Érdekes hír látott napvilágot az elkezdődő gazdasági visszarendeződésről, melyhez "szeletenként" magyarázattal is illik szolgálni. A General Electric tavaly visszatelepítette a fűtőtestek és hűtőszekrények gyártását Ázsiából az Egyesült Államokba. A döntés egyik legfontosabb oka az volt, hogy a tervezést újra közelebb akarták helyezni a gyártáshoz. "Manapság, amikor a termékbevezetés sebessége rendkívül fontos, már nem volt értelme elválasztani a fejlesztést a gyártástól" - magyarázta nemrég Jeffrey Immelt ügyvezető igazgató. "A csak a bérköltségek miatti kiszervezés egy kifutó modell" - tette hozzá.2000 környékén az órabérek a dél-kínai gyárakban 58 amerikai cent körül mozogtak, ami két százaléka volt az akkori amerikai bérnívónak. A GE és sok más gyártó az USA-ban és Európában egymás után igyekezett ezt a bérkülönbséget kihasználni a gyártás Ázsiába való áthelyezésével. 2004-ben a Boston Consulting Group azt mondta ügyfeleinek, hogy már nem az a kérdés, hogy külföldre mennek-e, hanem hogy milyen gyorsan.
A tőke olcsó munkaerővel való helyettesítése egyszerű stratégia volt: miért kellene egy iPhone összeszereléséhez gépekbe befektetni, ha kínai vállalatok fél millió dolgozóval rögtön hozzá tudnak kezdeni? Az internetnek, telefonnak és az olcsó repülőutaknak hála könnyű volt a munkát távolból koordinálni. Ehhez jöttek még az alacsony szállítási költségek.
Ugyanezeknél az iPhone készülékeknél a most a Foxcon tajvani cég, 8 millió készüléket kénytelen 256 millió dollár értékben újragyártani, mert a kínai gyáraiban az alacsony szintű ellenőrzési követelmények miatt magas a selejt aránya.
Visszatérve Kínára, ez ahhoz vezetett, hogy az USA 2000 és 2010 között hat millió munkahelyet veszített el, a gyári munkahelyek mintegy egyharmadát. Kína megelőzte az Egyesült Államokat és a világ legnagyobb áru előállítója lett. A hatás azonban a makroökonómiai statisztikákon túlmutat. Gary Pisano és Willy Shih a "Producing Prosperity"című könyvükben a gyártás kihelyezését "az iparmentesítés nagyvonalú kísérletének" nevezik.
Ők és más közgazdászok úgy gondolják, hogy az igazi következmények sokkal károsabbak, mint amit a munkahelyek elvesztése sugall. A műszakilag igényes ágazatokban az innovációkat csak nehezen lehet elválasztani a gyártástól, mivel a gyártás részleteinek megértése nélkül nem lehet egyre versenyképesebb termékeket tervezni. Idővel a fő kompetenciák, mint a tervezés és anyagismeret is elveszhetnek.
Újabban megfordultak a gazdasági trendek. Dél-Kínában az órabérek hamarosan elérhetik a 6 dollárt, ami kb. Mexikó szintjének felel meg. A Boston Consulting Group - mint minden tanácsadócég, amely az ügyfeleit sebtében Ázsia irányába tanácsolta - most már azt mondja, hogy itt az ideje Kínát újraértékelni. A vállalat most úgy becsli, hogy az ottani gyártás haszna egyes termékek esetében 2015-re teljesen eltűnhet. Ezen kívül az elmúlt évek természeti katasztrófái – pl. a japán cunami és a thaiföldi áradások - előtérbe helyezték a hosszú beszállítói láncok kockázatait. A magas olajár pedig szép csendben emeli a szállítási költségeket, mialatt az új gázlelőhelyek egy viszonylag olcsó telephellyé változtatják az USA-t a vegyipar számára.
Az olyan termékek gyártása, amelyeknél a munkabér a fő költségtényező, bizonyára sosem fog visszatérni az alacsony bérszintű országokból. Öt millió iPhone összeszerelése egy termékbevezetéshez továbbra is csak Kínában lehetséges. De a legújabb gazdasági eltolódások lehetőséget adnak a vállalatoknak az irányvonaluk korrigálására. Az igényes technológiák, mint pl. a szimuláció, digitális tervezés, robotika és nanotechnológia nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy új munkahelyek keletkezzenek és nem csak Kínában.
A Reise cikke bár gazdaságossági érdekek felsorolásával logikusan közelíti meg a problémát, de csak az "érem" egyik oldalát mutatja. Az ipar jelentős részének visszatelepítését az is indokolja, hogy csökkenti Kína, de a Távol-Kelet gazdasági potenciálját azon kívül, hogy abból nem lesz profit, ha egy termék gyártása a lehetséges vevők "likviditási hiánya", vagyis pénztelensége miatt hiúsul meg. A távol-keleti gyártás kihúzta a talajt az európai lakosság munkalehetőségei alól, főként a kelet-európai régióban, Közép -és Dél-Amerikában.
Van egy másik, stratégia oka is a cégek visszatelepítésének. A kínai ipar exporthiánya miatti leépülése társadalmi elégedetlenséget válthat ki, ami zavargásokhoz, súlyosabb esetben polgárháborús konfliktushoz is vezethet. A BRICKS tagországok, de minden korábban olcsó munkaerővel rendelkező ország számára piacvesztést, növekvő munkanélküliséget, társadalmi instabilitást okoz az ipari kiesés. Látszólag nyereséget jelent egy amerikai vagy európai cég számára az olcsó távol-keleti munkerő, de az árú eladásához vevők is kellenek. Az elszegényedő polgár kevesebbet vásárol. Sem Kínának, sem Oroszországnak nem kedvez, ha a világ két legnagyobb felvevő piacának csökken a vásárlási képessége. Az exportbevételektől való függőség kialakítása is a katonai stratégia része, amit be is kalkuláltak.
Tulok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése