Furcsa szövetség?

Ukrajnában furcsának tűnő események történnek. Az atlantisták zsoldjában három különböző irányzat követői alkotnak szövetséget a kormány megdöntése és a hatalom átvétele céljából.  Az EU bérenc Vitalij Klicskó, az USA ügynök Arszenyij Jacenyuk és a neonáci/banderista Szloboda párt vezetője, Oleg Tyahnibok.

Látszólag a három politikai irányzat különböző távlati célokat követ, de mindegyik érdekelt a rendszer megdöntésében. Az EU gazdasági előnyök miatt, az USA a katonai fölényének megtartása miatt, a Szloboda párt pedig oroszellenessége és neonáci soviniszta elképzeléseinek megvalósítása miatt döntött a rendszer elleni erőszakos műveletek mellett. 

Sokakban él még az a téves elképzelés, hogy a cionisták, a természetellenes fajtalankodók és a neonácik között áthidalhatatlan ellentét van, és együttműködésük elképzelhetetlen. Elfelejtik azokat a tényeket, melyek évek óta ezen elképzelés ellen bizonyítékokat szolgáltattak. Több nyugati szélsőjobboldali párt, vagy szervezet vezetője fajtalankodó, és szinte minden nyugat-európai szélsőjobboldali tömörülés részt vett az Izraelben megrendezett konferencián, mely az iszlám veszély ellenes fellépés ürügyével rendeztek meg. Ez egy cionista szellemiségű konferencia volt, ahol teljes volt az összhang és az egyetértés. Ezen nem kell megütközni, mert lényegét tekintve a cionizmus vegytiszta szélsőjobboldali képlet, annak minden elemét a legmarkánsabban jeleníti meg.

A természetellenes fajtalankodás kimondottan az USA antikulturális hadviselésének egyik, talán a legfontosabb fegyvere. Minden olyan együttműködésnek, szövetségnek a leglényegesebb pontja ennek a sátáni szellemiségnek az elfogadása, melyet bárki az USA-val megköt. Klicskó ismert fajtalankodó, és ez csak megerősíti elfogadottságát az atlantisták köreiben. Jacenyuk zsidó, Tyahnibok pedig egy fogyatékos politikai kalandor. Ezek ismeretében már nem kell csodálkoznunk azon a képtelenségnek látszó helyzeten, hogy a neonáci csoportokat izraeli kiképzők készítik fel az utcai harcokra és szabotázscselekmények elkövetésére. Az antiszociális és soviniszta (erősen magyarellenes, a vereckei emlékművet leromboló) Szloboda adja a harcos, brutális alapállású gerincét a lázongásnak, illetve a kialakuló polgárháborúnak. A korlátlan atlantista támogatás, mely biztosítja a zsoldot, az ellátást és a gyógyszereket, lehetőséget ad ennek a szélsőséges, kocsmatöltelékekből álló társaságnak arra, hogy nemzeti hősöknek képzelve magukat, kiszolgáltassák hazájukat az atlantistáknak.

Csakhogy ma már úgy viselkednek, mit egy elszabadult hajóágyú. Veszély jelentenek úgy a szövetségeseikre, mint az ellenségeikre. Egyre gyengül a politikai vezetők, úgy Klicskó, mint Jacenyuk ráhatási ereje erre a társaságra, ezért képesek minden megegyezés kisiklatására, és olyan műveletek végrehajtására, mely óriási katasztrófákat okozhat. Atomerőmű elfoglalása, fegyverraktárak kifosztása, a nemzetgazdaság részleges megbénítása, utak lezárása és különböző erőszakos cselekedetek végrehajtása fémjelzi működésüket. Ezzel egy olyan arculatot képesek megjeleníteni a társadalom elégedetlenkedői előtt, mely vonzó, és ezért napról napra képesek növelni erejüket a hozzájuk csatlakozókkal. Az atlantisták mindezek ellenére kénytelenek pénzzel és eszközökkel ellátni őket, mert nélkülük az egész ellenállás csak egy béna kacsa lenne.

További furcsaság az oroszok érthetetlen tartózkodása. Egyes politikai elemzők szerint ebben szerepe van a téli olimpiának is, de ha a grúziai eseményeket ismerjük, ezt el kell vetnünk. Nagyobb szerepet játszik Janukovics hintapolitikája és erélytelen személyisége, mely mellett az oroszok nem akarják magukat elkötelezni. A kelet-ukrajnai, oroszok lakta térség és a Krími-félsziget még viszonylagos nyugalomban van, annak ellenére, hogy ott is erőteljesen szervezik a militáns csoportokat, önvédelmi jelleggel. Az orosz népesség minden vonatkozásban felette áll a nyugat ukrajnai népességnek, szervezettebb, kitartóbb, rámenősebb. Oroszországnak az orosz népesség megóvása az elsődleges célja, és ezt követi a geopolitikai érdek. 

Szintén furcsaságnak tarthatjuk azt is, hogy a zsidóság vallásos és kulturált része egyre erősebben hallatja hangját a cionista-atlantista műveletek ellenében. Nem csak a Jobbik melletti londoni rabbi tüntetés, vagy a természetellenes fajtalankodás elleni sorozatos fellépésük bizonyíték erre, hanem nagy fenntartással kísérik az ukrajnai eseményeket, különösen az antiszemita-neonáci, újabban EU és USA zsoldban tevékenykedő Szloboda működését.

Úgy az ukrajnai, mint több világpolitikai eseménynek a lényegét azonnal megérthetjük (és már nem is tartjuk furcsának), ha az oroszellenességet nevezzük mindezek kiváltó okának. Az USA, az EU, a cionisták és a neonácik érdek- és érzelmi közösséget alkotnak a degeneráltakkal, a fajtalankodókkal, a szélsőséges iszlamistákkal és minden nemű és fajta söpredékkel Oroszország ellenében. A nagy ellenségeskedés kiváltó okai egyrészt az orosz nép visszatérése a tradicionális világképhez, másrészt az óriási, a Föld végső tartalékainak a birtoklása. Az atlantisták az egyiket meg akarják semmisíteni, a másikat megszerezni. Ukrajna csak egy báb, egy paraszt ebben a nagy játszmában, és ott csak előcsatározás folyik, még nem látható végeredménnyel.

Kassai Ferenc

Vitalij Klicskó, az Ukrán forradalom emblematikus alakja - egy cionista zsidó

Az alábbi képek láttán minden kétségünk eloszlik az ukrajnai gettólázadás kapcsán. Klicskó szerepe ezzel nyilvánvaló. Ez a szeméttombra való, szégyenletes figura korábbi sporteredményeit is porba rántotta a cionista politizálásával.

A következő kép megmagyarázza azt is, hogy miért kell Julia Timosenkót annyira szabadon engedni.

Hadnagy Ármin