A valóság a “devizaadósok” helyzetéről

- Echo Tv – jogi esetek, – Bírósági történetek: szerda, november 6. – 20:30 -

A devizaalapú perek tekintetében mind a NET-en mind a médiában kialakult győztes perekről szóló megalapozatlan és félrevezető szenzációhajhászással szemben az adósoknak az alábbiakról kell tudni, mint ügyük valóságos jelenlegi helyzetről:

A Parlament egy mondattal módosíthatná a Pénzintézeti Törvényt, megtiltva a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát. Ezzel a legegyszerűbben és legtisztességesebben lehetne rendezni az összes adós ügyét, mert a módosítás a törvény szerint jelentős közérdekre tekintettel visszaható hatállyal módosítaná a devizaalapú hiteleket. Több évvel ezelőtti civil indítvány ellenére ez NEM TÖRTÉNT meg.

Kb 4 – 5 éve közérdekű pert indítottunk 3o Magyarországon működő bank ellen a fentiek tekintetében az egyoldalú módosítási lehetőség megszüntetése céljából.

A különböző szintű bíróságok formai okokra hivatkozással, a többször benyújtott keresetet eddig mindig elutasították, így érdemi tárgyalásra NEM KERÜLT SOR. Jelenleg az ügy fellebbezés alatt áll az érdemi tárgyalás kitűzése céljából.

Kb 2 éve népszavazást kezdeményeztünk a fenti célból, azzal a kérdéssel, hogy: Akarja-e hogy a bankok egyoldalúan ne módosíthassák a kölcsönszerződéseket ?

Az Országos Választási Bizottság elutasította az indítványt azzal, hogy a fenti mondatra nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni. Az elutasító döntést a Kúria és az Alkotmánybíróság is helybenhagyta.

Az ügy jelenleg a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság előtt van, 2013.05. hó óta a korábbi magyar döntések megsemmisítése és ennek következtében a népszavazási kezdeményezés –aláírásgyűjtés -, megengedhetősége céljából. A mai napig semmi nem történt Ezen a héten a bíróság elnökéhez fordultunk a soron kívüli elbírálás céljából.

A 2008-ban felvett 21 Milliárd EURO IMF hitelszerződésben a Magyar Állam vállalta, hogy amennyiben, az adósság-havi törlesztési összege- az eredeti 100 egységhez képest, több mint 25 egységgel megnő, úgy az afölötti rész 8o%-át átvállalja az adós helyett.

Ez egy 100.000.-Ft os induló részlet esetében, ha az utólag 200.000.-Ft-ra nő, kb 140.000.-Ft-ig lehetne a szerződést felmondani, mert az afölötti és példa szerinti részt-60.000.-Ft- az állam átvállalta, azaz a banknak az államtól kellene a különbözetet követelni.

A fentiekből következően a tervezett 15-20%-os adósságcsökkentés, nem jótétemény, hanem az államnak már régóta kötelessége lett volna, és amelynek mértéke a fenti képlet alapján, nem 15-20%, hanem legalább 25-33% (Más kérdés, hogy az árfolyam utólagos változása egyáltalán figyelembe vehető-e?)

Az állam azt is vállalta, hogy a munkanélküliek esetében a tartozást a munkanélküliség idejére átvállalja azért, hogy a lakóingatlan ne kerüljön elárverezésre.

A perek:

Az utóbbi idők legjelentősebb döntése a Kúria 2013. július 4-i döntése, amely szerint a devizaalapú szerződések semmisek a határozott kölcsönösszeg megjelölése vagy megbecslése hiányában. A semmis szerződést a döntés úgy módosította vissza érvényessé, hogy egyedül az eladási és vételi ár különbözete – árfolyamrés-összegszerűsége megjelölése hiánya miatti különbözetet-havi párezer Ft- tartotta törlendőnek.

Ismereteink szerint még ez a kérdés is megkérdőjeleződött és az Európai Bíróság előtt van további eldöntés céljából, azaz törvényes e a havi párezer Ft-os követelés kiiktatása.

A fentiekből következően bármilyen NET-es vagy médiás győzelmi hír, amely a fenti eredményektől többet tüntet fel, az adósok és a közvélemény becsapása.

A fentiek alapján minden nagyzoló bejelentés ellenére jelenleg z irányadó, bár nem kötelezően figyelembe veendő legfőbb bírói döntés értelmében a havi törlesztőrészletek összege elvileg, csupán pár ezer Ft-tal csökkenhet.

A véleményünk az, hogy az EU joga értelmében a semmis szerződés nem módosítható a bíróság részéről, azaz a csak az árfolyamrés összegére történő tartozás csökkentés nem felel meg az EU jogszabályainak

Perindítások:

Aki bajban van, nyilván nem várhat a parlament jogszabály módosításaira, hanem lépnie kell.

Jelenleg a szerződés véleményünk szerinti jogellenes részei kiiktatása egyedül és elvileg precedens példa hiányában csak perindítással lehetséges

A mi véleményünk szerint a szerződések főbb jogellenes tartalmi részei:

A szerződés nem devizaszerződés, mert az adós nem kapott külföldi devizát, így a külföldi deviza forintárfolyamon történő nyilvántartása, azaz az utólagos árfolyamváltozás semmis.

A forinthitelt kellene külföldi devizában nyilvántartani, amely alapján a tartozás utólag nem emelkedhetne.

Az EU jog szerint a jelzálogjoggal biztosított szerződéseket utólag egyoldalúan nem lehetne módosítani

Az EU jog szerint a szerződés előre egyoldalúan a bank által meghatározott feltételeit előzetesen az adóssal meg kellett volna részletesen beszélni. Ennek hiányában ezek a feltételek nem vehetők figyelembe a szerződés tartalmaként. Az hogy ilyen konkrét és egyedi megbeszélés történt a banknak kell bizonyítania.

Ilyen tartalmi részek a teljesség igénye nélkül: A fordított árfolyam elszámolás, az utólagos és egyoldalú árfolyam, kamat és költségemelés. Továbbá a változó árfolyam az árfolyamrés kamat, költségváltozás összegszerű megjelölésének vagy megbecslésnek hiánya.

A fentiek egyébként kimerítik a jóerkölcsbe ütközés fogalmát és a tisztességtelen feltételeknek is minősülnek

A perben a fentiekre lehet hivatkozni, továbbá az IMF hitelben foglaltakra, amelyet a bank az állam felé nem érvényesített

A végrehajtások:

A végrehajtói kamara reklámozása ellenére, nem tudunk arról, hogy a végrehajtások a kúriai döntésre tekintettel fel lettek volna függesztve. Ha valaki ilyenről tud, ossza meg legyen kedves a nyilvánossággal

Akinél a bírósági végrehajtó kopogtat azonnal végrehajtás megszüntetése iránti pert kell kezdeményeznie, amelyben kéri azt is, hogy a konkrét végrehajtást függesszék fel.

A NET-en egy-két jogerős végrehajtás megszüntetési perről hallani, amely azonban az adósságot nem szünteti meg.

Ha a végrehajtást jogerősen megszüntették, a kérdés az, hogy azt milyen jogcímen:

Ha az alap a kölcsönszerződés teljes semmissége, úgy a bank jelentkezni fog, hogy tárgyalják meg az elszámolást, amely ha békés úton nem megy utólag külön polgári pert fog indítani.

Más kérdés, hogy az ilyen utólagos elszámolás helyből jelentősen kedvezőbb az adósnak, mintha „szerződésszegően” a végrehajtás keretében kellene a tartozásért felelnie.

A tisztességes megoldás az lenne, hogy az adósok eredeti feltételek szerint-utólagos emelések nélkül kellene a szerződéseket teljesíteniük.

Bp. 2013. 11.01.

Czirmes György