A kormány továbbra is enged a zsarolásnak

A fülkeforradalom óta eltelt időszakban minden értelmes ember láthatta, hogy a Orbánista politika ugyan úgy kiszolgálja a cionista érdekeket, ahogy tette azt az elődje. A retorikájában nemzeti, forradalmi politika a valóságban semmivel sem különb az MSZP-SzDSz alatt átélttől. A kormány kiárul mindent amire csak szüksége van a zsidóknak. A honvédjeinket idegen földre küldi, idegen ország érdekeiért harcolni. A szociális reformok helyett nemzetrontó, népnyúzó politikát folytat.

Ugyan ez a szégyenteljes, kettősség jellemzi a kormány IMF-el és az EU-val folytatott politikáját is. Fizetett hirdetésekben sulykolják a bárgyú emberekbe, hogy a kormány nem enged az ideges nyomásnak és kiáll az ország érdekeiért. A valóságban persze egészen másként fest a helyzet. Az IMF és az EU utasításait a kormány azonnal és szó nélkül hajtja végre.

Jó példa erre a jelenlegi helyzet. Brüsszel újabb megszorításokat vár el Orbántól mert szerintük a kormány felülbecsülte nemrég bejelentett megszorító csomagjának hatását. Az EU zsarolásának biztosan engedni fog az Orbán kabinet, mert könnyebben lenyelik a választói bizalom további elvesztését, mintsem további Európai Uniós pénzektől essenek el jövőre. A magyar államháztartási hiány nyolc éve folyamatosan az uniós küszöbértéknek számító 3 százalék felett van, emiatt vonhatnak el uniós fejlesztési forrásokat Magyarországtól, mely kiváló zsarolási alap az EU-nak. A további megszorítások ténye már szinte biztos. Már csak azt kell napokon belül eldöntenie a kormánynak, honnan szed be 150-200 milliárd forint pluszpénzt jövőre, vagy pontosan min takarít meg ekkora összeget.

Nincs két hete, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ismertette a kormánynak azt az intézkedéscsomagját, amellyel a kabinet a jövő évi költségvetésben tátongó 5-600 milliárd forintos lyukat próbálja eltüntetni. Már a bejelentés napján látszott azonban, hogy csak a kormány állítja a csomagról, hogy az fedezi jövő évi hiányt, szakértők rávilágítottak arra, hogy több tételt alaposan felülbecsült a kormány. Bár a hivatalos menetrend szerint az Európai Bizottság csak november 7-én mond róla nyilvános véleményt, a brüsszeli szakértők és az IMF már átszámolta a kiigazító csomagot és a kiszivárgott információk szerint a bizottság kevésnek találja a kormány intézkedéstervét.

Most azt várják a miniszterelnöktől, hogy napokon belül újabb intézkedésekkel egészítse ki a másfél héttel ezelőtt bejelentett megszorítócsomagját. A kormánynak 150-200 milliárd forint közötti megszorító intézkedést kell összeraknia, ha teljesíteni akarja Brüsszel követelését. Ha a költségvetési deficitet nem szorítja le a nemzetközi szervezetek által is elfogadhatóan 2,7 százalékra a kormány, akkor nem sok remény marad az IMF-tárgyalások folytatására... Az IMF pénze nélkül az ország nagyon hamar fizetésképtelenné válik, mely a diktatórikus eszközökkel fenntartott rend felbomlásához fog vezetni és beköszönt a "vér és a vas" időszaka.

Velencei Kornél 

Hétezer fiktív céget találtak Magyarországon

Az adóhatóság beavatkozásának köszönhetően szeptember végéig több mint 6000 fiktív cégnek kell felhagynia "tevékenységével", 700 céglovag pedig meg sem kezdhette működését.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ismerteti: az új adóhatósági szűrővizsgálatok célja az úgynevezett céglovagok kiszűrése, akik feltehetően csak azért alapítanának céget, hogy megcsapolják az államkasszát.

Az első vizsgálat az adóregisztrációs eljárás, amelyben a NAV azokat a cégeket vizsgálja, amelyek még nem kezdték meg működésüket, illetve amelyek vezetői változtak. Az új tulajdonosok és irányítók adózási előéletének vizsgálata után az idén több mint 700, alapítás előtt álló cég adószám iránti kérelmét utasította el az adóhatóság, a már működő cégek ugyanilyen vizsgálata után pedig csaknem 2300 cégnek küldött felszólító levelet. Közülük kétszázan a NAV kérésének nem tettek eleget, ezért adószámukat törölni kellett.

Az adóregisztrációs eljárás végén adószámot kapott cégek következő szűrése a kockázatelemzési eljárás. A NAV eddig 26 ezer kérdőívet küldött ki a gazdálkodók személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek elemzése céljából. Csaknem 5000 esetben kezdeményezte az adószám törlését vagy felfüggesztését azért, mert az adott cég vagy nem küldte vissza a kérdőívet, vagy nem volt megtalálható a bejelentett címen. A tulajdonosok és vezető tisztségviselők adózói múltjának elemzése, a kérdőívek eredményének értékelése és az egyéb ellenőrzések alapján eddig több mint 1000 cég került fokozott adóhatósági felügyelet alá. Az esetek 90 százalékában ez havi bevallási kötelezettséget jelent.

Hogy a kockázatelemzési eljárás eredményeként kiszűrt hatezer cég tulajdonosai, vezetői korábban mekkora kárt okozhattak a költségvetésnek, azt jól mutatja, hogy az érintettek korábban átlagosan három cégben voltak érdekeltek, átlagosan 16,1 millió forint adót nem fizettek be, és 31,5 millió forint értékű uniós beszerzést titkoltak el. E cégek több mint negyede egyébként ma már nem működik. Többségük fantomcég vagy felszámolás alatt álló társaság. Az ellenőrzött cégeknél egyenként átlagosan 22,6 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg korábban a revizorok.

(MTI)