Találgatás kezdődött
Németországban Angela Merkel pályafutásának rendszerváltás előtti
korszakáról egy könyv nyomán, amely szerint a kancellár a keletnémet
állampárt ifjúsági szervezetének (FDJ) titkára, vagyis "NDK-s
KISZ-titkár volt". A találgatásban maga a kancellár is részt vesz.
"Csak
az emlékeimre tudok hagyatkozni, és ha most valami más kerül
napvilágra, akkor azt el kell fogadnom úgy, ahogy van" – válaszolta
Angela Merkel a Bild hétfői beszámolója szerint a berlini Filmakadémia
vasárnap esti rendezvényén a bulvárlap újságírójának arra a kérdésére,
hogy valóban az agitációért és propagandáért felelős (agitprop)
FDJ-alapszervezeti titkári tisztséget töltötte-e be a nyolcvanas évek
elején munkahelyén, a keletnémet tudományos akadémia berlin-adlershofi
fizikai kémiai kutatóintézetében (ZIPC).
Merkel
soha nem titkolta, hogy FDJ-tag volt. A pártba – az SED-be, azaz a
"keletnémet MSZMP-be" – ugyan nem lépett be, de igazodott a rendszerhez.
"Nem voltam hős" – mondta egy 2005-ben megjelent életrajzi
interjúkötetben, hozzátéve, természetes volt számára, hogy belép az
FDJ-be, hiszen így tanulhatott, tudományos pályára léphetett és Nyugatra
is utazhatott.
Nem
is új az a felvetés, hogy Merkel talán agiptprop FDJ-titkár volt. Ezt
azonban senki nem állította tényként, a legkevésbé Merkel. "Nem
emlékszem, hogy bárkit is agitáltam volna. Kulturális megbízott voltam" –
mondta a konzervatív politikus a 2005-ös kötetben.
A
napokban viszont megjelent egy új könyv a kancellár NDK-s múltjáról – a
Bild munkatársa, Ralf Georg Reuth és a Die Weltnél dolgozó Günter
Lachmann tollából Angela Merkel első élete címmel –, amely elkötelezett
reformkommunistaként állítja be a kancellárt, és megszólaltatja a
ZIPC-nél működött FDJ-alapszervezet egykori vezetőjét, aki azt mondta,
teljesen biztos, hogy Merkel volt az agitprop-titkár.
A
Bild és a Die Welt munkatársa azt is feltárta, hogy Merkel már 1989
októberében csatlakozott a Der Demokratische Aufbruch (Demokratikus
Kitörés – DA) nevű mozgalomhoz, amely akkor még nem a német egységért és
a rendszerváltásért állt ki, hanem az NDK önállósága és a demokratikus
szocializmus rendszerének kialakítása mellett.
"Mindig
azt gondoltam, hogy 1989 decemberében léptem be a DA-ba, de (az új
kötet szerzői) kinyomozták, hogy ez októberben történt. Ettől sokkal
nyugodtabb a lelkem" – mondta Merkel a vasárnapi berlini rendezvényen,
amelyen kedvenc filmjét, a Paul és Paula legendája című híres keletnémet
alkotást vetítették. Eredetileg nem tervezték, hogy a kancellár
múltjára is kitérnek a vetítést követő pódiumbeszélgetésen, de Merkel
leintette az újságírói kérdés miatt tiltakozó műsorvezetőt, és jelezte,
hogy szívesen válaszol a kérdésekre.
Hétfői
sajtóbeszámolók szerint a kancellár hangsúlyozta: "Számomra az a
legfontosabb, hogy soha nem titkoltam el semmit". Hozzátette: "Néhány
dolgot talán nem mondtam el, de csak azért, mert senki sem kérdezte".
Arról például még soha nem beszélt, hogy tagja volt a
(kelet)német-szovjet baráti társaságnak és a keletnémet szakszervezeti
szövetségnek (FDGB) – fejtette ki a kancellár.
Angela
Merkel a DA képviseletében bekerült az utolsó keletnémet kormányba,
amelyben a helyettes kormányszóvivői tisztséget látta el. A szervezet
1990 tavaszán beolvadt a Kereszténydemokrata Unióba (CDU), Merkel pedig
családügyi miniszter lett az újraegyesítés utáni első össznémet
kormányban, amelyet pártfogója, Helmuth Kohl vezetett. A következő,
1994-ben alakult Kohl-kormányban a környezetvédelmi tárcát kapta meg.
Az
elvesztett 1998-as parlamenti választás után megszerezte a CDU
főtitkári pozícióját, és a pártot megrengető adománybotrányban –
amelyben a párt számos vezető alakja, köztük Kohl és Wolfgang Schäuble
akkori pártelnök is besározódott – szembefordult Kohllal és a párt
megújulását sürgette. A politikust 2000-ben a CDU elnökévé választották.
Pártelnöksége ötödik évében győzelemre vezette a konzervatívokat, és
azóta Németország kancellárja.
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése