Kiszivárgott a Nemzetközi Pénzügyi Intézet egy belső jelentése, amely az irányítatlan görög államcsőd és Görögország eurózónából való kilépésének várható következményeit részletezi. Röviden: szinte cselekvésképtelen állapotba hozná az Európai Központi Bankot, miközben a többi eladósodott periféria-államba sokszor annyi pénzt kellene azonnal juttatni, mint amennyit a görög gazdaság vegetáló állapotban tartására költenének.
A görög államcsőd bejelentésével az államadósságot pénzelő befektetők kb. 73 milliárd euró veszteséget szenvednének el, miután Görögország nem lenne képes tovább fizetni a hiteleket, az Európai Központi Bank pedig 177 milliárd veszteséget szenvedne, ami az EKB alaptőkéjének kétszerese. Vagyis nem csak az EKB szenvedne jókora veszteséget, hanem az EKB mozgatható tőkéjét adó befektetők és európai uniós tagállamok. A veszteség ellensúlyozására újabb befizetésekre lenne szükség a tagállamok részéről, ami több országban is a megadott 3%-os küszöb fölé emelné az államháztartási hiányt. A folyamat ezen a ponton újabb megszorításokat és tömeges leépítéseket jelent az érintett tagállamokban, illetve az államadósság-állomány további növekedéséhez vezet.
Emiatt Portugália és Írország azonnali külső segítségre szorulna, ugyanis a főbb befektetők egy lapon kezelik a két államot Görögországgal. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy újabb központi hitel nélkül Portugália és Írország kormányainak mozgástere a nullával válik egyenlővé. Bármelyik eset történik, Portugália és Írország ugyanabba a helyzetbe kerül, amiben most Görögország van. Beavatkozás esetén az uniós intézmények védekező reakciója szűkíti be a két ország lehetőségeit, a beavatkozás elmaradása esetén pedig a befektetői bizalom drasztikus csökkenése teszi meg ugyanezt. A két ország hitelezése az alapvető működések fedezésére 380 milliárd euró plusz forrást igényelne a következő öt évben.
Ha ez a helyzet előáll, azonnal szükség lesz a spanyol és olasz bankrendszer feltőkésítésére, ahol a lakossági és befektetői tőkekivonás együttesen a bankrendszer összeomlásával fenyegetne. Görögország eurózónából kilépése esetén vagy a kormányok maguk pénzelik Spanyolország és Olaszország főbb bankjainak kimentését, vagy a bankok csökkentik a kitettségüket, ami arra kényszeríti az EKB-t, hogy fokozza állampapír vásárlási programját. Ez további terheket róna az EKB-ra, vagyis újabb befizetések kellenének a tagállamok részéről, ami újabb leépítéseket és megszorításokat jelent.
Ezt nem mi mondjuk, hanem a Nemzetközi Pénzügyi Intézet elemzői. Ideje lenne észhez térni végre azoknak, akik még mindig azt gondolják, hogy az eurózóna átvészeli a válságot, és "végül majd minden rendben lesz". A Szovjetunió felbomlását megelőzően is voltak ilyen hangok, melyek egyre hangosabbak lettek, aztán később szép lassan elhalkultak... A Nemzetközi Pénzügyi Intézet anyaga szerint ez több mint 1000 milliárd euró terhet ró az Európai Unió pénzügyi hálózatára, vagyis nem érdemes abban reménykedni, hogy ennek hatása nem fog érződni közvetlen a magyarországi viszonyokon.
Végvári ÁkosEurópa összeomlását az egész világ megérezné
Az eurozóna munkanélküliségi rátája jelenleg 10,7%, ami a legmagasabb érték az euró bevezetése óta, pedig az előző válság során soha nem emelkedett 10,2% fölé. Éppen csak bejelentették, hogy az eurozóna válságban van és a munkanélküliség máris rekord magasságokba emelkedett. Mi lesz később?
Úgy tűnik Európa gondjai ezzel csak elkezdődtek. Az európai szuverén adósságválság tovább mélyül és egy újabb globális válság van a láthatáron. Az EU lakossága és bankrendszere összességében nagyobb, mint az Egyesült Államoké és több Fortune 500 cég működik területén. Európa pénzrendszerének összeomlását az egész világ megérezné.
A munkanélküliségi adatok bizonyos országokban megdöbbentőek.
Spanyolországban például jelenleg 19,9%, Görögországban pedig 23,3%-on áll.
A fiatal munkavállalókra vonatkozó adatok ennél is elszomorítóbbak.
Görögországban a 25 év alattiak 48,1 százaléka Spanyolországban pedig 49,9 százaléka van munka nélkül.
A háttérhatalom egyelőre nem hagyta, hogy Görögország és a főbb európai bankok csődbe menjenek, de egyre több jel mutat arra, hogy a „leszámolás napja” közeledik.
Az Európai Központi Bank például néhány napja bejelentette, hogy európai bankoktól nem fogad el biztosítékként görög kötvényt.
Számos nagy európai bank jelentett hihetetlenül magas, nem várt és a görög adósságból eredő veszteséget. A Reuters a következőket írja:
A görög adósságválság sebei újra felnyíltak, amikor számos európai bank kénytelen volt komoly veszteséget elkönyvelni csütörtökön, miközben vezetőik arra figyelmeztettek, hogy a régió ingatag pénzügyei továbbra is fenyegetik a gazdasági növekedést és az eredményeket.
Franciaországtól Németországig, Nagy-Britanniától Belgiumig, a régió négy legnagyobb bankja összesen 8 milliárd euró veszteséget jelentett be a múlt évre, görög kötvényeiknek köszönhetően.
„1929 óta nem voltunk ilyen komoly bajban gazdaságilag,” nyilatkozta Jean-Paul Chifflet, a Credit Agricole elnöke.
A Nemzetközi Swaps és Derivatíva Szövetség úgy döntött, hogy a görög adósság-megállapodás nem eredményez kötvénykockázat swap (CDS) kifizetéseket. Ennek következtében a magán kötvénytulajdonosok nem igen lesznek hajlandóak önként elfogadni a küszöbön álló adósságcsere-megállapodást. (http://index.hu/marciusban_indul_a_gorog_adossagcsere/)
Ez a döntés komolyan megingatja a kötvénykockázati swapokba vetett bizalmat. Végtére is elsődleges céljuk, hogy „biztosítékot” szolgáltassanak arra az esetre, ha valami közbejön. Ha azonban nem fizetnek, amikor szükség lenne rá, mire jók?
A német szavazóknak elege van abból, hogy fekete lyukakba öntsék a pénzüket. Egy mostanában végzett közvélemény kutatás szerint a németek nagy része ellenzi az újabb görög mentőcsomag(ok) lehetőségét.
Nem egy német politikus egyértelművé tette álláspontját az ügyben. Hans-Peter Friedrich, német belügyminiszter a következőket nyilatkozta a Spiegel által készített interjúban:
„Görögország esélyei arra, hogy lábra álljon és ismét versenyképes gazdaság lehessen, sokkal nagyobbak a monetáris unión kívül, mint annak részeként,” mondta, hozzátéve, hogy a kényszer kilépést nem támogatja. „Nem arról beszélek, hogy Görögországot ki kell rúgni, hanem olyan ösztönzéseket kell létrehozni, hogy a kilépés ellenállhatatlan opció legyen.”
A görög médiában számos olyan cikk jelent meg, amely Angela Merkelt Hitlerként ábrázolja. A mentőcsomagokat ellenző szélsőbaloldali politikai pártok egyre népszerűbbek, az emberek dühe pedig folyamatosan nő.
A Guardian a következőket írta:
Athén utcáin egyre érezhetőbb a németellenesség. Az egyik görög lap a legtöbb ellenszenvet Angela Merkelre irányítja, nácinak csúfolva a főkancellárt az újság címlapján.
A 40 éves Niki Fidaki azt mondja a görögök az adóemelések és a közszolgáltatások csökkentése miatt dühösek leginkább Németországra és a trojkára. „Az embereknek nincs pénzük ekkora adóra. A fizetésem kevesebb lett, de több adót kell fizetnem. Én még szerencsés vagyok, mert a barátaim felének munkája sincs. A görögök azt utálják, hogy még több pénzt kérnek tőlünk, de nincs. Az embereknek nincs munkája és nincs pénzük, hogy gondot viseljenek a gyerekeikről.”
A hangulat fokozatosan romlik az országban, már nem kell sok ahhoz, hogy beteljen a pohár. Az eurozóna egy igazi lőporos hordó.
Miért tűnik úgy, hogy az Egyesült Államok jobb helyzetben van a jelen pillanatban? Az egyik fő ok a megszorító intézkedések hiányában keresendő. Egyelőre Barack Obama állja a hamis jólét költségeit, azzal, hogy óránként 150 millió dollárt vesz kölcsön a gyerekeinktől és az unokáinktól.
Természetesen ez az őrült költekezés csak még nagyobb összeomlást eredményez majd a maga idejében, de a legtöbb ember úgy tűnik, nem aggódik efelől. Néhány számadat javult és ez elég.
Figyeljük Európát, mert Amerika ugyanarra veszi az irányt!
Forrás: The Economic Collapse
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése