
Tegnap
29 embert mentettek ki. A munkát nehezíti, hogy az épület romjai nagyon
meggyengültek. A falak bármikor beomolhatnak, így maguk a mentőmunkások
is veszélyben vannak. A katonaság, a rendőrség és a mentők 24 órában
dolgoznak a helyszínen.
Letartóztatások
Az
összeomlott épület miatt hat embert tartóztattak le, közülük három az
épületben található, Rana Plaza nevű ruhagyár tulajdonosa volt. Az
épület bérbeadóját a rendőrség keresi, feleségét már őrizetbe vették.
Mindegyikük ellen “halált okozó hanyagság” miatt emelnek vádat.
Az
épületben található, többemeletes ruhagyár 3122 (!) munkása közül
egyelőre nem tudni, hányan voltak szerdán, a szerencsétlenség idején
munkában. A romok alól mintegy 2500 embert mentettek ki.
Szabályozások? Kit érdekelnek?
A
bangladesi szervek szerint az épület tulajdonosa az épületbiztonságról
szóló törvényeket sok ponton megszegte. A túlélők szerint már kedden
hatalmas repedések voltak láthatók az épület falán, ezért többen nem
mertek bemenni, de a főnökeik azt mondták, hogy az épület biztonságos. A
ruhagyár tulajdonosai tehát tudatosan figyelmen kívül hagytak egy ilyen
súlyos jelzést is.
Alamgir
belügyminiszter nyilatkozata szerint az épület engedélye eredetileg öt
szintről szólt, a tulajdonos további három szintet engedély nélkül
épített rá.
Több
ezer ruhaipari munkás, főleg nők tüntettek Dhakka utcáin a
kibírhatatlan munkakörülmények miatt a szerencsétlenséget követően; az
ország vezetősége nemzeti gyászt rendelt el.
Kinek az érdeke?
Bangladesben
nagyon jelentős a ruhaipar, melynek szinte teljes termelését nyugati
cégek vásárolják fel. Ilyenek Európában, Hollandiában például a C&A
illetve H&M elnevezésű, szinte mindenhol megtalálható boltok, az
Egyesült Államokban pedig a nem kevésbé elterjedt és népszerű Wal-Mart. A
Rana Plaza szintén számos nyugati céggel állt szerződésben, többek
között az olasz Benettonnal, a brit Primarkkal és a spanyol Mangóval.
Mindegyikük sietett kijelenteni, hogy a szerencsétlenség idején ÉPPEN
nem volt semmiféle szerződéses munkájuk kiadva a Ranának. A Primark
hozzátette, hogy új szerződésmodell kialakításán dolgoznak, hogy ebben
az épület minősége is feltételként szerepeljen.
Tavaly
novemberben pedig már észbe kaphattak volna, amikor ugyanitt egy
ruhagyárban kiütött tűz 112 halálos áldozatot követelt. De ez nem volt
elég. Aztán miután elmúlt decemberben meg lett szellőztetve, hogy milyen
nagy százalékban dolgoztatnak gyerekeket ezek a cégek, a Wal-Mart (a
kedélyeket kicsit lecsillapítandó) nagy csinnadrattával bejelentette,
hogy “saját ellenőröket fognak küldeni a helyzet kivizsgálására, és
természetesen ahol gyerekmunkát vagy egyéb szabálytalanságot
tapasztalnak, azonnal felbontják a szerződést.” A birkanép kedélye erre
természetesen azonnal megjavult, a hátuk mögé dobták a transzparenst és
hagyták a csudába a hírt. A cég betartotta az ígéretét — KÉT ellenőrt is
kiküldött Bangladesbe, mindkettő megnézett egy-egy üzemet,
szabálytalanságot mindenhol találtak, szerződést felbontották. Szép,
tekintve, hogy a Wal-Mart mintegy 7000 ruhabeszállítója közül majdnem
ennek a fele, 3200 cég bangladesi székhelyű…
Ám
legalább valamit reagáltak — a holland cégek közül a H&M nem
foglalkozott az üggyel, a C&A képviselője mindössze egyetlen
telefonos beszélgetés erejéig, abban pedig közölte, hogy a hírek
“teljesen megalapozatlanok, MERT A C&A CSAK BECSÜLETES CÉGEKKEL KÖT
SZERZŐDÉSEKET.” Igen, a becsületesség így szokott Nyugatról Keletre
terjedni. Tanulhatnánk már mi is ebből a leckéből, mire számítsunk a
“nyugati, tőkeerős cégek hazánkba hozatala” kapcsán.
Z. Ribka – Hollandia
(A fotók az EPA archívumából származnak)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése