lesz, ha nem oldjuk meg a problémát?
A devizahitelek tönkretették a magyar monetáris politika mozgásterét is.
Ugyanis ma a magyar nemzetgazdaság adósságállományának kétharmada
devizaadósság. A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának nincs és
nem is lehet hatása a svájci frank kamatára és árfolyamára, és így nincs
hatása az adósságállomány kétharmadára. Így az MNB monetáris politika
csak az adósságállomány egyharmadára hathat. Így a monetáris politika
olyan stratégiát próbál követni, amellyel az adósságállomány kétharmada
elviselhető mértékű terhet jelent.
Azonban emiatt a forint kamatszintje nem a magyar gazdaság
teljesítőképességétől és igényeitől függ, hanem attól, hogy megpróbáljuk
elkerülni, hogy a devizaadósságunk ne omoljon össze. Teljesen
értelmetlen olyan kamatszintet meghatározni, amely messze meghaladja az
adott gazdaság teljesítőképességét. Lehet, hogy egy 13 százalékos kamat
visszaszorítaná az inflációt, de közben elpusztulna a nemzetgazdaság –
példázott Róna Péter.
Elveszett a gazdaság termelőképessége és a tőke ára közötti szerves
kapcsolat, elveszett az árfolyampolitika lehetősége. Elveszett az állam,
az igazságszolgáltatás, a bankok és a jogásztársadalom hitelessége,
mert egy olyan problémával sújtották ezt a társadalmat, amelynek nem
lett volna szabad megtörténnie. A másik három visegrádi ország
illetékesei ennek a problémának a kialakulását leállították – mondta
Róna Péter.
Egy állam, amely nem képes egy társadalmat és gazdaságot egy ilyen
komoly problémától megóvni, nagyon súlyos hitelességi problémával kell
szembenéznie, és ez a hitelességi zavar nem fog megoldódni, ha nem
vetünk véget a devizahitelezésből származó problémáknak. (hvg)
http://vilaghelyzete.blogspot.hu/2013/02/az-adosrabszolgasagunkbol-nincs-kiut.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése