Szíriai terroristák – Káin bélyege

Mennyire van benne a keze az USA-nak Szíria felforgatásában? Erről nagyon jó, és részletes anyagot tettek közzé egy szír hazafias honlapon. Itt kiderül, hogy mennyire van összefüggésben az amerikai szenátus, Törökország (vagyis a NATO) és egyes személyek szerepe. És lerántja a leplet arról, hogy a fő felforgató Soros mellett milyen szinten van a felforgatások mögött a republikánus szenátor, John McCain (Káin). A történet alapvetően egy fotóból indul ki. Ezen a fotón McKáin együtt látható a szíriai terrorcsapatok fővezére Salim Idris-szel. Valamint a fotón bekarikázva látható két Szíriában harcoló terrorista és körözött személy.

Mckáin szerepéről egy kiszivárogtatott, a kínai titkosszolgálatnak tulajdonított telefonbeszélgetés is tanúskodik, amelyben McKáin Bandar szaúdi herceggel egyezkedik a szíriai terroristáknak nyújtandó támogatásokról. Természetesen erre mondható, hogy ilyet a mai technikával bárki csinálhat. Csak a baj az, hogy a történések folyamatai ezt alátámasztják. Ugyanis, ha Salim Idris, a Szíriai Szabad Hadsereg vezetőjének munkáját végignézzük, látható, hogy milyen szoros együttműködés és összefonódás van ezen országok és személyek között.

Salam Idris Szíriából disszidált, ott a hadseregben dolgozott, mint elektronikai professzor. Képzését annak idején Kelet-Németországban kapta. Disszidált, de feltételezhetően már előtte beszervezte a CIA, mint kémet. Aztán Idris hetekkel később Törökországban tűnik fel, ahol egy katonai objektumban 550 résztvevővel (a világ minden tájáról összeszedett kiképzett katonai vezetőkkel) megalakul a Szíriai Szabad Hadsereg. A jelenlévők közül kinevezik a vezetőket, felállítják a törzseket, kinevezik a brigádok parancsnokait, valamint a zászlóalj parancsnokokat. (no ennyit arról hol kezdődött a forradalom). Törökország területén kezdik meg a brigádok feltöltését, kiképzését. A felállított terrorhadsereg fegyvereit Szaúd-Arábia fizeti, de azokat az USA szállítja le; az első tételt 2012 áprilisában (feltételezzük, hogy nem a hivatalos állami hadsereg). Mindezekről maga Idris nyilatkozott, így ezek nem titkok, csak a sajtó nem szeret beszélni róla. Ezek után pedig McKáin együtt látható pont ebben az időben több későbbi terrorista társaságában Idrissel. Összefüggések? Elég világosak.

ilyen kép fogadta a felszabadított területeken Aleppóban a hadsereget, civilek válogatás nélkül tucatjaival kivégezve.

Az első nagy horderejű botrányok után (emberevés, gyerekkínzás, szervkereskedelem, keresztények lemészárolása, stb) az USA felülvizsgálni kényszerül szerepvállalását a továbbiakban az egész szíriai történetben. Meghallgatások kezdődnek az Egyesült Államok szenátusa előtt. Erre a meghallgatásra McKáin igyekszik olyan szereplőket toborozni, akik alátámasztják az egész beavatkozás, vagy közreműködés jogosságát. Csakhogy ott sem mindenki egyértelműen a háború híve, így a meghallgatásra bejutottak olyan személyek is, akikre McKáin nem volt felkészülve. Mások mellett egy keresztény szerzetes. A meghallgatást a szenátus katonai bizottsága vezette, de több olyan szenátor is részt vett, aki nem tagja a bizottságnak. A szerzetes részletesen beszámolt arról, hogy a Szíriai Szabad Hadsereg tagjai, együtt az iszlám szélsőségesekkel mit műveltek azokon a területeken, amit elfoglaltak. Részletesen beszámol gyerekek kivégzéséről, nők megerőszakolásáról és nyilvános kivégzéséről, több elrabolt személyről, a keresztény papok, szerzetesek és apácát kegyetlen megkínzásairól és kivégzéseiről (ezek közül több felvétele kering a neten). A bizottság elszörnyülködve hallgatta a történeteket, és még olyan szenátor is megingott, aki alapvetően republikánusként az USA katonai beavatkozását támogatta. Csak egyedül McKáin kelt ki magából. Ordibálva távozott a teremből, hangos obszcén káromkodások között. Az irodájába távozva tovább ordibált, csapkodott és dühöngött. Jó negyed óra múlva immár lenyugodva visszatért az ülésterembe, és a továbbiakban tudomást sem vett az ott megjelentekről. Papírjait tologatta, dalolászott, és úgy tett, mintha semmi nem is történne az ülésteremben.

Mindez miért fontos McKáin szempontjából? Mert a fent már említett telefonbeszélgetés valójában arról is szól, hogy a segítségekért cserébe McKáin teljes kampányát a következő szenátusi választásokon Bandar herceg fogja fizetni. Vagyis az egész háború, semmi egyébről nem szól a nyugat oldaláról, mint politikai színezetű üzletelésről, melyekért egy ország nyomorral és több százezer halottal fizet. A felháborító, hogy mindezek valójában köztudott dolgok, csak össze kell kötni, -rakni a fellelhető, és megjelenő tényeket. McKáin megjelenik sorra minden háborús övezetben, vagy azokon a helyeken, amelyek háborúval fenyegetnek. És üzletelget. AZ ördög pénztárosa, pénzt cserél életekre. Fegyvert intéz ha kell, embereket toboroz, zsoldot fizet, mindegy, csak háború legyen.

Ezen tények tükrében feltehetjük a kérdést. Melyik média az, amely ezek után is forradalomról mer beszélni. Mikor tény, hogy egy másik ország területén megszervezett hadsereg támadt rá egy országra. Ez önmagában is a legaljasabb sajtóhazugság. Mert a tények annyira nyilvánvalóak és közismertek, hogy akik mást mondanak, jószerével hülyeségre hivatkozhatnak csak. Vagy éppen nyakig benne vannak az egész képtelen és véres történetben. De ez megint mit bizonyít? Hogy van valahol egy közös rendező elv, amely a háborús uszítókat, a különböző háborúra buzdító és azt finanszírozó országokat, és a világsajtót összeköti. Ha pedig így van, akkor el kell gondolkodni azon, hol is áll a világ, milyen világba születtünk bele akik most itt vagyunk, és mi is lenne a kötelességünk akkor, amikor nyilvánvaló hazugságok, háborús uszítások, és emberek lemészárolása lehet az üzletelgetés mellékterméke. És mindez ellen mit lehet tenni, mert ez mindennek mondható csak jónak nem!

Kemény Gábor