Ha Isten és a Kúria is úgy akarja… – Ki az úr a házban?

- Precedens jog ugyan nincs, de jogegységi döntés születik a devizahitelek ügyében -

…”Úgy azért megkérdezzük: Magyarországon a kormány és a Parlament az úr, – vagy pedig a Kúria és a bíróságok, no meg a bankok, kiknek a bírók a javukra döntenek?

Azért, javasoljuk mind a Kúriának, mind a bíróságoknak, és bírók által szinte minden esetben kedvező ítéleteket besöprő bankoknak; – addig próbálják ezt a problémakört kezelni, – míg a békés megoldásra van még lehetőség. – Mert ha egyszer elpattan egy otthonát elvesztő adós cérnája, és nem akar egyedül öngyilkos lenni, – akkor lesz itt nemulass!… Aztán egy egész csoport cérnája is elpattanhat, – majd akár az egész devizahiteles és számlaadós társadalomé…”

1. Orbán sürgeti a Kúriát

Bár Magyarországon ugyan nincsen precedens jogalkalmazás, de a kormány egy minél hamarabb megindítandó jogi konzultációra kérte fel a devizahitelek ügyében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert.

Mivel az ellentétes bírói döntések miatt jogi bizonytalanság alakult ki, a miniszterelnök szorgalmazza, hogy a Kúria minél előbb hozzon jogegységi döntést a devizahitelek ügyében. – Ha minden a kormány tervei szerint megy; a Kúria már hétfőn jogegységi döntést hozhat.

- A kabinet azt szeretné, ha a Kúrián a szokásos ügymenettől és időrendtől eltérően – a magyar emberek érdeke szerinti időben – születne döntés – mondotta Orbán Viktor.

2. De a Kúria nem siet

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője azonban úgy véli; “A devizahitelek alapvetően társadalmi problémát jelentenek, nem pedig jogi és banki természetű gondot. Ebből fakadóan a perek zsákutcát jelentenek, hiszen egy társadalmi problémát nem lehet szerződésenként, egyesével, perekkel megoldani.”

Wellmann igyekszik hűteni a Kúria jövendő döntésével kapcsolatos várakozásokat is. Elmondta: “Igaz, hogy hétfőn ül össze a jogegységi tanács, amely aznap döntést is hozhat. Ám az adósoknak fölösleges nagy reményeket táplálniuk. Hiszen fel lehet mérni, milyen döntések születtek eddig…” – olyan jogegységi döntés is születhet majd.

Külön kihangsúlyozta, hogy; “A bíróságoktól nem lehet elvárni a kérdés megoldását” – Ez lényegében azt jelenti, hogy nem is törekednek majd hétfőn a megoldásra, – de később sem. – Egyszerűen visszadobják a labdát és a felelősséget; a kormánynak.

A Kúria közölte; “A várhatóan meghozandó jogegységi határozat a devizahitelekkel összefüggő perekben is tapasztalt eljárásjogi kérdéseket taglal. Ebből következően nyilvánvalóan nem felelhet meg azoknak a várakozásoknak, melyeket a sajtó ez ügyben a Kúrához intézett megkeresései tartalmaznak.” – A Kúria ezzel persze burkoltan azt érzékeltette; hogy a devizahitelesek várakozásainak nem felelhetnek meg, – hiszen a sajtó többnyire az ő kérdéseiket, kéréseiket fogalmazta meg.

Ámde ezeket az igényeket is figyelembe véve azonban a Kúria Polgári Kollégiuma a közeljövőben fel kívánja mérni, hogy a devizaalapú hitelszerződésekkel összefüggésben hány per van az országban folyamatban, továbbá, hogy a jogerős ítéletek alapján eltérő joggyakorlat kialakulása megállapítható-e?

3. Gyanús ez – Mintha nem akarnának a nép javára ítélni…

Wellman György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője már csűri-csavarja azzal; – hogy kitért arra; “Az érvénytelenség teljesen alkalmatlan jogi eszköz a devizahitel-perekben, mert ahhoz, hogy ezt alkalmazni lehessen, az érvénytelenségi oknak a szerződéskötéskor kellett volna fennállnia, miközben a devizahiteleseknek a futamidő alatt bekövetkezett árfolyam emelkedés fáj.”

Wellman kedves megjegyzése szerint: “A devizahitelesek rákaptak arra, hogy úgy indítanak érvénytelenségi pereket, hogy abban csak az érvénytelenség megállapítását kérik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bíró a felperesnek igazat adva megállapítaná az adott hitelszerződés érvénytelenségét, az adós hátradőlhetne, a törlesztőket nem is kellene tovább fizetnie, hiszen érvénytelen szerződés teljesítésére nem kötelezhető. Ez utóbbi fejleményben reménykedve történnek ezek a perindítások” – húzta alá Wellmann.

(Ám ez óriási csúsztatás, – mert a bíróság akár azt is elrendelheti, hogy a szerződést a kezdeti állapotában fogalmazzák át az adóssal közösen, és az adós a neki kölcsönzött összeget, egy érthetően megfogalmazott, és tisztességesen megállapított kamat mellett fizesse, illetve történjen meg az elszámolás, és a bank által többletként befizettetett összeggel csökkentsék a kölcsön tőke részét.)

És mint már annyiszor, a jelen esetekben is tapasztalhattuk, hogy a törvények az erkölccsel és az igazsággal nincsenek összhangban. Ennek hiányából fakad például, hogy az egyoldalú szerződés módosítást, még mindig nem büntetik!

Ezért tehát a mi véleményünk ezzel kapcsolatban az; A hitelesek részéről nagyon is helyesen történt, – hogy úgy indítottak érvénytelenségi pereket, hogy abban csak az érvénytelenség megállapítását kérték, – bármennyire is nem tetszik ez a Kúria képviselőjének!

Hiszen a bankok részéről, az előre megfontolt csalás esete már számtalanszor bebizonyosodott. – A devizahitelek nagy része sosem látott devizát, – az a svájci frank hitel pedig, amelyik mégis látott, – már a futamidő elején 120-szoros kamattal volt megterhelve, – az eredeti svájci irányadó kamathoz képest. – Az árfolyamokkal és így a kamatokkal történő manipuláció csak ezután következett.

Mindezek tudatában egyre erősebb a gyanú bennünk, – hogy ennek a problémának a végső megoldása nem a jogegységi döntés kellene, hogy legyen, – hanem egy nagyszabású büntető eljárás,; – az előre megfontolt csalások, a devizapiaci manipulációk, az uzsorázások, fosztogatások – közvetlen, – valamint a fagyhalálok és az öngyilkosságok közvetett okozóinak a megbüntetésére.

Előbb-utóbb, ez be is következik. – Kérdés, melyik kormányzat és Parlament vállalja majd fel.

4. A Kúria szerint nem kezelhetők a csoportos keresetek

Tehát mos lényegében az történt, hogy a kormány átdobta a devizahiteles labdát a Kúria térfelére, – a Kúria azonban hárított. Ez végül az adósok helyzetét rontja. A peres kilátások mindenesetre a korábbinál sokkal borúsabbá váltak. – Hiszen Wellmann eme kinyilatkoztatásával nem tett mást, üzent azoknak a bíróknak akiknek kellett. Az üzenet ugyanis nekik szól elsősorban, s csak másodsorban a közvéleménynek.

Még egyszer: A Kúria külön kihangsúlyozza: “Az elvi határozatok is, a konkrét egyedi ügyekben felmerülő jogelvi kérdésekről döntenek, – ebből következően nyilvánvalóan nem felelhetnek meg a felfokozott várakozásoknak.”

De a Kúria, mint a legmagasabb bírói fórum, azért óvakodik attól, hogy a kormányt említse, úgy állítják be a dolgot, hogy a sajtó részéről nehezedik rájuk nyomás. – És a nép oldaláról nehezedő nyomást, még nem is ismerik. – De, ami késik, nem múlik.

Ám ők ezt egyenlőre nem tudják, és nagyon úgy néz ki, hogy végül is a bankok javára fognak dönteni.

Figyeljük csak meg, hogy a bankár véleménye mennyire összecseng a Kúria elutasító viselkedésével:

A Bankár, – Korba Szabolcs, az OTP Bank főosztályvezetője mondotta:

- A devizában nyújtott kölcsön-, illetve lízingszerződések közül 2,5 ezer van per alatt, 60 fejeződött be jogerősen, ebből 6-ot veszítettek el a bankok és lízingcégek, – de felülvizsgálatra ezekben az ügyekben is a Kúriához fordulnak.

Vagyis egyértelműen a bíróságok a legtöbb esetben a bankok javára döntenek. – Milyen jogegységi döntés várható is ezek után?

A hab a tortán pedig:

A Kúria részéről Wellmann György végezetül még azt is közölte:

- A Kúria felméri az eddigi döntéseket, de a jogi helyzet tiszta, legfeljebb részletekben vannak véleménykülönbségek a bírák közt, a devizahitelek problémájának megoldása a bíróságoktól nem várható.

Ismételjük csak el lassan és még egyszer: “A devizahitelek problémájának megoldása a bíróságoktól nem várható.” – És ez itt a lényeg.

És, ha valaki ezt kétségbe vonná, annak elmondhatjuk; hogy a bankok által a bírák számára nem egy esetben szervezett és finanszírozott “kiokosító” tanfolyamok is, – bizony kifizetődő befektetéseivé váltak a pénzintézeteknek.

5. Közérdekű kereset?

Közérdekű keresetet nem indítottak a hatóságok, pedig azzal talán jogilag tiszta helyzetet lehetne teremteni. – Viszonylagosan persze. – Hiszen mindenki tudja, hogy a bankok, – emberek millióit fosztották és fosztják ki, – de a polgári demokrácia, lehetőséget biztosít a nekik arra, hogy megússzák a büntetést, – sőt megadja számukra a további fosztogatások lehetőségét is. – Hiszen a jog e tekintetben is szöges ellentétben áll az erkölccsel és az igazsággal.

Például az ilyen nehézkes polgári jogi eljárásokkal, – melyek közé tartozik a “Közérdekű kereset” is, – mely a jogi helyzet tisztázását volna hivatott eldönteni, – ám ki tudja, mennyi idő alatt? – A per befejezéséig hónapok, de akár évek is eltelhetnek, – ennyi idejük pedig a nagy bajban lévő, végrehajtás, vagy kilakoltatás előtt álló adósoknak már nincsen.

Marad tehát az általunk javasolt verzió: “Egy nagyszabású büntető eljárás, vagy büntető eljárások tömkelege, – az előre megfontolt csalások, a devizapiaci manipulációk, az uzsorázások, fosztogatások – közvetlen, – valamint a fagyhalálok és az öngyilkosságok közvetett okozóinak a megbüntetésére.

Ez teremthet igazán tiszta jogi helyzetet!

Mert a jelenlegi helyzetre a jogtisztaság nem igazán jellemző. – Szinte mindenféle ítélet született már a devizahiteles perekben, – de arányaiban a legtöbb ítélet a bankok javára született.

Mindezek mellett egyre elzárkózóbbá válnak a legfőbb bírák is ebben az ügyben. Sokatmondóak Wellmann György, az MTI által idézett szavai: közérdekű kereset még nem indult. Őszerinte, ezt már rég megtehették volna a hatóságok.

6. Ki az úr a házban?

Úgy azért megkérdezzük: Magyarországon a kormány és a Parlament az úr, – vagy pedig a Kúria és a bíróságok, no meg a bankok, kiknek a bírók a javukra döntenek?

Azért, javasoljuk mind a Kúriának, mind a bíróságoknak, és bírók által szinte minden esetben kedvező ítéleteket besöprő bankoknak; – addig próbálják ezt a problémakört kezelni, – míg a békés megoldásra van még lehetőség. – Mert ha egyszer elpattan egy otthonát elvesztő adós cérnája, és nem akar egyedül öngyilkos lenni, – akkor lesz itt nemulass!…

Aztán egy egész csoport cérnája is elpattanhat, – majd akár az egész devizahiteles és számlaadós társadalomé… S a dühöngő tömeg éppen olyan kegyetlen lesz, amilyenek a bankárok és a kifosztóik voltak velük…

Portfolio.hu – Én pénzem.hu nyomán

Szabad Riport Tudósító Iroda