ÉGI ÜZENETEK 2015. július 14. Szentlélek: A negyedik parancs ellen elkövetett bűnök
Szentlélek:
Drága Gyermekeim! Itt állok előttetek, mint 3. Isteni Személy, a
Szentlélek Úristen. Dicsőségem fénye vesz körül és egészen betölti ezt a
helyiséget. Én, most, mint a szeretet és bölcsesség Lelke tanítalak
benneteket a negyedik parancsolatról, és arról, hogy milyen bűnökkel
lehet ezt megsérteni. „Tiszteld atyádat és anyádat!” - így szól ez a
parancsolat, ezzel kezdődik a második kőtábla. A család apából, anyából
és gyermekekből áll, alapsejtje a társadalomnak. Ha megszűnne ez az
intézmény, felbomlana a társadalom. A házasságon kívül született
gyermekek nem ismerhetik meg a családi tűzhely melegét, az anyai és apai
szeretetet. A sok válás is kárt tesz a gyermekek lelkében, megzavarja
fejlődésüket, nem látnak helyes, követendő példát maguk előtt. Az
ilyenek hogyan is tisztelnék szüleiket, mikor túlnyomó többségben hangos
veszekedések, verekedések után elhagyják egymást, megszegve esküjüket?
Belőlük a jövőben vajon milyen apák és anyák lesznek? A Katolikus Egyház
Katekizmusa kifejti, hogy a „negyedik parancsolat kifejezetten a
gyermekekhez fordul apjukkal és anyjukkal való kapcsolatukban, mert ez a
kapcsolat a legegyetemesebb. De ugyanúgy érvényes a rokoni
kapcsolatokra is a családi közösség tagjaival. Megkívánja a
tiszteletadás a szeretetet és a hálát az ősök és az idősebbek iránt.
Kiterjed továbbá a tanítványoknak a tanáraik, az alkalmazottaknak a
munkaadók, az alárendelteknek a főnökük, az állampolgároknak a hazájuk,
annak tisztviselői és kormányzói iránti kötelességre is. Ugyanakkor ez a
parancsolat magábanfoglalja és jelenti a szülők, gyámok, tanárok,
főnökök, köztisztviselők, kormányzók és mindazok kötelességeit is, akik
más személyek vagy közösségek fölött hatalmat gyakorolnak.”
Látjátok, Gyermekeim? Ez a parancs is arra irányul,
hogy minden emberben erősítse a felebaráti szeretetet, melynek
hiányában megromlik, elviselhetetlenné válik a földi élet és
elérhetetlen lesz az örök boldogság a túlvilágon.
Miután hallhattátok, hogy a Katekizmus e rövid
parancsolattal kapcsolatban a kötelességek széles skáláját sorolta fel,
ebből arra következtethettek, hogy rengeteg bűnalkalom kínálkozik a
mindennapi életben, amivel meg lehet sérteni a negyedik parancsot. Élő
példákkal fogom ezt alátámasztani előttetek.
István 50 éves, jól kereső,elismert belgyógyász
főorvos. A kórházban dolgozik, de otthon is van rendelője, sok páciense,
és egy asszisztensnő alkalmazottja. Felesége a háztartást vezeti a
bejárónő segítségével. A régi nagy, kétszintes, felújított családi
házban laknak. Egy gyermekük van a 16 éves gimnazista Zolika. Míg István
édesanyja élt, együtt laktak az öregekkel, de 10 éve egy daganatos
betegség elvitte. A házaspár elhatározta, hogy apuka nem maradhat tovább
a házban, mert nem fogják égetni magukat a betegek előtt az egyszerű,
műveletlen parasztember jelenlétével. A doktorúr szégyellte édesapját
mások előtt. Volt egy régi garázs az udvarban, amit fáskamrának szoktak
használni. Kiürítették, berendezték 1-2 bútordarabbal neki, beállítottak
egy vaskályhát, és azóta ott lakik. Be se léphet a régi házába,
lavórban mosakszik, még fürödni sem engedik be. 80 éves, egyre
nehezebben jár. A menye a bejárónővel beküldi a reggelijét, ebédjét,
vacsoráját. Fájós lábbal botjára támaszkodva vasárnap elsétál a
szentmisére. A szentáldozás után szemét ellepik a könnyek, és csak az Ő
Jézusának panaszkodik. Amit Istvánék tesznek, az halálos bűn. A
becsületes édesapát nem tisztelik, nem szeretik, megfosztják jogaitól,
kiteszik a házából, rá se néznek, csak éppen az étkezéséről
gondoskodnak. Nem teszik öregotthonba, nehogy megszólják őket érte.
Rossz példát mutatnak egyetlen fiúknak, aki már 10 éve azt látja, hogy
így kell bánni a hasznavehetetlen öregekkel. A doktorúr és felesége nem
gondolnak arra, hogy Zolika esetleg 20-30 év múlva utánozni fogja őket
és hasonló sorsra juthatnak.
A másik eset is a mai életből való. Eszközömet,
Évát felhívta egy szomorú, aggódó édesanya, Ágnes, aki becsületes, jó
keresztény, férjével együtt 4 gyermeket nevelt föl hitben, békében,
szeretetben. A nagyobbak férjhezmentek, megnősültek, de a legfiatalabb,
Attila, aki most 20 éves még otthon van. Mint legkisebbet
elkényeztették, mindent ráhagytak. Egyre jobban elhanyagolta a tanulást,
folyton a számítógép előtt ült és lányokkal csavargott, bulikra járt,
rászokott az ivásra és a kábítószerekre, cigarettára. 16 éves korában
otthagyta a gimnáziumot. Engedetlen volt. Minél inkább tiltották a káros
szenvedélyektől, annál inkább belemerült. Ha éppen nem csavargott,
otthon heverészett az ágyon, órák hosszat tétlenkedett. Most már
dolgoznia kellene valahol, de nem megy munkát keresni. Elvárja, hogy
szülei tartsák el, édesanyja főzzön, mosson, vasaljon rá, takarítson
utána, mint kicsi korában.
Ha figyelmeztetik kötelességeire, gorombán felesel
és öngyilkossággal fenyegetőzik. Ez a fiú súlyos bűnt követ el azok
ellen, akik életet adtak neki, szeretettel felnevelték. Nincs benne
semmi hála és szeretet a szülei iránt. Többször odavágja nekik: - Én nem
akartam megszületni, én nem kértem az életet tőletek. A ti hibátok,
hogy vagyok. Jézus azt javasolja Ágnesnek, hogy egy alkalommal hívják
haza a többi testvért és közösen, családi beszélgetés keretében együtt
döntsenek Attila további sorsáról: Először is vegyen részt egy
elvonókúrán, hogy megszabaduljon az alkoholtól és drogtól, azután az
önkormányzatnál jelentkezzen valami közhasznú munkára és amit keres,
adja oda szüleinek az ő ellátására. Ha nem engedelmeskedik, az utcára
fog kerülni, mert „aki nem dolgozik, ne is egyék!” Azt is kérte az
édesanyától, hogy férjével együtt naponta imádkozzanak gyermekükért,
hogy jól döntsön.
Drága Engesztelőim! A negyedik parancs értelmében
nemcsak az követ el bűnt, aki szüleivel szemben tiszteletlen, hanem az
apa vagy anya is, aki elhanyagolja gyermekét, nem törődik testi
épségével, lelki fejlődésével, vallásos nevelésével, aki erőszakosan
beleszól pályaválasztásába, nem veszi figyelembe érdeklődését és vele
született adottságait. Aki a pályaválasztásban saját akaratát akarja
érvényesíteni gyermeke vágyaival szemben.
Emese elvált asszony, egyedül neveli három
kisgyermekét. A legnagyobb 8 éves kislány, az ikrek 5 éves fiúk.
Délelőtt a kislány iskolába jár, a kisfiúk óvodába. Az anya 1 órára ér
haza a munkahelyéről. Megvárja a kis Katit, a nyakába akasztja a
lakáskulcsot, mert neki most a nagymamához kell menni, disznóölés van
ott, és segítenie kell. Megbízza, hogy jól zárja be a lakást és 4 órakor
menjen el az óvodába az ikrekért. A vacsora a hűtőben van, melegítse
meg a gázon. Ha elálmosodnak, fektesse le a kicsiket, jól zárja be a
bejárati ajtót, és ő is menjen aludni, ne várjanak rá, mert csak reggel
ér haza. Kati mindent megígér. Leszállt az este és megéheztek. Elővette a
lábos levest és meggyújtotta alatta a gázt. Annyiszor látta már, hogy
Anyukája hogyan csinálja. Mikor forró volt az étel egy konyharuhával
fogta meg az edény forró füleit. Kezében tüzet kapott a ruha, kezét
megégette és mindent leejtett a földre. A konyharuhától lángra gyulladt a
szőnyeg, átterjedt a függönyre. A kislánynak annyi lélekjelenléte volt,
hogy kézenfogta a testvérkéit és lélekszakadva átszaladta a szomszédba
segítségért. Azonnal kihívták a tűzoltóságot. A ház nagy része leégett.
Emese felelőtlenségével, súlyos gondatlanságával megsértette a 4.
Parancsolatot. Az anya mindenkor felel gyermekei biztonságáért. Bizony
bent éghettek volna mind a hárman.
Az előbb említettem nektek, hogy az is megszegi ezt
a parancsot, aki felnőtt gyermeke párválasztását erőszakosan
megakadályozza. A történet, amit elmondok nektek, egy gazdag
gyárigazgatóról, Tiborról és családjáról szól. Felesége könyvelő a
gyárban és van egy egyetemista lányuk, orvostanhallgató. Az egyik
hétvégén nagy munkahelyi bált rendeztek, ahova Tibor egész családját
elvitte. Minden alkalmazott ott volt, az összes irodai dolgozó, a
szakmunkások, betanított munkások, takarítószemélyzet. A gyárigazgató
csinos kislányát, Krisztinát sok fiatalember megtáncoltatta, de az egyik
különösen sokszor kérte fel. Szimpatikus, mosolygós fiú volt, a
szakmája lakatos. Mivel nagyon megtetszettek egymásnak, elhatározták,
hogy találkozni fognak. Hamar elterjedt a híre, és szülei fülébe jutott.
Bizony nem ilyen egyszerű szakmunkást képzeltek el leányuknak, hanem
valami orvosprofesszort. Tibor haragra gerjedt, és megtiltotta leányának
a randevúkat. Kriszti nem fogadott szót és édesapja kipofozta. Azt érte
el vele, hogy egy éjszaka a lány összepakolt egy bőröndbe való ruhát, a
szerelme megállt a ház előtt az autójával és összeköltöztek. Tudnotok
kell, hogy ez a jómódú család keresztény életet élt, minden vasárnap
szentmisére jártak, a gyermeküknek pompás templomi esküvőt terveztek.
Mivel nem vették figyelembe lányuk elképzelését és kegyetlen szigorral a
saját akaratukat akarták ráerőltetni, a tisztelet és szeretet ellen
követtek el bűnt, így sértették meg a 4. Parancsot. Nagy kárt okoztak
Kriszti lelkében, mert bűnös, rendezetlen kapcsolatba sodorták. Tehát ők
is felelnek gyermekük lelkéért.
A Katolikus Egyház Katekizmusa így idézi a 4.
Parancsolat teljes meghatározását a Szentírásból: „Tiszteld apádat és
anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad
neked.” E parancsolat megtartása a lelki gyümölcsök mellett, a béke és a
jólét földi gyümölcseit is megtermi. A parancsolat meg nem tartása
viszont kárt okoz a közösségnek és az embereknek egyaránt.
Drágáim! Szeretnélek egy különös útra vinni
benneteket. Nem megyünk messzire, csak néhány faluval odébb. Eljöttök
Velem, a Szentlélekkel? Én úgy szárnyalok, mint a szél. Kapaszkodjatok
Belém! Már ott is vagyunk egy nagyobb községben. Egy szép, ápolt kertben
landolunk. Egy asszony már órák óta görnyedezve gyomlál a
veteményesben. Felegyenesedik, pedig nem lát minket. Karjával letörli a
verítéktől gyöngyöző homlokát és arra gondol, hogy bent mennyi
mosogatnivaló vár rá. Bemegy a házba, benyit a szobába számítógépen
játszó nagy lányához. Így szól hozzá: - Kislányom! Megtennéd, hogy
elmosogatsz? Nekem még sok dolgom van a kertben.
- Anyu! Ma voltam a manikűrösnél. Csak nem akarod,
hogy ezt a szép friss lakkot leáztassam? Ma este buliba megyek, jól kell
kinéznem. Majd megcsinálod, ha kipihented magad.
- Hajni! Azonnal menj ki a konyhába! Még egyszer nem mondom. Szégyellheted magad, hogy mindent tőlem vársz.
- Na, most aztán elég volt! Senkinek sincs ilyen
erőszakos, utálatos anyja, aki nem hajlandó megérteni. Tünés innen, ne
zavarj tovább!
Engesztelőim! Ha ez a gyermekem nem változik meg és
továbbra is így fog bánni az édesanyjával, lehet hogy már itt a földön
megismerheti Isten igazságosságát vagy a tisztítótűz lángjaiban találja
majd magát. Segítsetek! Mondjátok utánam: „Atyám, …küldd Szentlelkedet
…és lágyítsd meg Hajnalka kemény szívét … áraszd el édesanyja iránti
szeretettel…Amen.” Nézzétek! Láthatatlanul bemegyek hozzá és ahogy dacos
arccal ül a számítógép előtt, homlokára teszem a kezem. Kemény szívébe
egy fénysugarat küldök szeretetlángomból. Hirtelen feláll, kinéz az
ablakon keresztül a kertre, rátekint hajladozó édesanyjára és bűnbánó
szívvel már neki is lát mosogatni. Boldogan nézi utána a körmeit, hogy a
lakk érintetlen maradt. El tudjátok képzelni édesanyja meglepetését és
örömét? Segítségetek egy lökést adott ennek a lánynak a megváltozáshoz.
Talán jobban fogja tisztelni érte fáradozó édesanyját ezután.
Már vissza is jöttünk a helyetekre. Sok fiatal van,
aki Hajnihoz hasonlóan nem tiszteli szüleit, fájdalmat okozva ezzel
nekik és Istennek. Időnként vegyétek be imaszándékotok közé őket is!
Megáldalak benneteket a negyedik parancs mindenkori betartásának ajándékával: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése