2012. február 23., csütörtök

Vajon 2012 egy kiterjedt közel-keleti háború éve lesz?

A politikusok évek óta hangoztatják, mennyire aggasztja őket Irán atomprogramja. A feszültség évek óta emelkedik a térségben, de eddig még soha nem érte el a forráspontot. Az elmúlt néhány hét azonban egy sor olyan eseményt hozott, ami sok mindent megváltoztat.
Vajon Izrael tényleg megtámadja Iránt? Az Egyesült Államok hadserege tényleg beváltja fenyegetését és beavatkozik a szíriai helyzetbe? Egy biztos, egy közel-keleti háború kirobbanása az egekbe emelné az olaj már amúgy is magas árát. A Hezbollah már jelezte, hogy háború esetén Szíria mellé áll és fennáll az esély arra, hogy a Hamasz is ezt tegye. Oroszország és Kína egyértelművé tette, hogy mindenfajta amerikai katonai lépést ellenez Irán vagy Szíria irányában. Miközben egyik nemzet a másik után foglal állást és választ szövetségest a kérdésben, egy világméretű háború kirobbanásának veszélye egyre erősödik. Reméljük, soha nem jutunk el idáig, de a helyzet jelenleg rendkívül bizonytalan. Nem tudni mi következik.
Egyik fél sem enged a magáéból. Bashar Assad, szír elnök nem fog lemondani. Barack Obama pedig kijelentette, hogy Assad nem maradhat az ország élén, ha kell erőszakkal kényszerítik ki lemondását.
Irán soha nem hagy fel atomprogramjával, Izrael pedig úgy gondolja, hogy egy atombombával rendelkező Irán jelentené számára a legnagyobb veszélyt.
Amennyiben senki nem enged pozíciójából, mi lehet a „megoldás”?
A következő 24 pont összefoglalja a helyzetet:
1. Az Egyesült Államok komoly szankciókat vezetett be Irán ellen, amelyek némelyike Irán központi bankját célozza. A múltban is szankciók előzték meg az USA háborúit. Az Obama kormány ezzel azt az üzenetet próbálja közvetíteni a világ felé, hogy „ők mindent megpróbáltak a háború elkerülése érdekében”.
2. Az EU júliustól lépteti érvénybe az iráni olajexport ellen megszavazott szankciókat.
3. Az Egyesült Államok bezárta szíriai nagykövetségét és az amerikai kormány több alkalommal is lemondásra szólította fel Assad elnököt.
4. Az Egyesült Államok valamennyi diplomatáját hazahívta Szíriából.
5. A szíriai elnök elmozdításával kapcsolatban Barack Obama félreérthetetlenül fogalmazott:
„Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem hogy mikor.”
Ez kísértetiesen emlékeztet a Líbia elleni támadást megelőző retorikára Moammer Kadhafi irányában.
6. Hillary Clinton, amerikai külügyminiszter egy „nemzetközi koalíció” létrehozását sürgeti, a szíriai ellenzék támogatására.
7. Ehud Barak, izraeli védelmi miniszter azt mondta, hogy Irán földalatti bunkerekbe költözteti urániumdúsító üzemeit, így egy hatékony támadás lehetősége már nem sokáig áll fenn:
„Egyértelmű a világ számára, hogy Irán atomprogramja töretlen ütemben halad előre, és hamarosan immunissá válhat a támadásokkal szemben.”
8. Több jel is arra mutat, hogy Izrael az Egyesült Államok előzetes értesítése nélkül is megtámadhatja Iránt. Aaron David Miller, a Clinton korszak egyik közel-keleti béketárgyalója a következő kijelentetést tette néhány hete:
„Nagy az aggodalom, talán több is, mint aggodalom, az iránt, hogy Izrael, saját védelme érdekében, jóváhagyás, figyelmeztetés vagy akár a tudtunk nélkül is támadást indíthat.”
9. A Washington Post cikke szerint Leon Panetta, amerikai védelmi miniszter valószínűnek tartja, hogy Izrael április és június között megtámadja Iránt.
10. Moshe Yaahon, izraeli miniszterelnök-helyettes, az izraeli védelmi erők (IDF) parancsnoka kitart amellett, hogy egy Irán elleni támadás sikeres lehet:
„Egy iráni létesítmények elleni támadás lehetséges és ezt az izraeli védelmi erők parancsnokaként mondom.”
11. Mark Toner, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az Obama kormány „teljes mértékben elkötelezte magát, hogy megakadályozza Iránt atomfegyver előállítási törekvésében.”
12. Két hete tartott beszédében Barack Obama ismételten megerősítette eddigi Irán-politikáját:
„Szeretnék világosan fogalmazni: minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy meggátoljuk Iránt abban, hogy atomfegyvert állítson elő és atomfegyverkezési versenyt indítson egy ilyen labilis térségben.”
13. A DebkaFILE szerint több ezer amerikai katona érkezett, illetve van útban „két stratégiai fontosságú sziget felé, ahonnan Irán könnyen megközelíthető.”
14. Kameini Ajatollah, iráni vezető úgy beszél, mintha az eljövendő háború eldöntött kérdés volna:
„A háború tízszer károsabb lesz az Egyesült Államokra nézve.”
15. Kameini számára úgy tűnik a háború kimenetele sem kérdés:
„A mindenható Isten ígéretének fényében a cionisták és a Nagy Sátán (Amerika) hamarosan vereséget szenvednek.”
16. Kameini egy másik nyilatkozatában kijelentette, hogy „Izrael egy rákos daganat, amit ki kell vágni és ez meg fog történni.”
17. Bizonyos becslések szerint jelenleg 200 ezer rakéta irányul Izrael felé.
18. Egyes izraeli vezetők szerint Irán olyan nagy hatótávolságú rakéta kifejlesztésén dolgozik, ami az Egyesült Államokat is képes elérni.
19. A szíriai zavargások halálos áldozatainak száma folyamatosan emelkedik. A DebkaFILE szerint csak a február 4-i Khaldiyeh Hom kerületi támadásban 350 ember veszítette életét és további 1300 sebesült meg.”
20. Az ENSZ adatai szerint a szíriai zavargásokban eddig körülbelül 6000 ember halt meg.
21. Hom városa ma igazi háborús övezet. A Telegraph a következőket írja:
Nem lehetséges megszámolni a holtesteket az utcán vagy az összedőlt épületekben. Aki megpróbál kilépni az utcára biztos lehet benne, hogy megölik. Mindenhol orvlövészek vannak,” mondja Abdu al-Homsi, a Szíriai Forradalmi Tanács, egy Homs-i ellenálló csoport szóvivője. „Egy öregasszonynak lelőtték a fiát. Amikor kiment az utcára a holttestért őt is lelőtték.”
22. Az oroszok komolyan gondolják az Assad kormány támogatását Szíriában. A DebkaFILE értesülései szerint „az oroszok azzal támogatják a kemény vonalat a nyugattal szemben, hogy különleges kommandós alakulatuk egységeit (Rapid Reaction Force, másnéven Specnaz) a fekete-tengeri bázisaikon helyezték el, készen arra, hogy bármikor Damaszkusz védelmére indulhassanak.”
23. A Hezbollah tisztjei kijelentették, hogy amennyiben Szíriát megtámadják, a Hezbollah megtámadja Izraelt.
24. Még arra utaló jeleket is találunk, hogy Szaúdi-Arábia is háborúra készül. A DebkeFILE a következőket írta:
„Katonai forrásainktól megtudtuk, hogy Szaúdi-Arábia ma befejezte intenzív háborús felkészülését. A keleti tartományokban és a Perzsa-öbölben található szaúdi olajmezők, olajvezetékek és export létesítmények mentén hatalmas katonai erőket vonultattak fel, Patriot PAC-3 rakétatámogatással. A szaúdi légitámaszpontokra amerikai, brit és francia bombázók érkeztek Rijád védelmére.”
Mi történne a világgazdasággal és az olaj árával, ha valóban kitörne a háború a közel-keleten?
Irán a világ harmadik legnagyobb olaj exportőre. Az iráni szállítmányok kiesése komoly hatással lenne az egész világra.
Irán azonban ennél is komolyabb hatással lehet a dolgok alakulására, ha fenyegetését beváltva lezárja a Hormuz-szorost.
A világ olajkereskedelmének körülbelül 20%-a a szoroson halad át. A szoros lezárása egyetlen nap leforgása alatt felborítaná a gazdaságot.
Szokatlan időket élünk és minden logikusan gondolkodó ember számára egyre világosabb, hogy a közel-keleti béke reménye egyre halványabb. A világ elindult a háború felé vezető úton és egyik fél sem mutat hajlandóságot arra, hogy letérjen róla.
Egy kiterjedt közel-keleti háború örökre megváltoztatná a világot. Vajon milyen irányban? 

Forrás: The American Dream

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése