A kormányt és a
kormánypárti frakciók illetékeseit is meglepte a Kúria hétfői jogegységi
döntése a devizahitelekről (mely kimondja, hogy a kockázatot az adós
viseli), sokkal konkrétabb iránymutatásra vártak több kérdésben is. A
forrásaink szerint a "gyenge és tartalmatlan" határozat után várhatóan a
kormány, és a parlament hozhat törvényt arról, mikor minősül egy
szerződés tisztességtelennek.
„A torka véres ennek a jogegységi határozatnak” – mondta a hvg.hu-nak egy kormánypárti képviselő, aki részt vett több eddigi, a devizahiteleseket megsegítő törvény kidolgozásában. A gazdasági szakjogász képviselő szerint a Kúria jogegységi tanácsának kibővített ülése (a Polgári Kollégium tagjain kívül a döntésre meghívót kaptak az ítélőtáblák polgári kollégiumainak vezetői is, így mintegy harmincan vettek rész végül a döntésben) nem csak több korábbi hazai bírósági ítéletet nem vett figyelembe (mivel Magyarországon nem a precedens jog érvényesül, ezt egyébként nem is kellett megtennie), de az európai jogalkalmazással is szembe megy.
A jogegységi tanács hétfői határozatában azt mondta ki, hogy a devizahitelesek valóban devizában adósodtak el; az árfolyamkockázat az adóst terheli; és ha a szerződés egy pontját meg is semmisíti egy bírói ítélet, akkor attól a szerződés még érvényes lehet. A határozat azt is kimondta, hogy minden szerződés esetében konkrét bírói ítéletnek kell kimondania az érvényességet, vagy érvénytelenséget. Nem foglalkozott ugyanakkor a határozat olyan lényeges kérdésekkel, mint az árfolyamrés, ezekben az ügyekben a Kúria az Európai Bíróságtól vár iránymutatást.
Azért félniük nem kell
Mindez erőteljesen szembement azokkal a kormányzati elvárásokkal, melyek az elmúlt hetekben gyakorlatilag azt fogalmazták meg, hogy a devizahitel „hibás termék”, az adós devizát soha nem látott, így a szerződések semmisek. Orbán Viktor nemrég azt mondta a közrádióban, két dologban várják az igazságszolgáltatás állásfoglalását. Egyrészt állapítsák meg, az embereknek vagy a bankoknak kell viselniük az árfolyamváltozásokból fakadó károkat és veszteségeket, másfelől pedig szögezzék le: szabad-e a bankoknak egyoldalúan egy korábban fölvett hitel kamatát módosítani úgy, hogy az kedvezőtlenebbé váljon a hitelfelvevő számára. Le kell verni a cölöpöket – mondta a kormányfő. "Én az igazságszolgáltatást nem befolyásolhatom, de nagyon remélem, hogy az igazságszolgáltatás igazságot fog szolgáltatni az embereknek" – fogalmazott.
Rogán Antal Fidesz frakcióvezető most úgy vélekedett, hogy a Kúria a „bankok oldalára állt”, és ezt felháborítónak tartja. A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor elhárította a hvg.hu kérdését, miszerint magára a Kúriára nézve lesznek-e következményei a határozatnak. Az első hallásra abszurdnak tűnő opciót azért vetettük fel, mert amikor az Alkotmánybíróság elkaszálta a 98 százalékos különadót, a Fidesz azonnal reagált, és csorbította a testület jogköreit. Rogán Antal szerint ilyen most nem lesz, egyébként is meg kell várniuk, amíg minden nyitott kérdésben válasz születik.
devizahitelesek demonstrálnak
Devizahiteles demonstráció: beszáll-e a kormány a meccsbe, és ha igen, mikor
A Kúria azonban most gyakorlatilag visszadobta a labdát a kormánynak – legalábbis az általunk megkérdezett, a témában illetékes kormánypárti képviselők így értelmezték a határozatot. (Amely egyébként gyakorlatilag ki is mondja, hogy egy ilyen eszköz nem alkalmas nagy tömegű szerződések társadalmi hatásainak befolyásolására, erre ott a jogalkotás.) „Legalább annyit vártam, volna, hogy azt megmondják, a kamatok, vagy az árfolyam milyen határok között változhatnak. Én vállalom az árfolyamkockázatot, de ennek semmilyen határa nincsen? A bank egyoldalúan bármeddig emelheti a kamatot?” – mondta egy kormánytag.
A már idézett kormánypárti honatya szerint lett volna mire hivatkozni egy a meghozottnál sokkal keményebb határozat esetében is, például a Fővárosi Ítélőtábla egy múlt heti verdiktjére, amely semmisnek mondta ki a szerződést arra hivatkozva, hogy az adós forintot kapott, és tisztességtelennek deklarálta a kamatemelés mértékét is a konkrét ügyben. Forrásunk szerint a Kúria az európai bírói gyakorlatot sem vette figyelembe, ugyanis idehaza tömegesen fordul elő a devizahitel-szerződések esetében, hogy a bank egyoldalú jogot formál az ingatlan vételi jogára, ha az adós nem tud fizetni, márpedig az európai joggyakorlatban ilyet nem ismernek el. „Már csak azért sem, mert a hatályos európai fogyasztóvédelmi irányelv szerint senkit nem lehet kizárni a bírósághoz fordulás lehetőségéből, az egyoldalú vételi jog esetében azonban éppen ez történik az adóssal szemben” – mondta.
Hogyan tovább?
A honatya szerint egyébként a döntés hátterében az állhat, hogy „ma öt-hat bíró határoz a devizahiteles perek túlnyomó részében, egyszerűen azért, mert sokkal többen nem értenek hozzá, nem elég felkészült erre a bírói kar”. Ez az öt-hat ember pedig „jellemzően a bankok javára dönt”, így „valószínűleg ők győzték meg a testület többi tagját is, így jött ki a kétharmados arány a határozat mellett”.
A legfontosabb kérdés persze az, hogy ezek után mit lép a kormány. Bár Rogán Antal szerint megvárják, amíg az Európai Bíróság elküldi válaszait a Kúriának, és a most még nyitott kérdésekben is válasz születik, minden általunk megkérdezett azt valószínűsítette, hogy et januárban a kormány elkezd kidolgozni valamilyen megoldási javaslatot. (Ez – mint arra egy KDNP-s honatya felhívta a figyelmet - már csak azért sem várathat magára nagyon sokat, mivel csak azért, mert nagyon sok család a kormánytól vár valamilyen „Deus ex machina”-jellegű megoldást, harmincezer, egyébként törleszteni képes család hagyta abba a hitel visszafizetését.)
Az Európai Bíróságot ugyanakkor nem köti határidő az ügyben, és várhatóan nem is néhány héten belül dönt majd. Vagyis könnyen lehet, hogy Rogán fogadkozása ellenére a kampányában a rezsicsökkentést, és a „devizahitelesek megmentését” fő témákként szerepeltető Fidesz egyszerűen nem fogja tudni megvárni az európai határozatot. A kormánynak még egyvalami jelenthet viszonyítási alapot, az Alkotmánybíróság válasza arra a kabinet által feltett kérdésre, miszerint a z egyoldalúan módosítható hitelszerződések tartalma nem ellentétes-e az alaptörvénnyel, amely kimondja, hogy "Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait". Ugyanakkor a november végén elküldött kérdés megválaszolásának szintén nincs még határideje, és bár volt olyan államtitkár, aki azt remélte, hogy akár még a héten választ kaphatnak, de az Alkotmánybíróság honlapja szerint idei utolsó teljes ülésükön már nem foglalkoznak ezzel.
Ebben a helyzetben két egymástól független kormánypárti forrásunk is azt valószínűsítette, hogy jogszabályban fogják pontos(abb)an meghatározni, mikor tisztességtelen valamely szerződés, így a devizahitel szerződések is. Egy kormánytag szerint várhatóan az NGM-ben dolgozzák majd ki a javaslat alapjait, egy KDNP-s honatya szerint mindkét frakcióban vannak kijelölt referensek, akiknek a devizahitelesek ügyén kell dolgozniuk, tőlük jöhet a megoldás. A már idézett gazdasági szakjogász azt mondta, Németországban és Törökországban is találni hasonló megoldást, tehát nem lenne példa nélküli, ha a parlament törvényben írná körül egy szerződés tisztességtelenségének paramétereit.
A részletekről ugyanakkor még senki nem akart jóslásokba bocsátkozni. „Ha a tehernövekedésből csak te, vagy te többszörös mértékben veszed ki a részed, az az (mármint tisztességtelen) lehet” – mondta egyik forrásunk. A már többször idézett gazdasági szakjogász azt mondta, egy ilyen jogszabállyal a devizahitelek esetében azt az állapotot kellene elérni, hogy a szerződést úgy lehessen módosítani, hogy az adós fizetési kötelezettségei egy ugyanakkora összegű forinthiteléhez közelítsenek. Hogy erre lehet-e törvénybe beírható algoritmust alkotni, azt senki nem tudta egyelőre megmondani.
Azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen most meghozott, de korábbi szerződésekre is vonatkozó jogszabály mennyire lehet alkotmányos, megoszlottak a vélemények. Volt, aki szerint „nagyon kockázatos megoldás lenne”, más ugyanakkor úgy vélte, egy ilyen törvénnyel nem nyúlnának bele konkrét polgárjogi viszonyokba, hanem „létező szerződésekről mondanánk ki, hogy bizonyos szempontok szerint tisztességtelennek minősülhetnek”, és innentől az adósra és a bankra bíznák a helyzet rendezését.
Jelen helyzet alapján egyelőre nem várható gyors, és radikális lépés a kormány részéről a devizahitelek ügyében.
HVG
„A torka véres ennek a jogegységi határozatnak” – mondta a hvg.hu-nak egy kormánypárti képviselő, aki részt vett több eddigi, a devizahiteleseket megsegítő törvény kidolgozásában. A gazdasági szakjogász képviselő szerint a Kúria jogegységi tanácsának kibővített ülése (a Polgári Kollégium tagjain kívül a döntésre meghívót kaptak az ítélőtáblák polgári kollégiumainak vezetői is, így mintegy harmincan vettek rész végül a döntésben) nem csak több korábbi hazai bírósági ítéletet nem vett figyelembe (mivel Magyarországon nem a precedens jog érvényesül, ezt egyébként nem is kellett megtennie), de az európai jogalkalmazással is szembe megy.
A jogegységi tanács hétfői határozatában azt mondta ki, hogy a devizahitelesek valóban devizában adósodtak el; az árfolyamkockázat az adóst terheli; és ha a szerződés egy pontját meg is semmisíti egy bírói ítélet, akkor attól a szerződés még érvényes lehet. A határozat azt is kimondta, hogy minden szerződés esetében konkrét bírói ítéletnek kell kimondania az érvényességet, vagy érvénytelenséget. Nem foglalkozott ugyanakkor a határozat olyan lényeges kérdésekkel, mint az árfolyamrés, ezekben az ügyekben a Kúria az Európai Bíróságtól vár iránymutatást.
Azért félniük nem kell
Mindez erőteljesen szembement azokkal a kormányzati elvárásokkal, melyek az elmúlt hetekben gyakorlatilag azt fogalmazták meg, hogy a devizahitel „hibás termék”, az adós devizát soha nem látott, így a szerződések semmisek. Orbán Viktor nemrég azt mondta a közrádióban, két dologban várják az igazságszolgáltatás állásfoglalását. Egyrészt állapítsák meg, az embereknek vagy a bankoknak kell viselniük az árfolyamváltozásokból fakadó károkat és veszteségeket, másfelől pedig szögezzék le: szabad-e a bankoknak egyoldalúan egy korábban fölvett hitel kamatát módosítani úgy, hogy az kedvezőtlenebbé váljon a hitelfelvevő számára. Le kell verni a cölöpöket – mondta a kormányfő. "Én az igazságszolgáltatást nem befolyásolhatom, de nagyon remélem, hogy az igazságszolgáltatás igazságot fog szolgáltatni az embereknek" – fogalmazott.
Rogán Antal Fidesz frakcióvezető most úgy vélekedett, hogy a Kúria a „bankok oldalára állt”, és ezt felháborítónak tartja. A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor elhárította a hvg.hu kérdését, miszerint magára a Kúriára nézve lesznek-e következményei a határozatnak. Az első hallásra abszurdnak tűnő opciót azért vetettük fel, mert amikor az Alkotmánybíróság elkaszálta a 98 százalékos különadót, a Fidesz azonnal reagált, és csorbította a testület jogköreit. Rogán Antal szerint ilyen most nem lesz, egyébként is meg kell várniuk, amíg minden nyitott kérdésben válasz születik.
devizahitelesek demonstrálnak
Devizahiteles demonstráció: beszáll-e a kormány a meccsbe, és ha igen, mikor
A Kúria azonban most gyakorlatilag visszadobta a labdát a kormánynak – legalábbis az általunk megkérdezett, a témában illetékes kormánypárti képviselők így értelmezték a határozatot. (Amely egyébként gyakorlatilag ki is mondja, hogy egy ilyen eszköz nem alkalmas nagy tömegű szerződések társadalmi hatásainak befolyásolására, erre ott a jogalkotás.) „Legalább annyit vártam, volna, hogy azt megmondják, a kamatok, vagy az árfolyam milyen határok között változhatnak. Én vállalom az árfolyamkockázatot, de ennek semmilyen határa nincsen? A bank egyoldalúan bármeddig emelheti a kamatot?” – mondta egy kormánytag.
A már idézett kormánypárti honatya szerint lett volna mire hivatkozni egy a meghozottnál sokkal keményebb határozat esetében is, például a Fővárosi Ítélőtábla egy múlt heti verdiktjére, amely semmisnek mondta ki a szerződést arra hivatkozva, hogy az adós forintot kapott, és tisztességtelennek deklarálta a kamatemelés mértékét is a konkrét ügyben. Forrásunk szerint a Kúria az európai bírói gyakorlatot sem vette figyelembe, ugyanis idehaza tömegesen fordul elő a devizahitel-szerződések esetében, hogy a bank egyoldalú jogot formál az ingatlan vételi jogára, ha az adós nem tud fizetni, márpedig az európai joggyakorlatban ilyet nem ismernek el. „Már csak azért sem, mert a hatályos európai fogyasztóvédelmi irányelv szerint senkit nem lehet kizárni a bírósághoz fordulás lehetőségéből, az egyoldalú vételi jog esetében azonban éppen ez történik az adóssal szemben” – mondta.
Hogyan tovább?
A honatya szerint egyébként a döntés hátterében az állhat, hogy „ma öt-hat bíró határoz a devizahiteles perek túlnyomó részében, egyszerűen azért, mert sokkal többen nem értenek hozzá, nem elég felkészült erre a bírói kar”. Ez az öt-hat ember pedig „jellemzően a bankok javára dönt”, így „valószínűleg ők győzték meg a testület többi tagját is, így jött ki a kétharmados arány a határozat mellett”.
A legfontosabb kérdés persze az, hogy ezek után mit lép a kormány. Bár Rogán Antal szerint megvárják, amíg az Európai Bíróság elküldi válaszait a Kúriának, és a most még nyitott kérdésekben is válasz születik, minden általunk megkérdezett azt valószínűsítette, hogy et januárban a kormány elkezd kidolgozni valamilyen megoldási javaslatot. (Ez – mint arra egy KDNP-s honatya felhívta a figyelmet - már csak azért sem várathat magára nagyon sokat, mivel csak azért, mert nagyon sok család a kormánytól vár valamilyen „Deus ex machina”-jellegű megoldást, harmincezer, egyébként törleszteni képes család hagyta abba a hitel visszafizetését.)
Az Európai Bíróságot ugyanakkor nem köti határidő az ügyben, és várhatóan nem is néhány héten belül dönt majd. Vagyis könnyen lehet, hogy Rogán fogadkozása ellenére a kampányában a rezsicsökkentést, és a „devizahitelesek megmentését” fő témákként szerepeltető Fidesz egyszerűen nem fogja tudni megvárni az európai határozatot. A kormánynak még egyvalami jelenthet viszonyítási alapot, az Alkotmánybíróság válasza arra a kabinet által feltett kérdésre, miszerint a z egyoldalúan módosítható hitelszerződések tartalma nem ellentétes-e az alaptörvénnyel, amely kimondja, hogy "Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait". Ugyanakkor a november végén elküldött kérdés megválaszolásának szintén nincs még határideje, és bár volt olyan államtitkár, aki azt remélte, hogy akár még a héten választ kaphatnak, de az Alkotmánybíróság honlapja szerint idei utolsó teljes ülésükön már nem foglalkoznak ezzel.
Ebben a helyzetben két egymástól független kormánypárti forrásunk is azt valószínűsítette, hogy jogszabályban fogják pontos(abb)an meghatározni, mikor tisztességtelen valamely szerződés, így a devizahitel szerződések is. Egy kormánytag szerint várhatóan az NGM-ben dolgozzák majd ki a javaslat alapjait, egy KDNP-s honatya szerint mindkét frakcióban vannak kijelölt referensek, akiknek a devizahitelesek ügyén kell dolgozniuk, tőlük jöhet a megoldás. A már idézett gazdasági szakjogász azt mondta, Németországban és Törökországban is találni hasonló megoldást, tehát nem lenne példa nélküli, ha a parlament törvényben írná körül egy szerződés tisztességtelenségének paramétereit.
A részletekről ugyanakkor még senki nem akart jóslásokba bocsátkozni. „Ha a tehernövekedésből csak te, vagy te többszörös mértékben veszed ki a részed, az az (mármint tisztességtelen) lehet” – mondta egyik forrásunk. A már többször idézett gazdasági szakjogász azt mondta, egy ilyen jogszabállyal a devizahitelek esetében azt az állapotot kellene elérni, hogy a szerződést úgy lehessen módosítani, hogy az adós fizetési kötelezettségei egy ugyanakkora összegű forinthiteléhez közelítsenek. Hogy erre lehet-e törvénybe beírható algoritmust alkotni, azt senki nem tudta egyelőre megmondani.
Azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen most meghozott, de korábbi szerződésekre is vonatkozó jogszabály mennyire lehet alkotmányos, megoszlottak a vélemények. Volt, aki szerint „nagyon kockázatos megoldás lenne”, más ugyanakkor úgy vélte, egy ilyen törvénnyel nem nyúlnának bele konkrét polgárjogi viszonyokba, hanem „létező szerződésekről mondanánk ki, hogy bizonyos szempontok szerint tisztességtelennek minősülhetnek”, és innentől az adósra és a bankra bíznák a helyzet rendezését.
Jelen helyzet alapján egyelőre nem várható gyors, és radikális lépés a kormány részéről a devizahitelek ügyében.
