A
szerbiai katonai célpontok bombázását az Egyesült Államok már 1993-ban
is mérlegelte annak érdekében, hogy megakadályozzák az úgynevezett
Nagy-Szerbia létrejöttét - olvasható az amerikai Központi Hírszerző
Ügynökség (CIA) egyik jelentésében, amelyet 300 másikkal együtt a
közelmúltban oldottak fel a titkosítás alól.
A
Nagyobb Szerbia: a 90-es évek balkáni bajkeverője címet viselő
jelentésben több lépés is szerepel arra vonatkozóan, hogyan lehetne
megakadályozni az úgynevezett Nagy-Szerbia megalakítását. Ezek között
szerepel a Szerbiával szembeni kemény szankciók bevezetése, az ország
politikai kirekesztése a nemzetközi kapcsolatokból, Bosznia és
Horvátország felfegyverzése, a bosnyákok számára biztonságos területek
kialakítása Boszniában, légitámadások Bosznia területén, és "lehetséges
légitámadásokkal való fenyegetés, illetve azok megvalósítása szerb
katonai célpontok ellen".
A
CIA szakértői úgy értékelték, hogy a Nagy-Szerbia folyamatos
problémaforrás lesz a Balkánon a 90-es évek nagy részében. "Amikor
Belgrád megszilárdítja erejét és területét, valószínűleg a szomszédos
országokban is gondokat okoz majd, etnikai tisztogatást indít el
Koszovóban, és tömegpusztításra alkalmas fegyverekre, például vegyi
fegyverekre is szert tehet. Nagy-Szerbia valószínűleg nem habozik majd,
hogy határain kívül kisebb erőszakot alkalmazzon, és megpróbálja Bosznia
és Macedónia nem szerbek lakta részére, valamint a horvát tengerpartra
is kiterjeszteni területi fennhatóságát" - fogalmazott a CIA.
"Arra
számítunk, hogy a nacionalisták, a katonaság és a rendőrség támogatni
fogja Milosevicet a hatékony embargó, a dolgozók nehéz helyzete és a
hiperinfláció ellenére is. Ha ez mind megtörténik, valamint Szerbia
jelentős területeket veszít Boszniában és Horvátországban, véleményünk
szerint csak akkor fogják a nacionalisták és a katonák megdönteni a
milosevici rezsimet. Azonban ha Milosevic távozna, akkor is a
nacionalisták kezében maradna Belgrád. Szerbia továbbra is kitartana
amellett, hogy erővel is létrehozza az etnikailag tiszta Nagy-Szerbiát. A
koszovói albánokat viszont meg lehetne menteni az etnikai
tisztogatástól, ha Milosevicnél gyengébb lenne az utódja" - áll a
jelentésben.
Egy
másik, 1993 februárjában kelt jelentés, amelyet a Vecernje Novosti című
szerbiai napilap ismertetett internetes oldalán, pedig a lehetséges
szerbiai reakciókat is elemzi. A lap szerint a húsz évvel ezelőtt
leírtak egy alternatív történelmet bemutató filmforgatókönyvre
hasonlítanak. Eszerint a politikai elszigeteltségre a szerb vezetés akár
úgy is reagálhatott volna, hogy külföldi diplomatákat ejt fogságba. Az
amerikai hírszerzők attól is féltek, hogy a szerb félkatonai egységek
terrortámadásokat indítanak különböző nyugati országok ellen - írta a
szerbiai lap.
(mult-kor.hu )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése