2013. március 6., szerda

Kadarkúti Égi Üzenetek 177. - A pápa lemondásának valódi okai

2013.03.05
A pápa lemondásának valódi okai


Kedves Testvéreim! Nagy szeretettel köszöntelek benneteket. Ma a Szentlélek segítségével az Ő akaratából nekem kell e tanítást megtartanom. Arról fogok beszélni, hogy miért kellett XVI. Benedek pápának lemondani. Tempfli Imre atya: „A pápa lemondásának háttere” című írásra támaszkodom. Ezt fogom ötvözni saját gondolataimmal és azokkal a sugallatokkal, amit én kaptam a Szentlélektől.

XVI. Benedek pápának azért kellett elhagynia Szent Péter trónját, mert előrehaladott kora miatt ereje, egészsége fogytán volt, mely akadályozta abban, hogy szerteágazó egyházfői feladatait elláthassa. Ezt abból feltételezem, amit saját lemondó nyilatkozatában fogalmazott meg, de ebbe a nyilatkozatba érzésem szerint mások is beleszóltak. Az ő szavai így hangzanak: „Szent Péter bárkájának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez erős test és elme szükséges. Ez az erő az elmúlt hónapokban annyira megfogyatkozott bennem, hogy be kell lássam, alkalmatlanná váltam arra, hogy az Egyházat megfelelően vezessem.” Egy alkalommal még azt is mondta, hogy aláveti magát utódja rendelkezéseinek. Bizonyára úgy gondolta, hogy csak akkor, hogy ha tiszteletben tartják Isten parancsait.

Kedves Testvéreim! Nem jellemző, hogy a történelem folyamán a pápák öregség vagy betegség miatt nyugdíjba vonultak volna. A háttérben egészen mást kell keresnünk. Mielőtt kitérnénk a valódi okokra, vizsgáljuk meg azt a különös tényt, hogy hivatalos lemondását február 8-ára, csütörtök este 8 órára tette. Különös! Jézus éppen csütörtök este vonult apostolaival a getszemáni kertbe, a vérrel verejtékezésének színhelyére. XVI. Benedek is, mint az Egyház feje, Egyházával együtt szintén csütörtökön este kezdi meg golgotáját, hogy keresztre feszíthessék. Lehetséges, hogy szeretett Megváltójára emlékezve tudatosan választotta ezt a napot, mely a rá váró szenvedések előestéje.

És most elérkeztünk a főkérdéshez: melyek a pápa lemondásának valódi okai. A pápának, mint az Egyház vezetőjének vannak komoly külső és belső ellenségei. Melyek a külső ellenségek? A politikai és gazdasági élet vallásellenes irányítói. Itt sorolhatnám fel az ENSZ-et, az UNESCO-t, az EUROPAI UNIÓT. Azután különböző mozgalmak, izmusok és elsősorban a világi szabadkőművesek. Ez utóbbi szívesen összefog a bolsevistákkal, cionistákkal. Az említett szervezetek, mozgalmak tagjai és sok vezető politikus ki akarja zárni a vallást a közéletből, maradinak, visszatartó erőnek tartja, különösen a katolicizmust. Bizonyos vallásos ünnepeket, jelképeket el akarnak törölni, és több országban sikerrel járnak. A pápa hiába figyelmeztette a vezető politikusokat, hogy nem sérthetik meg a vallásos emberek jogait. Ők úgy válaszoltak, hogy az egyházi ünnepek, jelképek sértik a más vallásúakat: zsidókat, mohamedánokat, ateistákat. Ezt írja Dr. Tempfli Imre értekezésében: „2009. november 3-án az Európai Bíróság ítéletet hozott: az olasz iskolákból el kell tüntetni a keresztet, mert az úgymond sérti az Európai Unió kártájában lefektetett értéksemlegességet.”

Sok politikai vezető nem tesz semmit az országukban történő keresztényüldözéssel szemben. Mi vár az olyan társadalomra, ahol semmibe veszik a keresztény gyökereket, értékeket, hagyományokat? Erkölcstelenség, anarchia. Ide vezet a megrögzött vallásellenesség, az úgynevezett laicizmus. Ennek a felfogásnak van egy másik véglete és ellentéte, a fundamentalizmus, amely erőlteti a vallást a másikra. Ezt is elítéli a pápa. Testvéreim! Jézus mindig azt tanítja nekem, nem szabad erőszakosan téríteni. Akit nem lehet meggyőzni, azért imádkozni kell. A fundamentalizmusról jut eszembe egy telefonbeszélgetés. Felhívott egy mélyen vallásos keresztény fiatalasszony Budapestről, és sírva mesélte, hogy hozzáment egy arab emberhez és 3 gyermekük született. Neki nagy nehezen megengedte, hogy szentmisére járjon, de megtiltotta, hogy a gyerekeket megkereszteltesse, és templomba vigye magával. Ha nem engedelmeskedik, elválik tőle, és viszi magával a gyerekeket, mert azokat iszlám vallásra kell nevelni. Meglepő volt az Úr Jézus válasza: a három kisgyermeket titokban otthon keresztelje meg, és ne vigye őket a templomba magával. Nem szabad emiatt veszekedni, első a család békéje. A férfi annakidején beleegyezett a katolikus esküvőbe, de csak azért, hogy őhozzá menjen felségül. Azóta se tette be a lábát a templomba. Ebből a példából is láthatjátok, hogy Jézus a fundamentalizmust, az erőszakos térítést elítéli, bármilyen vallásról van szó. Tehát a laicisták, akik nem tűrnek semmiféle vallást és a fundamentalisták egyértelműen az Egyház ellenségei.

Sokkal nagyobb szerepet játszottak XVI. Benedek Pápa trónfosztásában belső ellenségei, a modern katolikus ellenzék: a laikusok, teológusok, papok és püspökök, érsekek, bíborosok közül néhányan. Azzal vádolják, hogy maradi, túl konzervatív, merev, nem fogadja el a reformokat, mint a papi cölibátus eltörlése, a nők pappá szentelése, az egyneműek házassága, az eutanázia és az abortusz engedélyezése. Sajnos elérkezett a hitehagyás kora, és a hívek és nem hívek tömegei ugyanezen az állásponton vannak. Ezeket a bűnös újításokat áhítják és támogatják. Most, hogy új pápát választanak, és ha ő nem konzervatív, hanem reformpárti lesz, akkor első ténykedésként ezekkel a humánumba és toleranciába csomagolt újításokkal lép elő. A szegény, Istentől eltávolodott nép ujjongva fogadja majd mindezt, és szimpatizálni fog az új, modern, 21. századba illő pápával. Sajnos a várható romboló újítások előtt már évtizedek óta több országban megkezdődött és dívik a bűn törvényesítése. Újra dr. Tempfli Imre atya szavait kell idéznem: „1969-től Németországban megkönnyítették a válást. 1973-ban a törvény megengedte a pornográfiát, 1992-től büntetlen lett a magzatelhajtás. 1994-től polgárjogot nyert a homoszexualitás. 2001-től megengedett lett az egyneműek házassága. 2001-től törvényessé válta prostitúció. 2009-től egyes körök azért szálltak síkra, hogy az alkotmányba bekerüljön, mindenki maga határozza meg szexuális önazonosságát.”

Bizony XVI. Benedek belső ellenségeinek egy rész ott ül a Vatikánban. Oda is befészkelte magát az un. Egyházi Szabadkőművesség. Ők a legrámenősebb hívei a reformok megvalósításának. Feltételezem, hogy már évek óta próbálják rávenni az egyházfőt az újításokra. Valamikor elvégezték a papi szemináriumot, még otthon magukba szívták a szabadkőműves elveket, gyorsan haladva felfelé a ranglétrán ott működnek a pápa közvetlen közelében. Elképzelhető, hogy az ő hatásukra lett szembenéző oltár, tűntek el az áldozó rácsok, jött divatba az állva és kézbe áldozás, szűnt meg a latin misézés, és a szentmisék után a régen szokásos „Szent Mihály arkangyal…” kezdetű ima.

Belső rosszakarói pápánknak bőven vannak a laikusok között is. Támadásuk veszélyes volt, mert mint haladó laikusok, mozgalomba tömörültek és a sajtón, médián keresztül támadták XVI. Benedeket. Ausztriában alakultak: „Mi vagyunk az Egyház” néven. Öt pontban fogalmazták meg az Egyházzal kapcsolatos követeléseiket: 1.) Egy testvéribb Egyház felépítése 2.) A nők joga minden egyházi tisztségre 3.) Szabad választás a papoknak a nősülésre 4.) A szexualitásnak pozitív megítélése, mivel ezt Isten adta az embernek 5.) Rémhír helyett örömhír. És még sok mindent követeltek: hogy a püspököket a nép válassza meg, hogy az elváltak újraházasodhassanak, a homoszexuálisok házasodhassanak, és gyermekeket fogadhassanak örökbe. Ezek a követelések mind Isten parancsaiba ütköznek, még a pápának sincs joga a tízparancsolaton változtatni. Ez a „Mi vagyunk az Egyház” mozgalom az egész világon elterjedt és súlyos, hazug botrányokba keverte a pápát. Ilyen volt a Williamson-ügy. Svájcban egy Lefebre nevű érsek nem fogadta el a II. Vatikáni zsinat tanítását, a pápa ellenére diakónusokat és papokat szentelt, ezért II. János Pál pápa kiközösítette az általa alapított X. Pius Papi testvériséggel együtt. A pápa halála után megbánták, és elfogadták a II. Vatikáni zsinat tanítását és így XVI. Benedek feloldotta kiközösítésüket. Közülük az egyik püspök, Williamson, Angliából a svéd tévének interjújában letagadta a holokausztot és a gázkamrákat, és azt állította, hogy csak 200-300 ezer zsidó áldozat volt. Ezért ártatlanul megvádolták Benedek pápát, aki mindig testvéri szeretettel és együttérzéssel beszélt a zsidó népről. A hiba abban rejlett, hogy a Vatikán főpapjai nem védték meg a pápát a Médiától.

A másik botrány, amibe egészen ártatlanul belekeverték: a kiskorúak egyháziaktól elszenvedett zaklatása. Valóban történtek ilyenek, főleg Írországban és Németországban. Az egyik ilyen pedofil pap régebben, amikor a pápa még csak érsek volt Münchenben, az ő egyházmegyéjében szolgált. Az újságírók most, pápa-korában őt hibáztatták ezért a megtévedt papért. A legaljasabb volt egy híres lap főszerkesztője, aki 50.000 Eurót ígért annak, aki a pápa szexuális eltévelyedésével kapcsolatban valami kézzelfogható bizonyítékot vagy tanút szolgáltat. De ilyen jelentkező nem volt. Benedek pápa 2010. februárjában maga elé rendelte a pedofil papokat és püspököket és keményen megleckéztette őket.

Látjátok, Testvéreim, hogy a mi drága, tisztalelkű, jóságos Benedek Pápánk mennyire hasonló úton jár, mint Jézus Krisztus? Őt is, mint Megváltónkat rágalmazták, megszégyenítették, megalázták.

Még egy botrányt szeretnék nektek elmesélni, a regensburgi beszéddel kapcsolatosat. Ezt a pápa 2006-ban mondta a regesburgi egyetemen. A bizánci császár és egy perzsa tudós régi XV. Századi párbeszédéből idézett. A császár - mondta a mi pápánk - ezt a kérdést tette fel a tudósnak: „Mutasd meg, mi újat hozott Mohamed, s csak rossz és embertelen dolgokat találsz, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni.” Majd Benedek pápa így folytatta: „A császár elmagyarázta vitapartnerének, hogy az erőszak ellentétes Isten lényegével és a lélek lényegével.”

Ő nem akarta megsérteni a muzulmán hívőket ezzel a beszéddel, csak egy régi történelmi példát hozott elő. A médiának köszönhető, hogy ezt a beszédet a muzulmánok sértésként fogták fel. Hiába kért bocsánatot, a muzulmánok több keresztényt meggyilkoltak ezért.

Összefoglalva, az a véleményem, hogy XVI. Benedek Pápának azért kellett lemondania, hogy az új pápa elfoglalhassa helyét, elrendelhesse reformjait és nekifoghasson az égi üzenetekben megjövendölt egységes Világegyház megalapításának. Mindezeknek megvalósításában akadály volt XVI. Benedek pápa. Imádkozzatok érte, hogy Isten őrizze meg Őt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése