Már
e levél megírása vagy meg nem írása is komoly megfontolást igényelt,
hiszen minden elcsépeltté vált és le lett járatva. A magyar Hyde parkot a
nyílt levelek jelentik, ahol eszes és eszetlen, művelt és műveletlen,
ismert és ismeretlen is nyílt levél írásra ragadtathatja magát a szabad
véleménynyilvánítás nevében. Akiknek íródik és akik olvassák, majd ők is
besorolják e levél íróját a fentebb felsorolt valamely skatulyába saját
megítélésük és értékrendjük alapján, de ez is így van jól.
Mindezeket mérlegelve és minden kellemetlenségét vállalva megkísérelem Önöket megszólítani.
Tisztelt
országgyűlési képviselők! Egy javaslattal szeretném kezdeni. Olyan sok
mindennek van megemlékezési napja, mint pl. Nők Napja, Szerelmesek
Napja, Virágkarnevál Napja, csakhogy politikai színezettől mentes
napokat említsek. Ennek tükrében javasolni szeretném, hogy végre
Magyarország is mutasson példát a világnak valami követendőben, ne csak
az öngyilkosságokban és depressziós betegségekben. Határozzanak meg egy
napot az Őszinteség Napjának és tegyék hivatalossá azt. Lehetőleg úgy
kalkulálva, hogy munkanapra essék és ne politikai uborkaszezonra. Aki
felszólal a parlamentben ezen a napon csak az igazat mondhassa.
Hangos lesz a csend azon a napon!
Tisztelt
Hölgyeim és Uraim! Szeretném felkérni Önöket továbbá arra, hogy ki-ki
saját végzettsége, tapasztalata és ismerete alapján nyilatkozzon arról,
hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések megfelelnek-e a
magyar hatályos törvényeknek, úgy a Ptk-nak mint a Hpt-nek. Sokan Önök
közül jogi és közgazdászi diplomával rendelkeznek, nem mondhatják, hogy
nem értenek hozzá. Azért is időszerű az Önök véleményét megismerni, mert
a magyar bíróságok és ügyészségek érdemi vizsgálatok nélkül, érdemi
okfejtések nélkül leseprik feljelentéseinket, kereseteinket.
Önök
szerint lehet-e megbékélés és újrakezdés ennek az ügynek a tisztázása
nélkül? Önök szerint segítségre, anyagi segítségre szorulnak az adósok
vagy jogérvényesítési segítségre? Ezek olyan kérdések, amelyeket csak az
őszinteség napján lehet és érdemes megválaszolni.
Önök
nem hallatták hangjukat akkor sem, amikor kineveztek egy személyt a
„devizahitelesek” ügyének orvoslására úgy, hogy személyére szabták a
törvényt. Akkor sem hallatták hangjukat, amikor a kinevezett személy
kinevezte saját magát a tárgyalásokra mint civil képviselő. Itt már a
törvényesség és jogállamiság látszatára sem adnak. Önök akkor sem
hallatták hangjukat, amikor a kinevezett személy, – mint teljhatalmú
önkény, – még jegyzőkönyvet sem akar a tárgyalásokról.
Tisztelt
Képviselők! Nagyon kellene az az őszinteség napja, tegyenek érte! Egy
ilyen horderejű problémát csak az érintett felekkel lehet és kell
megvitatni, NYÍLVÁNOSAN! Véget kell vetni a titkos paktumoknak. Addig
felemelkedése ennek az országnak nem lesz, amíg maffiaszerű körülmények
között működik. A keresztapák biztos nem csinálnak jegyzőkönyvet
tárgyalásaikról…
A
magyarok önpusztító életmódot folytattak eddig. A jogtalan kifosztásuk
következtében nem támadtak kifosztóikra, hanem önmagukat taszították a
halálba. Még egy bank kirakatát sem törték be, hogy mást ne említsek,
sem végrehajtóra sem pedig a közjegyzőre nem támadtak. Azokra a
közjegyzőkre, akik valótlan adatok alapján állítják ki a végrehajtási
záradékokat. Ennek véget vetünk és ha nem tárgyalhatunk, akkor
kénytelenek leszünk harcolni minden eszközzel az önvédelem jegyében és
jogával élve, mert nem csak az éjszakai rabló ellen illet meg ez a jog,
hanem a nappali fehérgalléros kifosztók ellen is!
Még
nem késő, soha nem késő! A magyar még megbocsátani is képes az ellenne
vétkezőnek. Vessünk véget ennek a rémálomnak és nézzünk szembe a
problémával. Önök ugyanúgy tisztában vannak azzal mint én, hogy
törvénytelen eljárások következtében fosztották és fosztják ki az
embereket. Önök is tisztában vannak azzal, hogy a bankok elsikkasztották
a deviza tőke nyilvántartását az adósoknak, és azzal is tisztában
vannak, hogy kölcsön jogcímen a magyar hatályos törvények alapján
devizatartozásuk nincs az adósoknak.
Van
egy lehetséges megoldás, amely nem tökéletes de talán az egyetlen
járható út. Ha a bankok ragaszkodnak ahhoz, hogy az adósok fizessék meg a
felvett összeget annak kamataival együtt, akkor az adósok is
ragaszkodnak a kártérítéshez. Jelzem, hogy majd minden esetben a
kártérítés mértéke meghaladja a tartozás mértékét. Hiszen ki mondja meg,
hogy mennyit ér egy emberélet? Ki fogja forintosítani, hogy mennyit ér
négy év álmatlan éjszaka, az összeszedett betegségek, a megromlott
családi viszonyok, a kivándorolt rokonok, az elértéktelenített
ingatlanok, az elértéktelenített járművek, a tönkrevert vállalkozások és
ebből kifolyólag a megszűnt bevételi források.
Ha mindezeket forintosítanánk, akkor sokkal többel tartoznak a bankok, mint amennyivel az emberek tartoznak nekik.
Ebbe
a bankszektor belerokkanna, ha tényleges kártérítést kell hogy adjon a
kifosztottak részére. Éppen ezért méltányossági alapon az általam
képviselt 17.700 fő adós, valamint azon adósok részéről akik
egyetértenek ezen javaslatommal, felkínálásra kerül az, hogy itt a bank
és adós elsétálnak egymás mellett. Az eddig befizetett összegek maradnak
a banknak, a fennmaradó követelést kártérítés jogcímén elengedi a bank.
Ettől nem roppan meg a bankrendszer ezt kibírja, sőt. Az ország és az
emberek fellélegzenek, beindul a gazdaság. Az emberek költekezéséből
befizetett áfából több bevételre tesz szert az Állam, mint az összes
bankadóból. Továbbá az Államnak megmarad a több ezer milliárdos
devizatartalék, amelynek nagy részét az árfolyam nyereségből halmozott
fel a Nemzeti Bankban.
Semmilyen
forintosításról, vagy egyéb árfolyamrögzítésről nem beszélhetünk
kártérítés nélkül. A kifosztott embereket megilleti a kártérítés, de
ahhoz sem kapacitás, sem pedig szükséges forrás nem lesz, hogy mindenkit
egyenként felmérve kártalanítsanak. Ezért méltányos a mi ajánlatunk.
Az
óra ketyeg, és a bajjal együtt a feszültség is nő. A valós megoldást
egyvalami gátolhatja, ha tervekhez beletartozik a polgárháború, hiszen
ez egybevágna Ron Werber kampánytörekvéseivel is. Minél nagyobb
feszültséget teremteni az országban, hogy vesztes pozicióból
felemelkedhessenek mint megmentők.
Az
elmúlt időszakban több hangadót, akik felemelték szavukat az ország
kifosztása ellen, elmeszakértői vizsgálat alá vetettek és az a hír
járja, hogy én következem. Én egyenesen követelem ezt, de velem együtt
mind a 386 országgyűlési képviselőt is vessék elmeszakértői vizsgálat
alá, mert aki csendben tűri ezt a kifosztást, az egészen biztos, hogy
nem normális. Vagy nem normális vagy áruló és haszonélvezője a
kifosztásnak.
Számtalanszor
kezdeményeztem nyílt vitát a bankok képviselőivel, de nem vállalták
azt, pedig ez kiváló lehetőség lenne arra nézve, hogy bebizonyítsák
igazukat és hiteltelenné tegyenek ország-világ előtt. Önök között
tisztelt képviselők lesz-e aki felolvassa ezt a levelet? Lesz-e Önök
között aki nyíltan állást foglal és képes is azt megvédeni a
parlamentben, hogy törvényes vagy törvénytelen szerződésekről beszélünk?
Összegezve
levelem tartalmát arra kérem Önöket, hogy vállalják fel nyíltan mit
képviselnek. Vállalják fel, hogy szembe kell nézni ezzel a problémával
és ismerjék fel, hogy Önök tehetnek érdemben a megnyugtató megoldásért.
Ha
időben nem tesznek érdemi dolgot akkor polgárháborús állapotok
állhatnak elő, mert aki tehette már elmenekült és aki teheti még
elmenekül az országból. Már csak azok maradnak, akik fejszét, csákányt
és vasvillát ragadva megvédik önmagukat. Tudják mi a félelmetes ebben,
hogy joguk van hozzá!
Kelt: Gyulán, 2013.03.03.Tisztelettel, Kásler Árpád
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése