ÉGI ÜZENETEK 2015. Szeptember 29.
Szűzanya: A hatodik parancs 5. (A házastársi szeretet és hűség)
Szűzanya: A hatodik parancs 5. (A házastársi szeretet és hűség)
Szűzanya: Már
alig vártam, Kicsinyeim, hogy Én, Mennyei Édesanyátok újra elétek
állhassak, és égi tanításomat átadhassam nektek. Szeretettel
köszöntelek mindannyiatokat, a közelről és távolról jövőket egyaránt. A
ti jelenlétetek mindig örömmel tölt el, mert azzal, hogy résztvesztek a
kadarkúti engesztelésen, kieszközölitek a Mennyei Atya kegyelme által
sok lélek megtérését és szabadulását.
Ma
a szentségi házasság fontos kritériumáról: a házastársi szeretetről és
hűségről fogok beszélni nektek. Itt, a hatodik parancs keretén belül
kell szólnom róla, mert szorosan ide tartozik. Nagyon időszerű ez a
téma, mert a mai világ gondolkodása a házasságról gyökeresen
megváltozott. A ti nagyszüleitek és szüleitek túlnyomó része
természetesnek vette a házasság intézményét, mely egy életre szóló
elkötelezettség. Ma a fiatalok többsége nem akar nősülni, nem akar
férjhez menni. A házasságkötést formaságnak, csak egy papírnak tartják.
Azért még vannak, akik a polgári esküvőt megtartják, mert bizonyos
szociális előnyökhöz jutnak, de szerintük a templomi házasságkötés már
idejemúlt. Így vélekednek:
-Mi köze az Egyháznak a házassághoz? Nem magánemberek szerződése az?
De nem ám! Mind eredetét, mind rendeltetését, mind pedig a hozzáfűzött feladatokat tekintve nyomatékosan kell hangoztatnotok, hogy a házasság nem egyszerű állami szerződés, hanem erkölcsi és vallási intézmény is. Már csak azért is, mert a házasság nem az emberek találmánya, hanem Istentől ered.
Hiszen Isten a szerzője minden természeti törvénynek és Ő teremtette
úgy az embert, hogy annak további fennmaradása csak két ember állandó
együttlétével, tehát a házassággal lehetséges. Isten az első férfi
oldalbordájából alkotta az első nőt, és Ádámhoz vezetve Őt, neki
feleségül adta ezekkel a szavakkal: „Szaporodjatok és sokasodjatok és
töltsétek be a földet!” A házasságot nemcsak eredete miatt nem lehet
elszakítani az Egyháztól, hanem rendeltetése
miatt sem. Ugyanis a házastársak a teremtő Istennek a munkatársai.
Miközben intim együttlétük alatt gyakorolják életet adó hivatásukat, a
Mennyei Atya velük együtt működik, hiszen ugyanabban a pillanatban
lelket lehel a házastársak által létrehozott új életkezdeménybe.
Gyermekeikkel együtt családot alkotnak, egy védett helyet, mely a
társadalom alapsejtje.
A családot erkölcsi és vallási intézménnyé teszik a vele kapcsolatos feladatok
is: a gyermekek világrahozatala, eltartása, felnevelése. Isten a
szülőket nem is elsősorban földi feladatai miatt értékeli, hanem a
földöntúli miatt. Lehet így is meghatározni, hogy a család az örök élet
forrása, nem csak a földi életé. Az a házaspár, aki a szentségi
házasság keretein belül Isten-hitre és szeretetre nevelik gyermekeiket,
gyarapítják a Mennyországban a szentek számát.
Tehát,
Gyermekeim hallhattátok, hogy a házasság és a belőle fakadó család nem
világi szerződés, hanem szent szövetség eredeténél, rendeltetésénél és
feladatainál fogva. Két dolog tartja össze a szentségi házasságot: a
szeretet és a hűség. Gábor és Erika ritka párnak számít a mai romlott
világban. Mikor megismerkedtek, Erika 28 éves főnővér volt egy
kórházban. Gábor 35 éves független fiatalember volt és szívbeteg
édesanyját ment látogatni. Foglalkozását tekintve banktisztviselő.
Mivel orvos nem volt a közelben, Erikától érdeklődött betege állapota
felöl. A fiú nap, mint nap járt a kórházba és egyre többet
beszélgettek. A szimpátiából barátság lett és a barátságból szerelem.
Hamarosan tervezgetni kezdték a jövőjüket és eljegyezték egymást. Erika
vallását gyakorló katolikus volt, de Gábor távol állt Istentől. Meg
volt ugyan keresztelve és elsőáldozó is volt, de szülei nem törődtek
további vallásos nevelésével. Ezt a komoly nézeteltérést a szeretet és
alkalmazkodó képesség győzte le bennük. A vőlegény tiszteletben
tartotta kedvese önmegtartóztató viselkedését és türelmesen várt, a
templomi esküvőt is Erika iránti szeretetből elfogadta. Mint új
házaspár vasárnaponként együtt jártak a szentmisére. Gyakran
szentségekhez járultak, de Gábor meggyőződése megmaradt. Nem tudta
kinyitni a szívét Isten felé. Erika sokszor imádkozott érte, hogy
valahogy érintse meg az Úr. Már féléves házasok voltak, mikor a férj
egyik reggel könnyes szemmel, mélyen meghatódva elmesélte, mit álmodott:
-Képzeld,
Drágám, álmomban meglátogatott az Úr Jézus és a Szűzanya, akikről
olyan sokat meséltél már nekem. Mi ketten készülődtünk a templomba.
Éppen a nyakkendőmet igazgattam és te nyúltál a ridikülöd után, hogy
indulunk, mikor hirtelen vakító fény lett a szobában és a ragyogásban
kirajzolódott az Úr Jézus fehér ruhás alakja kezében egy kehellyel és
benne 2 db Szentostya. Mellette a Szűzanya állt világoskék
aranyszegélyű ruhában és Ő egy másik kelyhet fogott, melyben piros vér
volt. Mi ketten azonnal letérdeltünk és Jézus így szólt hozzám:
-Fiam,
belelátok a lelkedbe. Hétről-hétre szentáldozáshoz járulsz, de szíved
üres marad. Nem tudsz hinni valóságos jelenlétemben, pedig abban a
Szentostyában a pap kezével Én nyújtom neked önmagamat.
Ezután
Jézus kiemelte a kehelyből az egyik Szentostyát, belemártotta a
Szűzanya által nyújtott szent Vérbe, amitől a fele piros lett, magasra
emelte és ezt mondta:
-Ez az Én Testem és Vérem.
Majd
a nyelvemre helyezte az Oltáriszentséget és ezt megismételte veled is.
Mindkettőnk arcát megsimogatta és megmagyarázta, hogy lelkiáldozásban
részesített minket Erikám, képzeld, engem kimondhatatlan boldogság
kerített hatalmába. Ezután nemcsak irántad érzett szeretetből fogok
szentmisére járni, hanem szent meggyőződésből.
Kedves
Engesztelőim! Gábort az Úr egy csodálatos álommal jutalmazta meg
házastársi szeretetéért. Ahogy telt az idő gyermekeik is születtek.
Különböző neveltetésükből kifolyólag több apró nézeteltérés is volt
köztük, megismerték egymás hibáit, gyengeségeit, de mivel hitük,
Isten-szeretetük és házastársi szeretetük szilárd volt, az alkalmazkodó
képességük, türelmük segített nekik megőrizni a békét, nyugalmat.
A
házastársi szeretetnek testi és lelki oldala van. A férfi és a nő a
házastársakra sajátosan jellemző cselekedetekkel kölcsönösen odaadják
magukat egymásnak. Ez a testi együttlét nem puszta biológiai tény, hanem
az emberi személy legbensőbb magvát érintő valóság. A Katekizmus ezt
így fejezi ki: „A nemiség csak akkor nyilvánul meg igazán emberi módon,
ha kiegészítő része annak a szeretetnek, amellyel a férfi és a nő
teljes önmagát kölcsönösen és mindhalálig elkötelezi…Többé már nem
ketten vannak, hanem egyetlen testet alkotnak. A házastársak által
szabadon megkötött szövetség kötelezi őket a házasság egységének és
fölbonthatatlanságának megőrzésére.” A Szentírásban olvashatjátok: „Amit
Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza.” A Katolikus Egyház
Katekizmusa így folytatja: „A hűség
az adott szó megtartásának állhatatosságát fejezi ki. Isten hűséges. A
házasság szentsége a férfit és a nőt Krisztus Egyháza iránti hűségébe
vezeti be.”
Sajnos
a mai világban a hűség az emberek többségének véleménye szerint nem
számít erénynek. Megmosolyogják és kigúnyolják azt a férjet, aki
dicséri mások előtt feleségét, és nem csalja meg. Hasonló a sorsa annak
a fiatalasszonynak, aki nem kicsapongó. Azért olyan hűséges a
férjéhez, mert nem kell senki másnak - mondogatják a háta mögött. Bizony
ma léteznek olyan férjek is, akik nem igénylik, hogy akit elvettek,
tiszta múltú legyen és házasságukban ne lépjen félre. Egy példát mondok
erre.
József
40 körüli, jó megjelenésű férfi, a gimnázium rajzszakos tanárja. Szép,
dekoratív feleségével, Líviával és két kislányával bent laknak az
iskolában, pedagógus-lakásban. Lívia hírhedt az erkölcstelenségéről.
Férje kollégáit, akik hajlandóak voltak rá, sorban elcsábította. Mikor
lyukas órájuk volt, egyenként behívta a lakásába őket, és minden
megtörtént, aminek nem szabadott volna. Ezt a szörnyűséget halva egyik
férfikollégája halkan félrevonta Józsit és megkérdezte, hogy tud-e
erről és miért nem tesz ellene? A sokszorosan megcsalt férj így
válaszolt: -Ugyan, Jánoskám! Én ebből nem csinálok problémát. Örülök,
hogy olyan szép feleségem van, aki mindenkinek tetszik.
Bizonyára
felvetődik bennetek a kérdés, hogy vajon melyik a nagyobb bűn? Ha
szabad, független párok paráználkodnak házasságon kívül, vagy ha
szentségi házasságot kötöttek csalják meg egymást. Mondom nektek,
mindkét vétek halálos bűn, de nagyobb annak a vétsége, aki már
templomban megesküdött, és megcsalja a férjét vagy feleségét, mert a
házasság szentség, és így szentségtörést követ el, házasságtörést. Az
ilyen gyermekünk esküszegő is egyben, mert Isten előtt ígért esküjét
megszegi.
Kicsinyeim!
Megrázó, misztikus élmény következik. Szeretném, ha Velem jönnétek.
Azt akarom bemutatni nektek, hogy Szent Fiam és Én mit érzünk a 6.
Parancs ellen elkövetett házasságtörések miatt. Egy hegyre viszlek
benneteket, mely fölött alacsonyan lebeg Üdvözítőtök véres keresztje.
Töviskoronája alól csörgedezik szent Vére, egészen elborítja Arcát.
Vállai, karjai, lábai szétroncsolva a korbácsolástól és a kegyetlen
felfeszítéstől. Felszegezett kezeiből és lábaiból szüntelenül patakzik
Vére. Szentséges Szívét most kívül láthatjátok a mellén, de csak akkor,
ha lehunyt szemmel néztek föl Rá, a lelketekkel. Egy nagy kört alkotunk
keresztje körül a földön, egymás kezét megfogva. Hirtelen valahonnan
alulról kövek, szikladarabok, nyilak, kések, lándzsák repülnek Jézus
most is szeretettől lángoló, töviskoszorús Szíve felé. Ujjammal mutatom
nektek, hogy a mi körünk közepén a Szent Kereszt lába alatt nyüzsög a
bűnökben elmerült sok házasságtörő férfi és nő. Gyermekeim! Egy
pillanatra elengedem kezeteket és odalépek a kereszt lába alá. Ahogy
könnyek között, sírva emelem fel tekintetemet Szent Fimra, a kövek,
nyilak, kések az Én Arcomra hullanak vissza. Együtt szenvedek Vele.
Nézzétek, együttérző Kicsinyeim a házasságtörőket! Apró, sötét alakok
lepik el fejüket, vállukat, karjukat és valamit adogatnak nekik: újabb
és újabb köveket, sziklákat, nyilakat, késeket. Jézusom drága Szíve ezer
sebből vérzik. Arca összerándul a fájdalomtól. Drágáim! Segítsetek
nekünk, mert e rettenetes bűnök láttán Szent Szívünk megszakad a
fájdalomtól! Hívjátok Szent Mihályt! …Szent Mihály arkangyal!...
Védelmezz minket a küzdelemben!... Már itt is az angyalok fejedelme.
Harci ruhában kivont karddal érkezik, leszáll a házasságtörők feje fölé
és néhány suhintással elűzi a gonosz démonokat. A férfiak és nők szinte
megbénulnak, kezükből kihullanak a kövek, abbahagyják bűnös
cselekedeteiket, de még nincs bennük bűnbánat. Ó, édes Segítségeim!
Hívjátok a Szentlelket! … Jöjj, Szentlélek Úristen, áraszd reám
teljesen…Villámgyorsan hasít keresztül a kék égen egy hatalmas fényes,
fehér galamb glóriával a feje körül. Szárnyai alól fényt bocsát a
megdermedt emberek lelkébe. Közülük néhányan káromkodva, dühösen
hazamennek, de a többség hatalmas bűnbánatot érez, letérdel, veri a
mellét. Figyeljétek, mit történik! Szent Fiam leszáll a keresztről,
amely azonnal eltűnik. Már nyoma sincs rajta a szenvedésnek. Ragyogó
fehér ruhában odamegy bűnbánó, házasságtörő gyermekeihez. Egyenként
felemeli őket, letörli könnyeiket és mindegyikhez így szól:
„Gyermekem!
Mély sebeket okoztál Szívemben és Édesanyám Szívében, de őszinte
bűnbánatod, könnyeid és engesztelőim imái miatt megbocsátok neked.
Menj, Fiam, menj, Leányom, gyónd meg bűnödet, és többé ne vétkezz.”
Most
pedig odamegyek hozzátok Szent Fiam és úgy fejezi ki háláját, hogy
egyenként Szent Szívére ölel titeket és homlokotokra egy keresztet
rajzol. Én, Édesanyátok pedig, felemelem jobb kezemet és megáldalak
benneteket a lélekmentés lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek
nevében. Amen.
ÉGI ÜZENETEK 2015. Október 6.
Jézus: A hatodik parancs 6. (A házasság termékenysége és a gyermekáldás)
ÉGI ÜZENETEK 2015. Október 13.
Szentlélek: A hatodik parancs 7. (Házasságrendezés)
Jézus: A hatodik parancs 6. (A házasság termékenysége és a gyermekáldás)
Jézus: Ujjongó
örömmel teszek eleget feladatomnak, drága engesztelő Gyermekeim, hogy
egy magasztos és felemelő témáról taníthatlak benneteket: A házasság
termékenységéről és a gyermekáldásról. Hallgassátok, mit mond a
Katolikus Egyház Katekizmusa a házasság termékenységéről! „A
termékenység ajándék, a házasság egyik célja, a házastársi szeretet
ugyanis természete szerint a termékenységre irányul. A gyermek nem
kívülről csatlakozik a házastársak kölcsönös szeretetéhez, hanem
kölcsönös önátadásuk szívéből fakad, melynek gyümölcse és
beteljesedése. Ezért az Egyház, mely az élet oldalán áll, tanítja, hogy
minden házastársi aktusnak természete szerint az emberi élet
továbbadására rendeltnek kell maradnia.” Ez az ajándék teszi lehetővé,
hogy az ember, a teremtmény segítőtársa legyen Istennek, Ég és föld
Urának az élet létrehozásában. A termékenység a nő életének egy
meghatározott szakaszában, 3-4 évtizedig tart. Ezalatt rengeteg gyermeke
születhetne. Viszont az élet továbbadását szabályozni kell. A
Katekizmus hangsúlyozza, hogy „a házastársak jogos okok miatt akarhatják, hogy gyermekeik születése között bizonyos idő elteljen.”
Mik lehetnek ezek a jogos okok? Pl. lehet valami betegség az anyában,
amely veszélyessé teheti a 9 hónapig tartó áldott állapot viselését vagy
az ismételt szüléseket. Anyagi ok is közrejátszhat, mert a szülők
felelőssége eltartani, felnevelni a gyermekeket, megfelelő
életkörülményeket biztosítani nekik. Isten nem kívánja, hogy egy
családban korlátlan számú gyermek éljen nyomorban és nélkülözésben.
Hiszen egy egészséges asszony akár minden évben is foganhatna. Lehet
születési rendellenesség, pl. császármetszés, mely korlátozhatja a
gyermekek számát. Akadályozhatja a gyakori életátadást, ha valamelyik
szülő súlyos alkoholista vagy megrögzött dohányos, mely a fejlődő
magzatban komoly elváltozásokat okozhat. Nem szabad sok gyermeket
vállalni a megromlott házasságban, ahol napirenden vannak a veszekedések
és verekedések, mert ez nem biztosítja az utódok lelki-testi
fejlődését.
A
keresztény házastársaknak a jogos okok miatt van-e védekezési
lehetősége a gyakori megtermékenyülés ellen? Igen, van. Egyetlen ilyen
lehetőség engedélyezett az Egyház részéről és Isten szemében is, az időszakos megtartóztatás,
az intim találkozásokat a terméketlen napokra kell időzíteni. Minden
más olyan cselekedet, amely arra szolgál, hogy megakadályozza a
fogantatást, pl. mindenféle fogamzásgátló szerek, az aktus
megszakításával való védekezés, az abortusz, a fogamzásgátló eszközök a
hatodik parancs megsértését eredményezik és egyben az ötödik parancs
ellen is vétenek.
Az
állam beavatkozhat a népesedés alakulásába. Tiszteletteljes módon
jogában áll a tájékoztatás, de nem kényszeríthet senkit, hogy az
erkölcsi törvénnyel ellenkező eszközöket használja. Pl. nem teheti
kötelezővé az abortuszt olyan anyák számára, akik meg akarják szülni
akár 4. vagy 5. gyermeküket is.
Drága
Engesztelőim! Mint mondtam, a termékenység Isten ajándéka, de ebből
sajnos nem minden házaspár részesül. Míg a katolikus vallás szigorú
ítéletet alkot azok fölött a házastársak fölött, akik bűnös eszközökkel
gyümölcstelenné teszik házaséletüket, természetesen nem hibáztatja
azokat, akik szívesen fogadnának gyermeket, de Isten nem részesíti őket
ebben az örömben. Szomorúak, mert ahol nincs gyermek, ott nincs öröm,
nincs napsugár, nincs kacagás, nincs melegség.
Laci
és Edit már 10 éves házasok. Rendezett az életük: templomban esküdtek,
gyakorolják vallásukat, biztos, jó állásuk van, szép, tágas lakásban
laknak, de hiányzik nekik valami. Gyermektelenek. Egyik alkalommal Edit
barátnőjénél, Ildikóéknál töltötték a vasárnap délutánt. Míg
beszélgettek az egész házat és udvart négy vidám kis teremtés
csivitelése, hangos nevetgélése és futkározása töltötte be. Közben
meg-meg kellett szakítani a társalgást, mert hol egyik, hol másik kicsi
szaladt be anyjához, vagy apjához, hogy mondjon valamit, vagy
egyszerűen megölelje. Laciék ilyenkor szomorúan néztek egymásra, hogy
nekik ilyen boldogságban bizony nem lehet részük. Majd Edit megszólalt:
-Tudjátok, minket alaposan kivizsgáltak az orvosok és megállapították,
hogy sosem lehet gyermekünk. Bátorítottak, hogy idegen sperma
beültetésével tudnának segíteni, e módon megtörténhet a
megtermékenyülés.
Ildikó
tiltakozását fejezte ki. – A világért se engedjétek! A Egyház azt
tanítja, hogy azok a technikák, melyek a harmadik személy bevonásával
fölbontják a közös szülőséget, súlyosan erkölcstelenek, akik ezt
cselekszik, halálos bűnt követnek el a hatodik parancs ellen. Különben
is, honnan tudhatjátok miféle férfitől származik az a sejt, milyen
géneket örökölhet a gyermek? Vannak még ehhez hasonló orvosi praktikák:
méh bérbeadása, lombik-bébi, petesejt adományozása, mind sértik a
születendő gyermeknek azt a jogát, hogy az őt felnevelő, általa
megismert szülők közös gyümölcse lehessen. Sértik Istent is az Ő
teremtő szándékaiban, ezért mindez halálos bűn. A Katekizmus ehhez
hozzáteszi, hogy „amennyiben a házaspáron belül történik mesterséges
eljárás, az ő sejtjeik beültetésével, az talán kevésbé elvetendő, de
erkölcsileg változatlanul elfogadhatatlan, mert szétválasztják a
megtermékenyítést az élet továbbadásának természetes aktusától… a magzat
életét és identitásást orvosok és biológusok hatalmára bízza.” Tehát
Ildikó, bármilyen csábítóak ezek az ajánlatok, ne dőljetek be nekik.
Higgyétek el, Istennek terve van azokkal, akiknek nem lehet gyermekük.
-Miféle terve?-kérdezi Edit.
-Talán
az, hogy így annál jobban szentelhessétek erőtöket valami vallási
ügynek, lélekmentő engeszelésnek vagy apostolkodásnak, vagy valamilyen
felebaráti szeretet-szolgálatnak. Vagy talán azért engedi meg Isten,
hogy ne legyen saját gyermeketek, hogy felneveljetek egy kis árvát,
akinek nincsenek szülei, vagy akit állami gondozásba tett egy
leányanya. Ó, mennyi ilyen kis csöppség vár megértő, szerető
nevelőszülőkre az állami intézményekben!
A
házaspár mikor hazaértek, még aznap elhatározták, hogy nem mennek
vissza az orvoshoz. Rádöbbentek, hogy nem üres az életük, hiszen oly sok
nemes feladat vár rájuk.
Most a gyermekáldásról
szeretnék beszélni nektek. Milyen szép ez a fogalom! Benne
foglaltatik, hogy a gyermek nem teher, hanem Istentől kapott gyönyörű
ajándék. Régen a kismamát nem terhes nőnek hívták, hanem azt mondták:
Áldott állapotban van. Amennyire megdöbbentő az a síri csönd és kényes
rend, ami a gyermektelen házastársak néma lakásában uralkodik, oly
éltető és örömet hirdető az az ezüstös kacagás, amelynek csilingelése
betölti a többgyermekes család otthonát. Amilyen elhagyott egy korhadó
öreg fa, olyan sivár és magányos a gyermektelen házaspár magára maradt
egyik tagja, ha nincs senkije, aki ránézne. Bezzeg milyen szép és
fenséges az óriási öreg tölgy, mely ágai között fészket nyújt új meg új
fiókáknak. Hasonlók hozzá az öreg nagymamák, nagypapák, dédanyák,
dédapák, akik otthonukban boldogan fogadják nagy családjukat, kicsiket
és nagyokat egyaránt.
Miért
áldás a gyermek a szülőknek? Mert benne látják életük folytatását.
Esetleg benne teljesednek az ő nem sikerült vágyaik. Volt egy kislány,
Hanna, akinek már csecsemőkorában meghalt édesanyja és nagynénje
nevelte fel. Nagy kedve és készsége volt a rajzoláshoz, de nem élhette
ki magát benne, mert szabadidejében egész héten a tanulás után
kézimunkáznia kellett. Csak vasárnap délután engedték rajzolni 1-2 órát.
Óvónőképzőbe jelentkezett, mert ott volt rajzóra. Korán 18 évesen
férjhez ment, 5 gyermeket szült és az egyikben, Erzsikében észrevette a
szenvedélyes rajzolási kedvet, és boldogan hagyta, hogy kibontakozzon.
Gyönyörködött tehetséges kislányának alkotásaiban és a gimnázium után
képzőművészeti pályára irányította. Leányában folytatódott az ő
teljesülhetetlen vágyálma. Ő és férje Istennek tetsző példamutató életet
éltek öt gyermekük előtt. Mindegyiket Isten-szeretetre, becsületes
életre nevelték. Nyugodt, alkalmazkodó viselkedésüket továbbvitték
családjukba. Ezek a fiatalok áldást jelentettek szüleiknek azért is,
mert öregkorukra nem hagyták magukra őket, vitték feleségüket, férjüket,
az unokákat, hogy szeretetükkel és vidámságukkal derűsebbé tegyék
lealkonyuló napjaikat.
Áldás
a gyermek a nemzet szemében is: ő általuk él a nemzet. Milyen szomorú,
mikor az ország fogyatkozik, mert sokan gyermek nélkül élnek, mások az
egyke hívei. Ha két gyermeket vállal egy pár, ezzel csak önmagukat
pótolják, még nem szaporítják a népességet. Aki három gyermeket nevel
fel, tulajdonképpen egy szaporulattal emeli hazája lakosságát. És végül
minden megszületett gyermekáldás a Mennyországnak, mert ennyivel
növekszik a szentek száma.
Hannáék
életvitele azért volt szerencsés, mert akkor még a családtagok
szabadidejüket együtt töltötték. Együtt imádkoztak, délben, este az
asztalt körbeülve étkeztek, hétvégén kirándultak, szentmisére jártak.
Nem volt internet, számítógép. A televízió még csak akkor bontogatta
szárnyait. Ma már más a helyzet. A tévézés, a koncertek, az
audio-vizuális eszközök és diszkók szétszakítják a családokat.
Pénzhajhászás az élet, még este sincs egy kis beszélgetés, közös
vacsorázás. Már csak szórványosan létezik vallásos nevelés, közös ima,
szentmise. Fáj a szívem, Engesztelőim, hogy a mai szülők hogyan fognak
szenteket küldeni Nekem a Mennybe, mikor ők maguk is hátatfordítanak
Nekem?
Bennetek
bízom, Követőim, akik becsületben neveltétek föl gyermekeiteket. Ha el
is fordultak Tőlem közben, visszatalálnak Hozzám. Mert akinek egyszer
Én megfogtam a kezét, azt nem engedem el örökre. Akikért imádkoznak
engesztelő szüleik, azok nem vesznek el. Figyeljétek csak! Ezt mutatom
most meg nektek.
Drága
Kincseim! Ezután lelki szemeitekre van szükségem, mert ami elétek
tárok, nem láthatjátok testi szemetekkel. Kapaszkodjatok Belém, és
jöjjetek velem, szeretett Jézusotokkal. A mennyezet megnyílik és azon
keresztül repülünk. Egy nagy középület előtt szállunk le, mely kerek
alakú s körbe-körbe emelkedő sok olyan bejárata van, melyen mi is
bejöttünk. Mindegyik bejáraton egy engesztelő csoport érkezik egy nagy
angyallal és a terem közepén megáll. Mi is közöttük vagyunk. A terem
közepe feletti homorú mennyezeten egy színes üvegablak van, melyen
keresztül hamarosan érkezik valami. De előtte még nézzetek körbe,
mindenütt különböző árnyalatú ruhákban emberek vannak. 7 évestől 55 éves
korig. Van, aki egészen fekete, még az arca, keze is, van, aki fekete,
szürke foltos, van, aki szürke, világosszürke és majdnem fehér, a
kicsik között vannak egészen hófehérek is. Mindenki nyugodt, a szokásos
dolgával van elfoglalva. Van aki éppen a munkahelyén dolgozik, vagy
otthon főz, mosogat, van, aki a számítógép vagy internet előtt ül, van,
aki szórakozóhelyen, koncerten van, a gyerekek éppen tanulnak,
sportolnak vagy játszanak. Senki se gondol arra, hogy a következő
percben mi történik vele. Ti innen lentről ámulva ismeritek fel saját
gyermekeiteket, keresztgyermekeiteket, unokáitokat, és dédunokáitokat. A
többi színes ablakon át hirtelen egy nagyon erős, vakító fénysugár
árad be és betölti az egész termet. Ebből a fénysugárból kilép egy
gyönyörű fehér ruhás ifjú, feje körül sugárzó glória. Egyik kezében egy
kisebb kereszt, rajta az Én élő vérző, szenvedő Testem, a másik
kezében egy hófehér, lobogó, világító láng. A jelenlévő engesztelők
szerettei közül először az egészen fekete színűek elé áll. A tieitek
elé is. Lángjával megvilágítja lelküket és bűneiket képekben
megláttatja velük. Közben mutatja nekik a kereszten, hogy melyik bűnük,
melyik sebet okozta Rajtam. Hatalmas bűnbánatot éreznek, melytől
többen összerogynak, elájulnak. Most itt hagylak benneteket egy kicsit,
és felélesztem a halálos bűnük miatt elalélt gyermekeiteket,
unokáitokat. Feleszmélve, felismernek Engem és térdelve, sírva kérnek
bocsánatot. Megölelem őket és megmutatom nekik, hogy Nélkülem és a ti
imáitok nélkül hová kerültek volna. Bizony feltárom előttük a pokol
látványát. Gyónni küldöm őket. Most a Szentlélekkel azok elé lépünk,
akiknek nincsenek halálos bűneik, de rengeteg tartozásuk van és
hemzsegnek a bocsánatos bűnöktől. Minden vétküket látják a Szentlélek
világító lángján keresztül és a töviseket, amiket bűneikkel ők szúrtak a
homlokomba. Szemlélik a kereszten a töviskorona alól rájuk szegezett
és szemrehányó tekintetemet. Egészen összetörnek a felismeréstől, hogy
mit tettek velem. Megmutatom nekik a tisztítótűz lángjait, amire most
méltóak lennének, de még várok, hogy egészen megtisztuljanak. Őket is
átölelem, letörlöm könnyeiket, és emlékeztetem őket, hogy egyrészt
nektek köszönhetik megtérésüket. Végül odalépünk hívő, imádkozó,
áldozatos szeretteitekhez. A Szentlélek világító fényével még náluk is
talál néhány kisebb elfelejtett tartozást, melyet filmszerűen eléjük
tár. Egy üres aranykeresztet mutat nekik. Áldozatos, imádságos
életükkel enyhítették szenvedéseimet, és ha most kellene meghalniuk a
remény helyére, a tisztítóhely legmagasabb fokozatára kerülnének,
ahonnan már csak egy lépés az üdvösség. A hófehérruhás szeretteitek
lelkén a Szentlélek semmi foltot nem talált. Elővettem nekik szentséges
Szívemet és megmutatattam benne a Mennyországot, ahová kerülnének, ha
most meghalnának.
Igaz,
hogy szimbólumokban, ember számára érthetően, de megmutattam Nektek,
Kedveseim, milyen sorsa lesz a ti gyermekeiteknek, unokáitoknak a Nagy
Figyelmeztetéskor. Tehát ne aggódjatok értük, szeretem őket, jobban,
mint ti. Megáldalak benneteket a gyermeki ráhagyatkozás kegyelmével az
Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
ÉGI ÜZENETEK 2015. Október 13.
Szentlélek: A hatodik parancs 7. (Házasságrendezés)
Szentlélek: Drága
Engesztelő Gyermekeim! Én, a Szentlélek Isten e percben érkeztem
közétek ragyogó dicsőségem fényében egy fehér felhőn, emberi alakban.
Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Kezemben egy mennyei,
aranyszínű, díszes stólát hozok. Ez szimbóluma annak, hogy a házasságok
az égben köttetnek. A templomi esküvő ünnepélyes perceiben a Mennyei
Atya az ifjú pár kezeit e stólával misztikusan úgy összeköti egymással,
hogy el nem hagyhatják egymást, csak a halál választhatja el őket.
A mai tanítás a válással foglalkozik. A Katolikus Egyház Katekizmusa egyértelműen kimondja, hogy „A válás a
természetes törvény súlyos megsértése. Föl akarja bontani a
házastársak szabadon megkötött szerződését, mely arról szól, hogy
mindhalálig egymással élnek. A válás megsérti az üdvösségnek azt a
Szövetségét, amelynek jele a szentségi házasság. Egy új házas kötelék
létrehozása, még ha polgári törvény el is ismeri, tovább súlyosbítja a
törést: Az újra házasodott házastárs ilyen esetben a nyilvános és
állandó házasságtörés állapotában van.” Ebből következik, hogy a válás
súlyos bűn. A különélésről viszont ez olvasható a Katekizmusban: „A
házastársak különélése
a házassági kötelék fönnmaradása mellett, a kánonjog által
meghatározott esetekben törvényes lehet.” Van olyan eset, mikor a
házastárs elhagyása nem jelent bűnt. Pl. egy fiatalasszony kénytelen
hazaköltözni gyermekeivel szüleihez, mert férje iszákos és goromba,
veszélyezteti családja testi épségét. Nincs válás, nincs új férfi az
életében, tehát gyónhat, áldozhat.
Most
a válásnak egy olyan formájára hozok fel egy példát, melyben a válás
Isten és az Egyház szemében igaz, hogy bűn, de a szentgyónásban
feloldozható. Péter 7 éve kötött szentségi házasságot Ágival, melyből
két gyermekük született. A feleség hamar kicsapongóvá vált, míg ő
dolgozni járt, Ági lakásukon fogadta, hol egyik, hol másik férfi
vendégét. Azzal se törődött, hogy a szomszédok látják. Saját
kisgyermekei jelenlétében csalta meg férjét. A lakást és a gyermekeket
elhanyagolta, csak külsejével törődött, hogy minél vonzóbb legyen. Péter
próbálta jobb belátásra bírni, de semmit nem változott. Válás lett a
vége, az apának ítélték a kicsiket.
Amikor
Isten látja, hogy az együttélés teljesen lehetetlenné válik,
megengedi, hogy a felek felbontsák a közös életet, de ezzel koránt sincs
felbontva maga a házassági kötelék. Amíg él ez a csapodár felesége,
nem házasodhat újból. Ezzel Péter tisztában van, nincs is ilyen
szándéka.
A
válásoknál fennáll a veszély, hogy a válást kezdeményező nemcsak magát
teszi ki kísértésnek, hanem az otthagyott házastársat is. Péter
esetében ilyen nincs, mert felesége eleve erkölcstelen. Noha még ott
vannak szívében a fájó emlékek, de lelke már nyugodt, békés és minden
vasárnap Jézus Krisztus szent Testével és Vérével táplálkozik, a
kegyelem állapotában van.
Gyermekeim!
Ebből az előbbi példából láthatjátok, hogy Isten csak akkor bocsátja
meg a válást a bűnbánat és szentgyónás által, ha az illető nem kezd
bele új párkapcsolatba. Én, a Szentlélek mindenhatóságomnál fogva
mindenhol ott vagyok, mindent látok és hallok. Egy dühös, felháborodott
fiatalasszony kereste fel a plébánost ezekkel a szavakkal:
-Hallatlan,
amit a Katolikus Egyház csinál! Gyónni voltam és nem oldoztak fel.
Jézus ezt a szívtelenséget nem tanította! Megbocsátott még a
házasságtörő asszonynak is. Hol van maguknál a krisztusi szeretet?
A pap így válaszolt:
-Asszonyom! Paptársaim nem szívesen tagadják meg híveiktől a feloldozást. Kellett lennie egy olyan dolognak…
-Olyan dolognak? -csattant fel a nő. Hát azt gyóntam, hogy második férjem van.
-Nos
látja, hogy milyen méltatlanul lázadozik gyóntatója ellen? Sehol a
világon nem találhat gyóntató atyát, aki önt feloldozhassa.
-Ugyan miért nem, ha én megbánom bűneimet?
-Azért
mert érvénytelen a gyónás, hiszen előre tudja, hogy amit most
meggyónt, újra és újra el fogja követni, testi kapcsolatban van másodi
férjével, pedig az első is él.
-Hát akkor mit tegyek – kérdezi megdöbbenve az asszony. Elhagyjam a második uramat? Már 10 éve együtt élünk.
-Igen, de a kárhozat felé is együtt haladnak.
-Erről szó se lehet. Ez kegyetlenség. Tudja mire vezet ez, Plébános Úr? Elhagyom a vallásomat és a hitemet.
-Azért
hagyja el, asszonyom, mert nem akarja elfogadni az igazságot, nem
hajlandó betartani az örökérvényű Tízparancsolatból a hatodikat.
Látom, erre a nő dühösen feláll és elviharzik. A pap szomorúan néz utána.
Drága
Engesztelőim! Az elváltak közül azoknak, akik buzgón szeretnék
gyakorolni vallásukat, nagy hiányérzetük van. Gyakran eszükbe jut, hogy
rendezniük kellene életüket. A szentségi házasságból kiléptek, új
házasság jellegű kapcsolatban élnek, ezért nem gyónhatnak, és nem
áldozhatnak, de ők szeretnének. Mit tehetnek? Menjenek el a
plébánosukhoz, tárják fel előtte előző házasságukat, hátha kiderül, hogy
az eleve érvénytelen volt. De ezt egy egyházi peres eljárásban kell
tisztázni. Szeretnék elétek tárni néhány ilyen komoly esetet.
Zsuzsi
és Karcsi banktisztviselők. Egy munkahelyi fehérasztalos
összejövetelen egymás mellé kerültek és hosszan beszélgettek. Hamar
összemelegedtek, egyre nagyobb lett a szimpátia köztük. Rájöttek, hogy
hasonló az érdeklődési körük, meggyőződésük és 4 hónap múlva eljegyezték
egymást. Zsuzsi már 28 éves volt és égett benne a vágy egy kisbaba
iránt. Ezt közölte férjével, aki határozottan ellenezte. Mindig újra és
újra felhozta a témát, de falra hányt borsó volt. Egyre többet
vitatkoztak, veszekedtek, a házasságuk megromlott. El is váltak
polgárilag, Zsuzsi hazament a szüleihez. Hamarosan megismerkedett egy
zarándokúton Lacival, aki nála 1-2 évvel fiatalabb legényember volt.
Gimnáziumi tanár volt abban a kerületben, ahol Zsuzsi dolgozott. Egyre
komolyabbra fordult a kapcsolatuk, de szomorúan gondoltak az akadályra,
amely fenn állt azáltal hogy Zsuzsinak volt egy érvényes házassága.
Szerettek volna Lacival összeházasodni és elképzelték, hogy legalább öt
kis csemete fog hancúrozni körülöttük. Együtt elmentek a helyi
plébánoshoz és elmondták, hogy Zsuzsi azért vált el első férjétől, mert nem akart gyereket.
Kérdezték, mit lehetne tenni. A pap vigasztalta őket, hogy van remény
az egyházjog szerint. Az, hogy a férje nem akart gyermeket, az kellő
indok lehet annak kimondásához, hogy az a kapcsolata nem volt egy
érvényes házaság.
Gyermekeim!
Egy faluban történ, amit mesélek nektek. A falunapon utcabált
rendeztek, itt ismerkedett meg egymással két bájos fiatal: Anna és
Zsolt. Anna tizenegyedikes gimnazista volt, Zsolt pedig apja szakmáját
folytatta, lakatos lett. Ott dolgozott az apai vállalkozásban. Nagy
szerelem volt, és mindkettő ártatlan, érintetlen virágszál volt.
Egyszer Annáékhoz vendégek jöttek, édesapja kollégája a szintén
gyógyszerész fiával. A fiúnak nagyon megtetszett a kis Anna és
vissza-vissza járt udvarolni. A kislány szabadkozott, hogy ő már
foglalt, de a fiú próbálta elhódítani. Behízelegte magát a szülőknél,
szinte minden nap eljött bonbonnal, virágcsokorral megrakodva. Annát
szülei meg akarták győzni, hogy Zsolt nem hozzávaló, tanulatlan,
kispénzű. Sokkal jobb dolga lesz a másik mellett, aki jómódú, finom,
udvarias és nagyon csinos. Anna 2 évig harcolt szerelméért, és mikor a
gyógyszerész megkérte a kezét már első éves egyetemista volt,
határozottan nem-et mondott. Szülei haragra gerjedtek és eltiltották
szerelmétől. Még a telefont is elvették tőle. Hiába sírt, kitűzték az
eljegyzést, esküvőt. Eljött a nagy nap: polgárilag és egyházilag
összeházasodtak. Az ifjú asszony boldogtalan volt, és csak Zsolt után
epekedett. Idegileg összeroppant, csak fogyott és búslakodott. Szülei
megsajnálták és hazavitték. Újra találkozott szerelmével. Hosszú
procedúrával lezajlott első házasságuk érvénytelenítése, mert a házasságkötésre kényszerítés elég indok volt erre. Zsolt türelmesen kivárta az időt, és végre Isten előtt boldogan „igen”-t mondhattak.
A
Mennyei Atya, aki elrendelte a házasságot örökre felbonthatatlannak
nyilvánította ki, tehát a válás ellen van, de amint az élő példákból
láthattátok, alapos indok esetén, néha megengedi, hogy Egyháza egy-egy
olyan házasságot, amit szabályszerűen templomba kötöttek arról kimondja,
hogy mégsem volt szentségi házasság. Ilyen alapos indok még az előbb
említetteken kívül, ha az esküvő után kiderül, hogy a férj impotens, vagy az a tény is elég az érvénytelenítéshez, ha valakit megfélemlítettek, megfenyegettek, ha megtagadná az esküvőt. A zsarolás is komoly indok: pl. az anya megfenyegeti a lányát, hogyha nem megy hozzá az általa kijelölt férfihoz, öngyilkos lesz. A tiszteleti félelem
is az alapos indokok közé tartozik. A fiatal nagyon tiszteli az apját
vagy anyját és nem mer ellentmondani nekik, így áll oda esküdni.
Most,
hogy befejeztem, amit az egyházi „válásról” akartam tanítani nektek,
az a gondolatom támadt, hogy elviszlek benneteket a Mennyei Atya
trónjához. Van-e kedvetek Velem jönni? …Akkor kapaszkodjatok bele a
kezembe, karomba, lobogó ruhámba, mert máris indulunk. Égi Atyátok egy
aranyszínű magas hegy tetején ül. Odaállítalak titeket a lába elé. Ő
hatalmas nagy hozzátok képest. Amint látja, hogy alázatosan letérdeltek
köré, tenyerébe összegyűjt mindannyiatokat és az ölébe ültet. Így szól
hozzátok:
-Drága
Engesztelő Kicsinyeim! Ó, de örülök, hogy meglátogattatok Engem.
Hálából innen az ölemből mutatok nektek valamit. Előttünk és alattunk
egy nagy síkság terül el. Zsúfolásig tele van férfiakkal, nőkkel.
Egészen feketéllik a zöld mező tőlük. Tudjátok kik ezek? A ma élő
emberek közül azok, akik a szentségi házasságból elváltak és
újraházasodtak egyszer, kétszer, háromszor, tízszer. De ha alaposabban
megfigyelitek, vannak közöttük elvétve, itt-ott színes, tarka ruhás
alakok: ők azok, akik rosszul sikerült házasságuk után elváltak ugyan,
de meggyónták és megbánták az esküszegésüket, válásukat, és attól kezdve
önmegtartoztató tiszta életet élnek, nem létesítettek új
kapcsolatokat. Azután a fekete tömegből mutatok néhány fehér ruhás
házaspárt kézenfogva, egymást átölelve, gyermekeikkel övezve. Azért
mutatom őket fehérben, mert ők házasságkötésük óta a mai napig együtt
élnek, nem váltak el és nem is fognak. Szentségi házasságban élnek,
gyakorolják a hűséget, a szeretetet, az együttérzést, az
alkalmazkodást. A színesbe és fehérbe öltözöttek jó úton járnak,
szeretteitek közül többen ott vannak. Atyátok szólítja angyalait és
rózsaszirmokkal teli tálakat ad a kezükbe azzal az utasítással, hogy
gazdagon hintse meg őket vele. Ezek a rózsaszirmok az Ő isteni
kegyelmét jelentik, mely segít nekik az üdvözülésben. A feketeruhások
az újraházasodottak, akik halálos bűnben élnek, tehát nincsenek a
kegyelem állapotában. Ahogy nézi őket Mennyei Atyátok, egyre szomorúbb
lesz, sűrűn hullani kezd a könnye. Ott áll mellette az angyalok
fejedelme, Szent Mihály arkangyal. Tart a kezében egy nagy mennyei
aranytálcát és felfogja bele az isteni könnyeket. Majd int az Atya és
az edényt leteszi Isten lába elé.
Tisztelt, Engesztelőim egyenként óvatosan, szeretettel leemel a tál mellé és körbeállít titeket. A Mennyei Atya így szól:
-Kicsiny
Engesztelőim! Szent Mihály vezetésével menjetek le a hegyről, járjátok
végig a feketeruhásokat eme értékes edénnyel, és kezeteket belemártva
hintétek meg őket. Meg fogjátok tapasztalni, hogy együttérző könnyeim
bűnbánatot indítanak bennük. Közülük többen kilépnek bűnös
kapcsolatukból. Nézzétek! Itt-ott feltűnik közöttük egy-egy számotokra
ismerős pár. Megengedem, hogy rájuk még több könnycseppet hullajtsatok.
Jöjjetek vissza a trónomhoz! Úgy köszönöm meg segítségeteket, hogy
egyenként mindannyiatokat felemelem és ajkammal megcsókolom.
Újra
Én , a Szentlélek szólok hozzátok, Engesztelőim. Köszönöm, hogy e
hosszú tanítást figyelmesen végighallgattátok és megáldalak benneteket a
további lélekmentés lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek
nevében. Amen.
2015. október 20
Mennyei Atya: Drága
Gyermekeim! Mint szerető, irgalmas és egyben igazságos Mennyei Atyátok
állok előttetek. Végtelen szeretetemben egyenként köszöntelek
benneteket. Odalépek közeletekbe és atyai karjaimmal Szent Szívemre
ölellek mindannyiatokat. Én fejezem be a tanítást a hatodik parancs
ellen elkövetett bűnökről. Mit is mond ez a parancsolat? Ne
paráználkodjál! Másfél hónapon át beszéltünk nektek a
tisztátalanságról, az önfertőzésről, a pornográfiáról, a prostitúcióról,
a nemi erőszakról, a homoszexualításról, fogamzásgátló szerekről,
eszközökről, az abortuszról és a válásról. Ezek mind mélyen sértik az Én
atyai Szívemet és nagy kárt tesznek teremtményeim lelkében. Még van
néhány súlyos vétség e parancsolat ellen, amiket nem fejtettünk ki
nektek. Az egyik ilyen a próbaházasság.
Gyermekeim
között széles körben elterjedt az a nézet, hogy a keresztény házasság
intézménye elavult, nem felel meg a mai társadalom elvárásainak, ezért
meg kell reformálni. Az így gondolkodó katolikusok példaként tekintenek
más vallásúakra, hogy ők könnyedén elválhatnak és újraházasodhatnak.
De ha már nem is követik ezt a bűnös lazaságot, legalább keresnek
valami más kiutat a könnyítésre: pl. a próbaházasságot.
Teréz
25 éves orvosi asszisztens egy kórházban. Néhány hónapja együtt jár
Karcsival, egy fiatal orvossal, aki a szívsebészeten dolgozik. A leány
vallását gyakorló katolikus, az udvarlója éppen csak hogy meg lett
keresztelve, de semmi vallásos nevelést nem kapott. Nagy a szerelem, és
ellentétben a mai divattal, össze akarnak házasodni polgárilag és
egyházilag egyaránt. Teréz tartózkodó viselkedése miatt nincs köztük
testi kapcsolat. Mindezt tudja Teri legbizalmasabb barátnője, Olgi, és
azt tanácsolja, hogy próbaházasságot folytassanak, hiszen szerinte
minden házasság „zsákbamacska”. Az együttlakással – miközben úgy élnek,
mint férj és feleség – kiderül, hogy testileg-lelkileg összeillenek-e.
Megismerhetik egymás gyengéit és jó tulajdonságait, megtapasztalhatják,
hogy a „házas-életben” sikerül-e egymásnak örömet nyújtani. Ha minden
megfelel, ha nincs semmi hiba, nyugodtan kitűzhetik az eljegyzést és
esküvőt. Így nem fognak csalódni egymásban. Ellenkező esetben szépen
elbúcsúznak és más kapcsolat után néznek. Szerencsére Teréz gyóntató
atyjának elmesélte ezt a baráti tanácsot. Az atya így szólt hozzá:
-Örülök,
hogy mielőtt beleszaladt volna a Sátán csapdájába, őszintén feltárta
nekem az ügyet. Az emberi szerelem nem tűri a próbát, a férfi és nő
közti teljes és végleges odaadást kívánja meg. Akinek a próbaházasság
gondolatai forognak a fejében, az nem szereti eléggé a párját, nem
tiszteli és nem bízik meg benne. Ezzel a lépéssel bizalmatlanságot
előlegez a másiknak. Már eleve nem örökre akar vele élni, csak addig,
míg ki nem derül valami hiba, ami nem tetszik. Egészen az esküvőig,
amíg tart ez a próbaházasság, a szerelmesek paráznaságban, halálos
bűnben élnek és így nem járulhatnak szentségekhez. A gonosz az ön
barátnőjét használta föl arra, hogy megkísértse. A jegyességet továbbra
is töltsék önmegtartóztatásban, tisztaságban, egészen a
házasságkötésig.
Drága Engesztelőim! Ti, akik ebben a romlott világban éltek, bármerre fordultok, mindenfelé láthattok házasságon kívüli párkapcsolatokat.
Krisztus Egyháza szemében semmi különbség nincs az egyszerűen
összeköltözők vagy csupán polgári házasságban élők erkölcsi magatartása
között. Mindkét életforma egyaránt paráznaság, tehát halálos bűn a
hatodik parancs ellen. Ma már az emberek tömegei így tesznek, ez a
természetes számukra. Ugye nem csodálkoztok, Kicsinyeim, hogy szent
haragomban összeszorul az öklöm és lecsapni készülök e bűnös nemzedékre.
Mennyire meg fognak lepődni ezek a párocskák a Nagyfigyelmeztetés
alatt, midőn megtudják, hogy lelkük a pokolba hullana, ha akkor kellene
meghalniuk. Bizony lesznek köztük sokan, akik- meglátván lelküket –
belepusztulnak a félelembe. Imádkozzatok értük, hogy legyen idejük
bocsánatot kérni és a tisztítóhelyre juthassanak. Ha családtagjaitok,
rokonaitok, barátaitok, munkatársaitok, szomszédaitok között van, akinek
nincs rendezve a kapcsolata, még most szóljatok neki. Nem számít, ha
maradinak vagy bigottnak tartanak, vagy szemetekbe nevetnek. Keresztényi
kötelességetek, hogy megmentétek a lelküket. Az idő már elérkezett. A
világ robbanásig feszült. Az újkori népvándorlás által rövid időn belül
ki fog törni a káosz, mely megjövendölt előhírnöke a
Nagyfigyelmeztetésnek. Ezt pedig gyorsan követik a szorongattatások:
forradalmak, felkelések, helyi háborúk itt és ott, és a 3. Világháború.
Fel kell készítenetek a halálos bűnben, úgynevezett szabad szerelemben
élőket, hogy kössenek szentségi házasságot, vagy ha nincs rá
lehetőség, lépjenek ki bűnös kapcsolatukból. Ha szerelmüknek már van
gyümölcse, egy vagy több gyermek, kötelességük együtt maradni és
felnevelni, de egy alapos életgyónás után testvérként,
önmegtartóztatásban éljenek egymás mellett. Csak így kerülhetik el a
kárhozatot.
A harmadik, amit nem utolsóként akarok lelketekre kötni, mint a hatodik parancs elleni súlyos bűnt: a vérfertőzés.
Szent Pál ezt így bélyegzi meg: „Az a hír járja, hogy paráznaság fordul
elő köztetek, mégpedig olyan, hogy valaki apja feleségével él.” Mit is
jelent ez? Hogy saját édesanyjával tart fenn testi kapcsolatot. A
Katolikus Egyház Katekizmusa kijelenti, hogy a „vérfertőzés intim
kapcsolat vérrokonok vagy sógorok között, akik között tilos volna a
házasságkötés. A vérfertőzés megrontja a családi kapcsolatokat és
visszalépést jelent az állatiasság felé.” Erkölcstelen és undorító az
is, ha testvérek tartanak fenn efféle együttélést. Vagy egy apa a saját
leányával. A vérrokonok egyesülésével született utódok gyakran valami
fogyatékossággal születnek.
Drága Gyermekeim! Van még valami, amit ide kell sorolnom: a többnejűség
vagy poligámia. A Katekizmus szerint „ez gyökerében mond ellent a
házastársi közösségnek, ugyanis közvetlenül elutasítja Isten tervét,
amint az a kezdet kezdetén megnyilvánult, mert ellenkezik a férfi és a
nő egyenlő személyi méltóságával, akik a házasságban fönntartás nélküli –
azaz egyetlen és kizárólagos – szeretettel adják magukat egymásnak. A
keresztényt, aki korábban poligámiában élt, az igazságosság súlyosan
kötelezi arra, hogy teljesítse vállalt kötelezettségeit korábbi
feleségei és gyermekei felé.”
Az állami törvény is tiltja a többnejűséget: míg polgárilag el nem vált valaki, nem házasodhat újra.
Vannak
olyan vallások, melye engedélyezik és természetesnek tartják a
többnejűséget. Az ilyen társadalmakban a nő mely elnyomásban,
megaláztatásban és kiszolgáltatottságban van. El kell tűrnie, hogy ő
csak egy a sok közül és férjén osztozni kell. Ez az állapot az Én isteni
szememben elítélendő, erkölcstelen élet.
Drága
Engesztelőim! Egy misztikus képben szeretném megmutatni nektek, hogyan
menekült meg Teréz és Karcsi, akikről tanításom elején beszéltem
nektek, hogy az ördög a próbaházasság kísértésébe akarta taszítani
őket. Idehozom elétek őket Olgival a rossztanácsadóval együtt. Egy szép,
virágos, fás parkban vagyunk. A két szerelmes fiatal egy padon ül. A
fiú átkarolja a lány vállát és kedvesen, egymást kényeztetve
beszélgetnek. Mindkettőjük őrangyala a hátuk mögött áll. Éppen arra
sétál a barátnő, de nem egyedül. Fején és két vállán 1-1 démon kuporog,
undorító, ijesztő macskaméretű torz emberhez hasonló fekete alakok.
Derekán kígyó tekereg. Most telepedtek rá, mikor észrevette Terikééket.
Ezeket a szavakat suttogták a fülébe:
-Milyen
összeillő kis pár! Mit kínozzák magukat ezzel az értelmetlen
önmegtartóztatással. Nevetséges! Majd én helyreteszem őket. A kígyó
felcsúszik a füléhez és ezt sziszegi:
-Rá fogom beszélni őket a próbaházasságra, ha már mindenképpen esküdni akarnak. Hátha nem is illenek össze.
Mikor
odaér a padhoz, köszönti őket és előadja gondolatait. A démonok és a
kígyó – aki nem más, mint a sátán – diadalmasan pillantanak egymásra és
máris ráugrálnak a padon ülő elgondolkodó fiatalokra. Terike őrangyala
védence fölé hajol és ezt az okos gondolatot sugallja neki:
-Olgikám! Köszönöm a tanácsot, de megkérdezem a gyóntatóatyámat, mit szól hozzá.
-A papokat nem kell ilyesmibe belevonni, túl mereven gondolkoznak. – feleli Olgi.
Erre
a sátán lecsusszan Terikéről és harcba száll a két őrangyallal.
Szolgái is segítenek neki, túlerőben vannak. Hívjátok segítségül Szent
Mihály arkangyalt, ő majd rendet tesz!
-Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben…
Milyen
gyorsan megérkezett. Lepattant fehér lováról. Láttára a démonok
eltakarodtak. A kígyót megérintette aranykardja végével és azonnal
köddé vált. Köszönöm, Gyermekeim, hogy segítettetek. Ebből bizony nem
lett próbaházasság.
Kicsinyeim!
Még nagyobb segítségre van szükség részetekről azok számára, akik még
csak össze se akarnak házasodni, hanem csak úgy egybeköltöznek, azután
kényük-kedvük szerint váltogatják a partnereket. Belőlük van a legtöbb.
Az ördög kajánul és elégedetten vigyorog, ahogy nézi növekvő számukat.
Szolgái sokaságát küldi rájuk. Ezek aztán egészen elaltatják
lelkiismeretüket és elhiteti velük, hogy ez az életforma a legokosabb,
legélvezetesebb. Csak egyszer fiatalok! Használják ki az időt. Sokat,
nagyon sokat imádkozzatok, böjtöljetek az ilyen rendetlen kapcsolatban
élőkért. Irgalmam nélkül és nélkületek a legfeketébb, legkínzóbb pokol
fogja elnyelni őket. Most bepillantást engedek közülük azoknak a
paráznáknak a jövőjébe, akikért senki sem imádkozik. Itt előttetek egy
nagy kerek lyuk lesz a padlón, lángok csapnak fel belőle. A nyílás
nagyon mély a Föld izzó belsejéig tart. E bűnös párocskákat 1-1 démon
vonszolja a tüzes nyílás felé, és beletaszítja őket. A rövid földi
élvezetek után együtt zuhannak a pokolba. De akikért közülük névszerint
imádkoztok, azok megtérnek, kiszállnak a bűnből és megmenekülnek.
Gyermekeim!
Egy pillanatra elhallgatok és ti csendesedjetek el! Gondolatban
soroljátok fel azoknak a nevét, akik nem szentségi házasságban élnek!…
És mondjátok el értük a „Most segíts meg Mária”-t… Köszönöm! Ígérem,
őket meg fogom menteni, mikor eljön az idejük.
Megáldalak benneteket a felebaráti szeretet és a tisztaság lelkületével: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése