Morajlik a modern
világ válsága. Bár a bálványimádat felerősödött, a pénzközpontú világ
önnön katasztrófája elkerülhetetlenné vált. Végvonaglásában
csillapíthatatlan romboló szándéka még inkább extremizálódik és még több
emberi lelket fog megmérgezni gonoszságával. Az ilyen szélsőséges
természetű dolgokkal szembeni legnaivabb és legkényelmesebb hozzáállás
és magatartás - sajnos sokunk szerint - a passzivitás, a figyelem
legcsekélyebb jelének a mellőzése, valamint a tétova várakozás. Meg sem
próbáljuk embertársaink figyelmét felhívni a veszélyekre, csapdákra.
Közönyünkkel (esetenként megátalkodottságunkkal és kárörvendésünkkel)
cinkosságot vállalunk a hamissá épített, lezüllesztett erkölcsű világ
erőivel vagy képmutatásunkkal legalizáljuk a bűnt a fiatal generációk
számára. A modern világ krízise nem jelent mást, mint azt, hogy ez a
világ elért a krízis-pontig. Innentől fogva pedig természetszerűleg be
fog következni a változás. Ez a változás nagy valószínűséggel
katasztrófával fog járni, mivel a modern világ létrehozói, működtetői,
kegyeltjei, pribékjei és cinkosai ragaszkodni fognak ehhez a világhoz
köthető pozíciójukhoz, hatalmukhoz. Kétségtelen, hogy válságidőszakot
élnek meg, de az egyik forgatókönyvük bizonyára a katasztrófa előidézése
lesz hegemón-uralmuk átörökítésére, átmentésére, ez általi megőrzésére.
Nevezhetjük ezt utolsó ítéletnek vagy egyszerűen a világ végének. Az
ember felett álló ciklikus törvények manifesztálódó formáinak
kibontakozása a szemünk előtt zajlik és már most kirajzolódik a
kiválasztottak és kárhozatra ítéltek csoportjai. Mi az, amit nekünk
tennünk lehet (és kell)?
A
korai tradíciókban útmutatás volt a parancs tiszta hatalma, a Vezető
minősége és funkciója. Az Ő irányítása alatt működő berendezkedés
lényege a Rend, az Erő és a Becsület volt. Akkor a világ
anti-hedonisztikus és heroikus volt, de mára az elsatnyulás (külső, de
belső hatás miatt is) csak kevés értékes vezéregyéniséget tudott
megalkotni. Kis közösségek organizálódnak, formálódnak és rendezkednek
be a túlélésre. Ők a tiszta tradíció egyedüli és kizárólagos örökösei, a
mi szemszögünkből a kiválasztottak. Ők lesznek, akik majd új
birodalmakat építenek a régiek romjain. Megalkotva és megőrizve a
Rendet, kiterjesztve az Erőt és pártfogolva a Becsületet. A mai
mentalitás korrekcióra szorul, meggyógyításra vár. Nincs más dolgunk
tehát, mint emberszeretetünkkel, élni akarásunkkal és
alkotókészségünkkel hozzájárulni a eljövendő változások
felszabadulásához, kibomlásához. Hozzájárulni az új életminőséghez,
amely most csak kevesek számára világos. Felsőbbrendűség, a nemzeteken
túlmutató embertípus. A kis közösségek alávetik magukat a Vezető
utasításainak, parancsainak és semmit sem kérdeznek. Ez az irányt mutató
hierarchia, a tekintély rendszere. Ha ezeket a kis közösségeket nézzük,
akkor láthatjuk, hogy a korrekció jelei örvendetesek. Láthatjuk az új
emberminőséget. Ez a világ azoknak zárt, akik magukat zárták be a
kárhozat börtönébe. Mert a pozitív kis közösségek a ciklikus
világváltozásban születtek meg! Olyan magasrendű erkölcsiséget
képviselnek, ami túlmutat a legjobbakon is. A nagy többségnek a modern
világ megsemmisülése a világ végét, az utolsó ítéletet fogja jelenteni.
De lesznek stabil struktúrák, magasabb rendű organizmusok, amik a
közösségeket igazi célok felé irányítják, olyan célok felé, amik
túlmutatnak a puszta fizikai léten. Ők a kiválasztottak!
"És eljegyezlek magamnak örökre, és pedig igazsággal és ítélettel, kegyelemmel és irgalommal jegyezlek el." (Hóseás könyve 2,18)
Balassa Viktor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése