A demokrácia legyőzte a Wall Streetet

The Guardian

Győzött a demokrácia - értékeli Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász az amerikai kongresszus tegnapi döntését, amely elutasította a kormány javaslatát a csőd szélére került bankoknak nyújtott 700 milliárd dolláros segélycsomagról.

Stiglitz szerint örvendetes, hogy az amerikai honatyák nem voltak hajlandóak az adófizetők pénzéből kisegíteni a felelőtlen hitelintézeteket. A Nobel-díjas közgazdász emlékeztet rá, hogy alig fél éve a kormány még jó gazdasági kilátásokról beszélt, mára viszont kiderült, hogy az egészségesnek hitt nemzetgazdaságot súlyos belső vérzés fenyegeti.

A hétfőn leszavazott javaslat Stiglitz szerint azért bukott el, mert a tervezet nem határozta meg pontosan, hogy kik és milyen feltételekkel igényelhetik a kormányzati támogatást.

„Az amerikaiak kiábrándultak a kormányból és gazdaságfilozófiájából" - írja Stiglitz. Nem fogadják el, hogy a piaci megoldások ideológiáját hirdető kormány az ő pénzükből támogatja a bankokat. Amíg nyereségesek voltak, a bankok sem nagyon siettek az amerikaiak segítéségére.

Azt mindenesetre a baloldali közgazdász sem vitatja, hogy az állami beavatkozás most már elkerülhetetlen. De nem a válságért felelős bankokat kell kisegíteni, hanem a gazdaságot kell talpra állítani. Ehhez a szociális kiadások növelése és a befektetések ösztönzése szükséges.

http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2008/oct/01/useconomy.congress

Kadarkúti Hétfői üzenetek -1- A Szentlélek üzenete

Az új „ 5 Szent Seb" csoportunk 3. engesztelésén szeptember 29.-én, hétfőn a Szentlélek Úristen szólt hozzánk engem eszközként használva:

SZENTLÉLEK: Drága engesztelő Gyermekeim! Eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Ne féljetek! Én vagyok a Szentlélek, a 3. Isteni Személy. Mikor 2 hete mondtam Évának, hogy új kegyelmet fog kapni, Mi Égiek rajta keresztül szólunk az egybegyűltekhez-megijedt, tiltakozott. Nem érzi méltónak magát e nagy feladatra. Kérte, hogy inkább diktáljuk le neki az üzenetünket, és ő felolvassa a csoport előtt. De Én felszólítottam, hogy engedelmeskedjen alázatosan, mert csak így tudunk sok lelket megérinteni.

Szeretett Gyermekeim! Most még csak 13-an vagytok. Ez az a MAG, amely jó termőföldbe hull. Sok lelket fogtok menteni. Kegyelemesőt hullajtok városotokra és mindazokra, akik hétfőnként ide eljönnek. Nektek, Gyermekeim részetek van a kegyelemeső kieszközölésében az elsőcsütörtöki szentségimádásokkal , a szerdai rózsafüzér-imaórákkal és ezekkel a hétfői engesztelésekkel. 2 évvel ezelőtt Jézus Uratok Évának azt ígérte, hogy ebben a városban nem marad egyetlen hitetlen ember sem, mindenki meg fog térni. Éva kérdezte: Hogyan fog ez megtörténni? Jézus így válaszolt: Majd időben mindent megtudsz. Ennek most jött el az ideje. Kicsinyeim! Megsokasítalak titeket. Meglátjátok hamarosan tele lesz a templom, csak bízzatok Bennem! Segítsetek Nekem ebben! Hirdessétek bátran és fennen, hogy ebben a templomban az élő Isten beszél. Tegyetek tanúságot mellettem! De ne a hitetlenek előtt, mert ők csak kigúnyolnak, hanem a hívő gyermekeim előtt, akár járnak templomba, akár nem!

Kéréseteket teljesítem: segítek nektek, hogy összeszedetten, szeretettel, szívből, lélekből tudjatok imádkozni. Minden szavatok, amit itt kiejtetek szeretettől fog lángolni.

Megáldalak titeket a bátor tanúságtétel lelkületével.

Államosítják a legnagyobb belga bankot

Le Soir, La Libre Belgique, EUObserver

A globális pénzügyi válság hullámai elérték a legnagyobb európai hitelintézeteket is. A belga, holland és luxemburgi kormány képviselői vasárnap este úgy határoztak, hogy 49 százalékos részesedést szereznek a Fortis Bankban. A felvásárlás mindösszesen 11,2 milliárd euró értékben történik, amelyből 4,7 milliárd eurót a belga, 4 milliárd eurót a holland és 2,5 milliárd eurót a luxemburgi állam áll.

Az állami beavatkozás azért vált szükségessé, mert megszakadtak a BNP Paribas és az ING, illetve a Fortis közötti felvásárlási tárgyalások, ugyanis a belga állam nem kívánt garanciát vállalni az esetleges további veszteségek ellentételezésére. A három EU-tagállam nem kíván tartósan tulajdonos maradni. Neelie Kroes, az EU versenyjogi biztosa bejelentette, hogy az állami tulajdonszerzés önmagában nem minősül állami támogatásnak, de a kapcsolódó intézkedéseket szigorúan vizsgálni fogják.

A Fortis Belgium legnagyobb és Hollandia második legnagyobb pénzintézete, amelynek betétállománya Belgium éves nemzeti jövedelmének többszöröse. A Fortis részvényeinek értéke az elmúlt két hétben egyharmadával csökkent, míg az elmúlt évben a bank értéke egynegyedére esett vissza. Az állami tulajdonszerzési ügylet részeként a Fortis 10 milliárd euróért eladja az ABN Amro bankban tavaly szerzett részesedését, amelyért akkor még 24 milliárd eurót fizetett. Brüsszel 5 milliárd eurós hitelkeretet nyitott a bank számára. A belga és holland kormány bejelentette azt is, hogy a Fortis Banknál lévő betétekért kezességet vállalnak az ügyfelek felé annak ellenére, hogy a belga szabályozás fejenként 20 000 euróban maximálja az állami garanciát. A bejelentést követően a Fortis részvényeinek árfolyama jelentősen emelkedett a brüsszeli és az amszterdami tőzsdén, majd ismét zuhanni kezdett, és a legutóbbi zárási érték alá esett vissza.

A másik meghatározó belga pénzintézet, a belga-francia érdekeltségű Dexia részvényei a mai napon mintegy 20 százalékot veszítettek értékükből, amiért a bank rendkívüli igazgatótanácsi ülést hívott össze.

http://euobserver.com/9/26824

Pénzügyi válság - német prognózisok

Frankfurter Allgemeine Zeitung, Süddeutsche Zeitung

 

A tartósnak tűnő amerikai pénzügyi válság félelmet kelt a prognózisok átértékelésére készteti a német politikai köröket. Michael Gros gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter, Peer Steinbrück egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy a 2009-re prognosztizált 1,2 százalékos gazdasági növekedés valószínűleg nem teljesíthető. A Német Szakszervezeti Szövetség elnöke, Michael Sommer munkahely-megszűntető intézkedésektől és bércsökkentési hullámtól tart. Sommer a válság okaiként a menedzserek gondatlan és felelőtlen „kaszinó-kapitalizmusát" jelöli meg, és azt látja, hogy a kárcsökkentés ismét a munkavállalók rovására történik majd. Az elbocsátások először a banki és biztosítói szférát érintenék, s aztán átterjednének a gazdaság többi ágazatára is, véli Sommer.

Peer Steinbrück képszerűen fogalmaz: az amerikai paciens „tüdőgyulladással fekszik az intenzívosztályon". Ez azt jelenti, hogy az európai gazdaságoknak is „súlyos felfázással" kell számolniuk, ami a növekedési ráta lényeges módosítását teszi szükségessé.  A hesseni miniszterelnök, Roland Koch a frankfurti bankszférában várható adókiesésekre figyelmeztet. Koch azt állítja, hogy a pénzügyi válság következtében csaknem minden német bank kárt szenvedett. A hátrány azonban nemcsak a banki szférát érinti, hanem az ún. reálgazdaságot is (gépipar és más ágazatok). Koch, aki egyúttal a CDU helyettes elnöke, annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szociális piacgazdaság nem mehet el szó nélkül a globalizáció negatív következményei mellett. Ez nem azt jelenti - nyilatkozta Koch -, hogy megfeledkezhetünk a globális gazdasági együttműködés előnyeiről.

A Süddeutsche Zeitungban  Nikolaus Piper a pénzügyi válságból adódó következményeket mérlegeli. Abból indul ki, hogy a demokraták által lényegesen módosított 700 milliárdos csomag a héten törvényerőre emelkedik.

Véleménye szerint a konzervatívok a csomagban a „kapitalizmus végét” látják, az Egyesült Államokon kívül pedig éppen az amerikai egyeduralom végét várják. A cikk szerint  a válság nem jelenti a kapitalizmus halálát, de kétségtelen, hogy jobb piaci szabályozókra van szükség.

A reform egyik pontja az intézmények felügyeletének új szabályozása. Az államnak joga és kötelessége, hogy megteremtse a működés biztosítékait és regulálja a banki tevékenységet. Eddig ez alól kivételt képeztek a befektetési bankok, a hedge fundok és bizonyos más pénzintézetek: a jövőben viszont a felügyeletnek minden bankot azonos alapelvek szerint kell ellenőriznie.

A másik fontos pont: a pénzgazdaság modern termékeinek –  vagy ahogy Warren Buffet nevezi: „tömegpusztító fegyvereinek” – a reformja.

Nem csak a Wall Street szorul reformra, hanem az egész globalizált világgazdaság – zárja cikkét Nikolaus Piper.

http://www.faz.net/s/Rub58241E4DF1B149538ABC24D0E82A6266/Doc~E52EB2E1A24BB425FB08BFC62BDC6D9A1~ATpl~Ecommon~Scontent.html;http://www.sueddeutsche.de/finanzen/104/312021/text/

Ki állja a 700 milliárd dolláros cechet?

The New York Times

A New York-i napilap beszámolója szerint a közgazdászok többsége indokoltnak tartja a példátlan mértékű állami beavatkozást, amellyel az amerikai kormány a pénzügyi összeomlást akarja megakadályozni. Abban viszont nincs egyetértés, hogy milyen feltételekkel és pontosan milyen feltételekhez kell kötni a pénüzgyminiszter által a bajba került bankoknak felajánlott 700 milliárd dollár folyósítását.

Henry Paulson pénzügyminiszter a kongresszus elé terjesztett tervei szerint az állam megvásárolja a csőd szélére jutott bankok jelenleg behajthatatlan kintlévőségeit, elsősorban a rossz kölcsönöket, amelyeket a hitelfelvevők nem tudnak törleszteni. A kormány abban bízik, hogy a pénzügyi helyzet normalizálódása után a megvett kintlévőségek értékesítéséből jelentős összegek folyhatnak majd vissza a költségvetésbe.

Azt kevesen vitatják, hogy a rendkívüli, a két világháború közötti gazdasági válság óta nem látott krízis megfékezéséhez állami beavatkozásra van szükség a teljes pénzügyi összeomlás megakadályozása érdekében. Sokan viszont kifogásolják, hogy miközben a törlesztőrészleteket fizetni nem tudó adósok feje fölül eladják a házat, a tízmilliós fizetéseket zsebre tevő bankvezérek felelőtlen üzletpolitikájának árát az adófizetők dollárjaiból fizetik. Ha már az adófizetőknek kell állnia a 700 milliárd dolláros cechet, legalább kapjanak is valamit a pénzükért - idézi a lap Dean Bakert, a washingtoni Center for Economic and Policy Research gazdaságkutató igazgatóját. Baker szerint a kormánynak a rossz hitelek megvásárlásáért cserébe tulajdonrészt kellene követelnie a bankokban.

Közgazdászok arra is figyelmeztetnek, hogy a kormány minden bizonnyal aránytalanul magas összeget kínál majd a bankok kintlévőségeiért. A rossz kölcsönök miatt bajba került hitelintézetek ugyanis csak akkor úszhatják meg a csődöt, ha az állam a piaci árnál magasabb árat kínál a behajthatatlan kölcsönökért. A hitelszerződések állami átvétele így tulajdonképpen a bankoknak nyújtott állami támogatásnak tekintendő, nem pedig megtérülő befektetésnek. Így az adófizetők, és nem a bankárok és a bankok részvényesei viselik majd a felelőtlen üzletpolitika következményeit.

http://www.nytimes.com/2008/09/23/business/23skeptics.html?_r=2&pagewanted=1&ref=todayspaper

A soros Soros-analízis

Le Monde

A Wall Street nem omlott össze, a Wall Street válságban van – mondja Soros György a Le Monde-nak adott interjújában. Hogy meddig érvényes a mondat első fele, az kérdéses: változatlanul  komoly veszélye van a pénzügyi rendszer összeomlásának. Soros ismét elmondta többször kifejtetett nézetét,  amely szerint a piac önszabályozó folyamataiba vetett hit katasztrófába sodorhatja a piacot. Az Egyesült Államok nagy valószínűséggel már most is recesszióban van, eközben Európának a defláció rémével kell majd szembenéznie a csökkenő nyersanyagárak miatt - fejtette ki véleményét egy francia lapnak.

Soros a mostanra kulminálódott pénzügyi válság kialakulásában a döntő felelőséget a Fed előző elnökét, Alan Greenspannek tulajdonítja, aki túl sokáig és túl alacsonyan hagyta az irányadó kamatokat és ezzel  utat nyitott  a „pénzügyi innovációnak”.

Rendkívül aggasztónak tartja a pénzügyi válság „begyűrűződését” a reálgazdaságra: valószínűnek látja, hogy az Egyesült Államok már benne van a recesszióban, amelynek a felgyorsulását prognosztizálja.

Meglátása szerint  Európa a csökkenő nyersanyagárak közepette a defláció időszaka felé tart, érezhetően csökken a termékek és a szolgáltatások ára. A gazdaságra nehezedő nyomás növelni fogja a munkanélküliséget, amelyre kezelési módszerként ajánlja az Európai Központi Banknak, hogy a csökkentsen kamatot, a pénzmennyiséget bővítse és ezzel a deflációt megakadályozhatja. Európában a legsérülékenyebb gazdaságnak a britet látja – a pénzügyi szektor összeroppanása megrendítheti a szigetországot.

Ázsiában a válság a leginkább Kínát fenyegeti – az exportra épülő gazdaságot megrendítheti a kereslet drasztikus visszaesése. A kormányzat, véli Soros, az ország hatalmas devizatartalékait a gazdaság ösztönzésére használhatja, de nem hibázhat, nehogy a pénzügyi krízis olyan politikai válsághoz vezessen, mint 1998-ban Indonéziában.

http://www.lemonde.fr/cgi-bin/ACHATS/acheter.cgi?offre=ARCHIVES&type_item=ART_ARCH_30J&objet_id=1051555&clef=ARC-TRK-D_01

Nem lehetünk kiszolgáltatva a pénzügyi spekulációnak

Az Uniónak újra kell gondolnia gazdasági modelljét

A világ a reálgazdaságtól eltávolodott pénzügyi rendszer történelmileg példátlan összezsugorodása felé halad – írja Jean-Pierre Jouyet, a francia kormány európai ügyekkel foglalkozó államtitkára a Le Monde-ban megjelent cikkében.

 Ez a kétségtelenül elkerülhetetlen és bizonyos szempontból egészséges folyamat hatást fog gyakorolni magára a gazdaságra. Úgy tűnik, hogy a kapitalista rendszer konstrukciós hibában szenvedett, és mozgatói nem helyesbítették a célokat idejekorán – írja a jobboldali francia kormány európai ügyekkel foglalkozó államtitkára, aki Bernard Kouchner külügyminiszterhez hasonlóan a francia szocialista holdudvarból érkezett.

Az első hiba a kockázatelemzés gyengeségeiből adódott: a pénzügyek szereplői nem tudták megfelelően kezelni a gyorsuló ütemben bevezetett pénzügyi termékeket. A második hiba a magát önszabályozónak deklaráló átláthatatlan rendszer irányításának gyengesége volt, különösen az, hogy egyes angolszász szabályozó hatóságok nem tudták vagy nem akarták megfékezni annak szélsőségeit. Végül a harmadik hiba annak a pénzügyi modellnek a morális gyengesége, amelyben lehetséges a felelősség áthárításának általánossá válása és amely megengedi azokat a pénzügyi praktikákat, amelyek valóságos pénzügyi bűnözéssel értek fel (mint például a kockázat nélkülinek mondott, valójában az ingatlanpiac egy rendkívül ingatag szegmensére alapozott komplex pénzügyi termékek forgalmazása).

            Ezek azok a hibák, amelyeket most ki kell javítani. Ugyanakkor feltűnő ellentmondás van aközött, hogy egyfelől méltatják az Európai Uniót azokért az erőfeszítésekért, hogy a konfliktust kívül tartsa kapuin, másfelől pedig elmarasztalják azért, hogy – úgymond – külső szemlélője maradt a pénzügyi válságnak.

            Az utóbbi vád alaptalan – írja Jouyet. Az Európai Központi Bank (EKB) egy éve cselekszik, likviditásokat injekciózva a bankközi piacba. A pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin mozgósított az első európai lépések előkészítésére, amelyek arra irányultak,  hogy az EU országai mentesüljenek  a válság következményeitől. Az Unió részt vesz a nemzetközi összehangolásban, a megfelelő időben azonban ennél tovább kell menni. A pénzvilág e megrázkódtatása nyomán Európának fel kell készülnie arra, hogy újragondolja gazdasági modelljét és azt a szerepet, amelyet benne a pénzügyi rendszernek kíván biztosítani – hangsúlyozza Jouyet, aki szerint az európaiaknak mindenekelőtt vissza kell térniük gazdasági és pénzügyi fejlődésük történelmi alapelveihez.

            Ezek: az átláthatóság, a felelősség, az etika, a hosszú távú bizalmi kapcsolatok a pénzügyi szereplők és a vállalkozók között, és a közhatalom és a szabályozó hatóságok kitüntetett szerepe európai és nemzeti szinten a játékszabályok betartatásában. Egyszerűen fogalmazva: a pénzügyi rendszernek a gazdasági fejlődés szolgálatában kell állnia, és a gazdaságnak nem szabad függenie a pénzügyi spekulációtól.

 

            Az európaiaknak ezután bele kell vágniuk a gazdasági és pénzügyi integráció új szakaszába. Valójában Európa azért nem tudta elérni azt a kritikus méretet, amely lehetővé tette volna, hogy versenybe szálljon az Egyesült Államokkal a feljövő hatalmaktól eredő likviditástömeg magához vonzásáért, mert bank- és pénzpiacai nem integrálódtak eléggé.

            Az euróra alapozódó diplomácia híján az európaiak megfosztják magukat mindazoktól az előnyöktől, amelyeket a ma már a világon második tartalékvalutának számító euró nyújthat számukra. Az európai vállalatoknak több szerződésüket kell euróban megkötni. Ha nem képesek erős gazdasági és pénzügyi kormányzásra, az európaiak nem lesznek képesek hatékonyan kezelni a válságokat. Az amerikaiak elég bátrak voltak ahhoz, hogy üdvös tisztogatást végezzenek, akár államosítva is, amikor erre volt szükség, a szövetségi hatóságok és a központi bank hatékony fellépésével. Ez megmutatta a liberális pénzügyi ideológia határait és a pragmatikus beavatkozás szükségességét.

            Jouyet végül megfelelő európai pénzügyi normák, szabályozások kidolgozását, illetve szabályozó és - az egyre inkább nemzetközivé váló csoportok tevékenységét, kockázatait – értékelő és felügyelő mechanizmusok létrehozását sürgeti a bankok betéteseinek megvédésére, annak a jelentésnek megfelelően, amelyet René Ricol szeptember 2-án adott át az EU soros elnökségét betöltő Nicolas Sarkozy francia elnöknek. Ebben mindenki érintett, ezért sürgősen kell cselekedni, már az Európai Tanács októberi tanácskozásán, írja a francia államtitkár.

http://www.lemonde.fr/cgi-bin/ACHATS/acheter.cgi?offre=ARCHIVES&type_item=ART_ARCH_30J&objet_id=1051569