2011. október 23., vasárnap

Hadba vonult imája csata előtt

Seregek Ura, Istene!
Én szegény, erőtlen szolgád vallást teszek előtted az én sok ezer gyarlóságomról és az én bűneimnek bocsánatát kérem te tőled mostan, midőn az ellenség fegyvere csatára hív már engemet.
Mit végezett atyai bölcsességed énfelőlem: nem tudom. Élve jövendek -é vissza bajtársaim közé, sebekkel borítod -é be testemet? Vagy megölsz -é engemet? Csak egyet tudok és hiszek: a te akaratod teljesedik be én rajtam!
Igazgassad azért Uram úgy az én szívemet, hogy bármi történjék is velem: ne zúgolódjam ellened. A küzdelemre te hívtál el s te parancsoltad meg, hogy hazám szent igazságáért fegyvert viseljek. Én szolgád vagyok s az én életem is csak nekem nem drága, hogy parancsodat teljesítsem. Állj mellettem azért a gyilkoló tűzben s ha végzésed is az: ments meg engemet az én ellenségimtől!
Reád bízom Uram magamat s légy velem a halál mezején s mondjad ezt az én lelkemnek: én megsegítlek. Ámen.
Szolnoky Gerzson református lelkipásztor
Háborús idők imádságos könyve hadbavonultak és azok családjai számára, 1916

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése