Három héttel ezelőtt, április 26-án hozta meg
C-472/2010. szám alatt
Luxemburgban az Európai Bíróság azt az ítéletet, mely a
Pest Megyei Bíróságnak 2010. szeptember 29-i „előzetes döntéshozatal iránti” alábbi kérelmét is elbírálta:
2) Értelmezhető‑e az [irányelv
3. cikkének (1) bekezdése, figyelemmel e 3. cikknek az irányelv melléklete
1. j) és
2. d) pontjával összefüggésben értelmezett
(3) bekezdésére] akként, hogy amennyiben az eladó vagy a szolgáltató a szerződési feltételek egyoldalú módosítását az árváltoztatási módszer egyértelmű leírása és a szerződésben feltüntetett érvényes indok nélkül köti ki, az
ipso jure tisztességtelen szerződési kikötés?”
Ennek a kérelemnek elbírálásáig a
Pest Megyei Bíróság az előtte folyamatban lévő peres eljárást felfüggesztette azért, hogy az
Európai Bíróság döntésétől függően folytathassa, illetve bírálhassa el az ügyet.
Az Európai Bíróságnál kezdeményezett ilyen eljárások célját az Európai Bíróság a következőkben határozza meg:
„
A közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá az értelmezési szabályok közötti különbség elkerülése érdekében, a tagállami bíróságok jogosultak, illetve bizonyos esetekben kötelesek a Bírósághoz fordulni, hogy annak értelmezése által a közösségi jog egy adott része pontosan meghatározásra kerüljön annak érdekében, hogy például ellenőrizhessék, vajon ezen jog és nemzeti szabályozásuk mennyiben van összhangban.”
Tekintettel arra, hogy a
Pest Megyei Bíróságnak kérdésfeltevéséből következően előtte olyan peres ügy zajlik, melyben vitatott szerződésben eladó vagy szolgáltató egyoldalú árváltoztatási lehetőségét a módszer egyértelmű leírása és érvényes indok nélkül kötötték ki, a Pest Megyei Bíróság arra várt választ az
Európai Bíróságtól, hogy a magyar és Európai közösségi jogszabályok egyidejű vizsgálata alapján megállapítható-e ipso jure – „
A jog erejénél fogva, a jog rendelkezéseiből kifolyólag minden további nélkül”– tisztességtelennek ez a szerződési kikötés.
Erre a kérdésre adott válasza az Európai Bíróság ítéletének rendelkező részébe foglaltan a következő:
„
Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.”
Tekintettel arra, hogy a „fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről” szóló
Legfelsőbb Bírósági 2/2011. (XII.12.) PK vélemény az alábbi rendelkezései összhangban vannak az Európai Bíróságnak idézett rendelkezésével,
„
2. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt.
3. Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság - a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján - akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát.”
vita nem lehet arról, hogy a Magyarországon megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésbe foglalt, bankoknak az adósok fizetési kötelezettségeivel kapcsolatos egyoldalú szerződésmódosítását lehetővé tevő szerződési feltétel akár a szerződésbe, akár az Általános Szerződési Feltételekbe foglaltan is – tisztességtelen.
Azért tisztességtelen vitathatatlanul, mert az Európai Bírósági ítélet szóhasználata szerint ez a szerződési feltétel akár díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg követelménynek, akár a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.” követelménynek nem felel meg, akkor tisztességtelen.
Abból kiindulva, hogy a bankoknak alábbiak szerint, és valamennyi szerződésben hasonló módon fogalmazzák meg ezt a szerződési feltételt:
„
A Bank az ügyleti kamat mértékének, valamint az arra vonatkozó szerződési feltétel egyoldalú módosítására a következő feltéttelek, illetve körülmények bekövetkezése esetén jogosult: a Bank tevékenységére, működési feltételei vonatkozó vagy azt érintő jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Bankra kötelező egyéb szabályozók megváltozása, továbbá az ezek értelmezésében, alkalmazásában bekövetkezett változás, a Bank forrásköltségeinek változása, a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo és betéti kamatlábak változása, a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek, a tőke- és pénzpiaci kamatlábak, és a bankközi hitelkamatok változása, a fogyasztói árindex változása, az Adósért vállalt kockázat tényezőinek – a Bank megítélése szerinti – változása, ideértve az Adós hitelképességének és a biztosítékok értékében bekövetkezett változást is, valamint a lakossági kölcsönök kockázatának, illetve a kockázati tényezőinek változása.”
Ha ehhez hozzátesszük az Európai Bíróság ítéletének alábbi megállapításait is,
„
28. Következésképpen az irányelv 3. cikkének értelmében vett „tisztességtelen” jelleg értékelése során alapvető jelentőséggel bír a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelmű és érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa az ÁSZF eladó vagy szolgáltató általi módosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak vonatkozásában”
akkor könnyen belátható a vitathatatlanság állítása.
A másik feltételnél abból kiindulva, hogy ritka kivételtől eltekintve a bankok által diktált devizaalapú kölcsönszerződésekben
nem tették lehetővé az adósok számára az egyoldalú felmondási jogot arra az esetre, ha a bankok egyoldalú szerződésmódosítása folytán megállapított adósi díjtételekkel az adós nem ért egyet, illetve a ritka kivételek esetén pedig a szerződésnek adósi felmondási lehetősége esetére 15 napos határidővel a még fennmaradó kölcsöntartozás visszafizetését feltételként határozzák meg.
Figyelmen kívül hagyva a
Ptk. 227. §-ban írtakat:
(2) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.
A
(2) bekezdés a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmisségének kógens szabályát tartalmazza. Megállapításának feltétele, hogy
a lehetetlenség a szerződéskötés időpontjában álljon fenn. A lehetetlenség kategóriája többféleképp osztályozható. Megkülönböztethetünk jog és fizikai, objektív és szubjektív, természeti és érdekbeli (gazdasági) lehetetlenséget. A részleges lehetetlenség rendszerint az egész jogviszonyra kihat, hacsak a felek a lehetséges részre önmagában nem szerződtek volna.
A banki ügyeskedés a gazdasági lehetetlenséget figyelmen kívül hagyva mint jól látható,
nem vezethet így sem eredményre.
Ez pedig azt jelenti, hogy bár elég lenne az
Európai Bíróság ítéletében meghatározott feltételek közül egynek is megvalósulni ahhoz, hogy az adósok díjmegállapítását lehetővé tevő banki egyoldalú szerződésmódosítási feltétele tisztességtelen legyen, de a bankok által diktált szerződésekben mindkét feltétel megvalósult ehhez.
---------------------------------
A fentiek szerint részletezett tisztességtelenség jogkövetkezményével is foglalkozik az
Európai Bíróság ítélete a következők szerint:
1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv
8. Az irányelv 6. cikke kimondja:
„
(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.
Ebből következik a bankok fogságában lévő adósok jogi lehetőségének mikéntje arra, hogy
hozzájussanak mindahhoz, amihez a bankok tisztességtelen szerződési feltétele nélkül már a szerződésük megkötése óta hozzá kellett volna jutniuk.
Ugyanis „
ipso jure”
nem került megállapításra az Európai Bíróság által az,
hogy még az általunk ismert mértéktelenül tisztességtelen banki szerződésmódosítási feltételnek jogkövetkezményeit az adós bírósági eljárás nélkül levonhassa, és mondhassa azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás folytán keletkező kötelezettségeit márpedig nem teljesíti.
Ahhoz, hogy ezt mondhassa az
adós a banknak,
mindenképpen olyan bírósági peres eljárást kell indítania, melyben a bíróság megállapítja a szerződési feltétel tisztességtelenségét, illetve a tisztességtelenségre tekintettel ennek a szerződési feltételnek semmiségét:
„
Ptk.209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni”
Az ilyen per megindítására lehetséges közérdekű perre Magyarországon a közérdekű perre jogosultak alkalmatlanok az elmúlt év december 15-i Kormány-Bank paktum alábbi tartalmából kiindulva:
“
Dr. Matolcsy György Pleschinger Gyula
Miniszter Államtitkár
A Magyar Kormány képviseletében
Dr. Patai Mihály Gyuris Dániel
Elnök Alelnök
A Magyar Bankszövetség képviseletében
A Magyar Bankszövetség kibővített
Elnökségének egyetértő támogatásával
AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe; Budapest Bank Nyrt.; CIB Bank Zrt.; ERSTE Bank Zrt.; FHB Bank Nyrt.; K&H Bank
Zrt.; MKB Bank Zrt.; Raiffeisen Bank Zrt; UniCredit Bank Hungary Zrt.; OTP Bank Nyrt.;
Magyarországi Volksbank Zrt.
TÁ R G Y A L Á S I J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Preambulum
T E K I N T E T T E L A R R A, hogy a Felek egyaránt elkötelezettek az ország pénzügyi stabilitásának és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzése iránt, továbbá,
T E K I N T E T T E L A R R A , hogy a Felek egyaránt elkötelezettek a lakossági deviza-jelzáloghitel adósok helyzetének tehermegosztáson alapuló könnyítése iránt,”
Abban az országban, ahol a Kormány éppen úgy elkötelezett az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése iránt, mint az a tíz bank, amelyik Európában példátlanul tisztességtelenül bánik a velük szerződéses viszonyban álló állampolgárokkal, valamint abban az országban, ahol az adósok megkérdezése nélkül a Kormány azokkal a bankokkal együtt akar könnyíteni ezek által a bankok által tisztességtelen módon kétségbeesésbe belekergetett adósok helyzetén,
abban az országban ne segítsen képmutató módon egyetlen állami szerv sem semmiben az adósokon.
A rühes macska jut eszembe az ilyen segítségnyújtásról.
-------------------------------
Egyetlen módja maradt a probléma megoldásának, a bíróság rendes eljárása.
Természetesen tisztában vagyok azzal,
hogy a többszázezer szerződés semmis szerződési feltételének megállapítására irányuló peres eljárás a bíróságok számára komoly nehézséget okozhat, illetve azzal is,
hogy ha tegnap megszülettek volna az ítéletek, már akkor is későn lennének.
A
pertársaságnak ennek ellenére azért vagyok ellenére, mert ahány felperes lenne a közös keresetlevélben az annyi féle tényállás ismertetést igényelne a bíróság munkáját jelentősen nehezítve, majd erre a nehézségre tekintettel
akár egy évet is csúszhatna az ítélet meghozatala.
Célom most az, hogy a legrövidebb időn belül a bíróságnak a legegyszerűbb módon ítéletet lehessen hozni úgy, hogy ennek az ítéletnek alapján az adósok indokolatlan részletfizetési kötelezettsége megszűnjön.
Ebből következően semmi
mást nem javaslok ebben a peres eljárásban igényelni az adósoknak csak azt, amit az április 26-i luxemburgi bírósági ítélet alapján immár elegendő alappal igényelhet.
Kérni azt ítélettel azt, hogy a banki egyoldalú szerződésmódosítási szerződési feltétel semmis, és kérni azt megállapítani, hogy
a semmiség jogkövetkezményeként a szerződés megkötésétől kezdődően kötelezettség az adósokat az egyoldalú szerződésmódosítás alapján nem terheli.
Természetesen attól függően, hogy esetleg felmondás, végrehajtás alatt áll már az ügy, illetve opciós vagy kényszerértékesítéssel kapcsolatos szerződések is felmerülnek, vagy már bekövetkezett a károsodás, változnak a konkrét performák, de határozottan ellenzem azt, hogy bármiféle egyéb, akár a kezelési költséggel, akár az eladási-vételi árfolyamkülönbséggel, akár bármiféle egyéb problémával kapcsolatos kérelmet a bíróság felé most előterjesszenek.
Amennyiben elérem azt, hogy az egyenkénti peres eljárások ekként induljanak, úgy
sablon keresetlevelek elbírálását sablon ítélettel szerintem két tárgyalás alatt reálisan elérhetjük.
Az elsőfokú ítélet birtokában pedig ezt követően már kellő jogalappal tájékoztathatja az adós a bankot, hogy a keresetlevélben írtak alapján történt számolás eredményeként milyen összegű túlfizetés miatti követelése áll fenn adós álláspontja szerint a bankkal szemben, illetve ezt a túlfizetési összeget figyelembe véve semmis szerződési feltételt figyelmen kívül hagyva általa megállapított törlesztési összeg alapján bejelenti az adós azt, hogy milyen időtartamra nem esedékes jövőben részéről a törlesztő részlet fizetése.
Ezek után két eset lehetséges. Vagy tudomásul veszi a bank az adós közlését, vagy nem. Természetesen végezhet a bank is hasonló módon elszámolást, majd ezt követően írásban egy darabig elvitatkozhatnak a felek egymással a fizetendő összeg felett, de ha a banknak végül nem tetszik az adós által történt elszámolás, akkor a bank indíthat pert. Mert ugye az megy perre akinek az érdekében áll…
Ha pedig elkezd fenyegetőzni a bank szerződés felmondásával, eszébe kell juttatni az Európai Bírósági ítélet alábbi megállapítását:
„
ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”
És ebben az újabb, bank által indított perben pedig az adós alperesként minden olyan problémáját is felvetheti, érvényesítheti, amit az általa indított peres eljárásban nem tett meg.
Csak egyet ne tegyen az adós. Soha ne menjen be a bank irodájába egyeztetés végett. Az a bank, amelyik Európában páratlanul tisztességtelen módon járt el már a szerződéskötéskor az Európai Bírósági ítélet alapján is, szerintem soha nem lesz tisztességes egyetlen adóssal szemben sem.
------------------------------
Fentiek szerint foglaltam össze azokat a szempontokat, amik alapján most legcélszerűbbnek tartanám adósok részéről a bankok fogságából történő szabadulást.
Tudomásul veszem azt, ha mások másként gondolkoznak, de kérem őket, hogy javaslataikkal ne keressenek meg azért, mert feltehetőleg sok időm jövőben a következők szerinti ügyvállalásaimra tekintettel nem lesz.
=====================
II.
Az Adósok nagy, az üggyel foglalkozó ügyvédek csekély számára tekintettel azok számára, akik egyetértenek velem a fentiek szerinti ügyintézéssel, a következőkkel folytatom az ismertetést.
Az általam javasolt perekre vonatkozón a
Polgári Perrendtartás többek között az alábbiakat rendeli:
23. § (1)47 A törvényszék hatáskörébe tartoznak
k)53 a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában [
Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)–(6) bek.] indított perek;
Az általam javasolt ügyekkel kapcsolatosan ebből a rendelkezésből következően a végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásokat kivéve valamennyit a korábban Megyei Bíróság néven ismert bíróságok közül a következő szabály szerint kiválasztott előtt kell megindítani:
3
6. § (1)81(2)82 A gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága előtt is meg lehet indítani.
A törvényszék előtti eljárásokra nézve pedig néhány hónapja az alábbi rendelkezés lépett hatályba:
„
73/A. §122 (1) A jogi képviselet kötelező:
b. a törvényszék
elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is”
Mivel tehát törvényszék előtt lehet a végrehajtás megszüntetése iránti pert kivéve valamennyi általam javasolt pert megindítani, ez utóbbi jogszabályi rendelkezés miatt nem lehetséges ügyvédi képviselet igazolása nélkül a pereket megindítani.
Függetlenül attól, hogy az előzőekben már leírtak szerinti rendkívül egyszerű jogi megítélésű ilyen perekben tartandó tárgyalásokon az ügyvéd személyes jelenlétét teljes egészében feleslegesnek tartom, akár a felek távollétében is tud a bíróság dönteni a becsatolt okiratok alapján szerintem, ügyvédi meghatalmazást csatolni a fenti jogszabályhely szerint ennek ellenére a keresetlevelek bírósághoz történő továbbításakor kell. Ennek a problémának a megoldása végett az alábbiak szerint kívánok ténykedni.
-------------------------------
Ebben az iratomban részletesen leírom a mellékletekben megküldött valamennyi keresetlevél minta kitöltéséhez szükséges, és egyéb kellékekkel kapcsolatos tudnivalókat, és ennek alapján mód van arra, hogy az az adós, aki a peres eljárás megindítása mellett dönt, otthoni segítséggel, vagy anélkül a bíróság számára befogadható, tárgyalásra alkalmas iratot elkészítse és minden kellékével együtt felszerelje.
A keresetlevélben a kölcsönszerződést aláíró minden felet fel kell tüntetni úgy, hogy akik kérelmezik az eljárást azok a felperesek, akik pedig nem – elsősorban a bank – az az alperes.
Az így elkészített keresetlevelet hárommal több példányban, mint ahány peres fél van az adós elkészíti, mindegyik példányhoz hozzácsatolja keresetlevélben említett kölcsönszerződés és esetleges alperesi felmondást, és az egyéb mellékletek egy példányával együtt –
költségmentességi nyilatkozat, ügyvédi meghatalmazás, ügyvédi tényállás – felkeres siófoki ügyvédi irodámban.
Az iratoknak áttekintését követően valamennyi periratot bélyegzőlenyomattal és aláírásommal ellátom, egy példány ügyvédi tényállást lemásolva visszatartok, majd rábízom a periratoknak bírósághoz továbbítását az adósra.
A tényállásban megállapításra kerül az is, hogy semmiféle díjazásra ügyféltől az eljárás teljes szakában nem tartok igényt sem munka, sem siker, sem bármiféle egyéb formában. Arra tekintettel, hogy a bírósági iratok az ügyvédhez, azaz hozzám kerülnek kézbesítésre, és nekem pedig az ügyfélnek kell további tani, utólagos elszámolással az ügyféltől 3.000.-Ft. költséget ekkor átveszek
Alappal bízva abban, hogy a költségmentességi nyilatkozat alapján az ügyfél bíróságtól illeték-feljegyzési jog kedvezményét megkapja, egyéb költsége az ügy értékétől függetlenül az adós ügyfélnek nem lehet.
Tudomásul veszi ügyfél azt, hogy a tárgyalásokat személyesen nem látom el, és első tárgyaláson őt a bíróság meghallgatja. A többi tárgyalást pedig távollétünkben kérjük megtartani.
Amennyiben így megfelel bármelyik adósnak az, hogy a peres eljárásában segítem őt bármiféle megkülönböztetés nélkül, akkor hajlandó vagyok bárkinek segíteni, de éppen azért, hogy különbséget az adósok között ne tegyek, egyéb segítséget nyújtani senkinek nem tudok és nem is vagyok hajlandó. Elvárom azt, hogy amennyiben az adós mégsem tudja az iratokat kitölteni, akkor akár a rokonai, akár a szomszédjai segítsenek anélkül, hogy szűkös időmre tekintettel hozzám fordulnak tanácsért.
Közeljövőben egyéb ügyet nem vállalok azért, hogy tudva az adósok nagy számáról vállalásomat teljesíteni tudjam segítséggel, vagy anélkül.
Egy biztos. Az, hogy azért nem kerül perlésre az ügy, mert én nem győzöm az iratok aláírásával.
Azt pedig nagyon sajnálom, hogy az Uniós jogharmonizációs követelményeknek a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatosan hazánk csak 2006. március 1-vel tett eleget, ezért a Luxemburgi Európai Bírósági döntés is csak az ezt követően aláírt szerződésekkel kapcsolatosan kerülhet szóba.
Ennek okából
csak a 2006. március 1. napját követő szerződésekkel kapcsolatos periratokkal kívánok közeljövőben fentiek szerint foglalkozni függetlenül attól, hogy az ezt megelőző szerződéseknél pedig a
Htp. – 1996. évi CXII. tv. – 210. §-nak szerződés aláírásakor hatályos szövege alapján kell törekedni a törvényesség helyreállításán.
Tartok attól, hogy felelőtlen lenne vállalásom akkor, ha ezeknek perlését is most vállalnám.
-----------------------
Ehhez az iratomhoz természetesen csatolom a keresetlevelek mellékleteit is, és ezeket értelemszerűen kell kitölteni.
A költségmentességi nyilatkozat első oszlopában a férj, másodikban a feleség adatai kerülnek, és a személyi, valamint vagyoni táblázatokban feltett kérdésekre odaillő válaszokat kézzel kell beírni. Alul dátumozni és aláírni is szükséges. Munkáltató igazolásnál mindenképpen kell igazolni a jövedelmet akár a tényleges munkáltatónál, akár nyugdíjszelvény csatolásával, akár a MUnkagyügyi Központnál történő záradékolással.
Meghatalmazást természetesen csak akkor írom alá, amennyiben az ügyfél előttem aláírja.
Egyéb mellékletként pedig megismétlem a kölcsönszerződést, és ha van a felmondást, valamint végrehajtási értesítést kell hozni annyi példányban, ahogy példányban a keresetlevél készül.
Hiteles tulajdoni lap is szükséges akkor, ha a keresetlevélben törlési kereseti kérelmet is említek.
------------------------
Megközelítése irodámnak
Siófokon a Fő téren lehetséges úgy, hogy a Víztorony melletti Széchenyi szobortól délnyugati irányban légvonalban 30 m-re van irodám ablaka.
===================
III.
Rátérve a keresetlevelek tartalmára általánosságban róluk még az iratom elején történt jogszabályi ismertetésen túl elmondható az, hogy ténybelileg valamennyinek
az eszméje abból fakad, hogy 2006-ban a svájci frank alapkamata valamivel 2 % alatt, majd 2007-ben és 2008-ban 2 % felett volt, majd 2009-ben lecsökkent 0,2-0,3 % közé, és ezt követő években pedig 0,1 % alá süllyedt a mai napig tartósan.
Amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy minden devizaalapú kölcsönzéssel foglalkozó bank ugyanúgy tájékoztatta az adósokat az ilyen fajta hitelezés kamatkockázatáról, mint ahogy a PSZÁF 2006. szeptemberi iratának 2. Kamatkockázata ….. kezdetű tájékoztatója írja,
„
Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ.”
akkor nem lehet vitás az, hogy amennyiben
mondjuk 2006-ban felvett kölcsönnél a bank 6 % ügyleti kamatot kötött ki, azaz éppen háromszorosát a svájci frank akkori alapkamatának, akkor 2009-ben az adósnak ugyancsak a svájci frank alapkamatának háromszorosát, azaz 0,6 % kamatot kellett volna fizetni, míg ezt követően 0,3 %-ot sem.
Ez pedig annyit jelent, hogy mivel az árfolyamváltozás a szerződéskori állapothoz képest jelenleg még mindig alig haladja meg a másfélszerest, akkor mondjuk 2006-2008 között aláírt szerződés esetében jelenleg alig kellene többet fizetni törlesztő részletként, mint amennyit kellett a szerződés aláírásakor fizetni, illetve öt éves futamidő esetén kizárólag kamatfizetési kötelezettség miatt a szerződéskor megállapított törlesztő részletnek legfeljebb 10 %-át kellene most fizetni.
És akkor térjünk rá az egyes keresetlevélfajtákra.
1./ Kölcsönszerződés szerződési feltételének semmiségével kapcsolatos keresetlevél a szerződésnek felmondás előtti állapotában:
A piros jelzésű szavakat írják át a kölcsönszerződésük és egyéb adatok aktualizálásával.
A zöld jelzésű szavaknak közel nincs olyan jelentősége az írásban mint a pirosnak, ezért csak megközelítő számításokat végezzenek ezeknek a szavaknak aktualizálása során. Egyáltalán nem baj az, ha pontatlanok azért, mert ezekkel kapcsolatosan most kereseti kérelmet nem terjesztünk elő, csupán csak annyi a szerepe a szövegnek, hogy az okát megjelöljük annak, hogy miért van szükség a megállapítási perre:
123. § …... Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
Ettől függetlenül
a mellékletben látható árfolyam és svájci frank alapkamat táblázatot a zöldszínű szavak összeállításánál tessék használni.
Keresetlevél mellékleteit: Költségmentességi nyilatkozatot
Ügyvédi meghatalmazást
Ügyvédi tényállást ezen irat mellékletében küldöm
2./ Kölcsönszerződés szerződési feltételeinek semmiségével kapcsolatos keresetlevél a szerződésnek felmondás utáni állapotában:
Jól láthatóan mindösszesen néhány mondatában változott az előző keresetlevél és néhány piros szót kell aktualizálni.
Mellékletben pedig nem elfeledkezni a felmondási okirat csatolásáról.
3./ Végrehajtási megszüntetési peres eljáráshoz szükséges keresetlevél
A most szóba jöhető perfajták közül ez az egyetlen, melynél nem a Törvényszéken kell az eljárást megindítani, hanem az alábbi jogszabályhely szerint:
367. §805 A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a törvényszék vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes
Ennél fogva
csak a végrehajtás megszüntetését lehet kérni kizárólag azért, mert mint már jól tudjuk a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos peres eljárás törvényszéki hatáskörű bíróságra tartozik.
Ezért
megfontolandó az, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti peres
eljárás mellett a szerződési feltétel semmiségének megállapítására, valamint felmondás érvénytelenségének megállapítására is alkalmas 2. számú peres eljárást is meginduljon.
Egyéb eddig nem említett problémát nem látok a keresetlevél összeállítása során, csupán az a többlet, hogy a mellékletként szükséges
a végrehajtási eljárás tényét okirattal igazolni.
=====================
Sajnos az
Echo TV „Kiút többszemközt” adásának kezdéséig a többi keresetlevél minta szerkesztésébe már nem fogok bele, holnapra maradt a
Kártérítéssel,
Opcióval, és
Kényszerértékesítéssel kapcsolatos keresetlevélminta.
Léhmann György
Siófokon 2012. május 19. napján.
További információk:
Dr. Lehmann György weboldala
Az elmúlt napokban az RU 486 jelű abortusztabletta kapcsán vita robbant ki. Mint ahogy azt több nemzetközi és hazai testület kimondja, az emberi élet, amely a fogantatás pillanatától kezdődik, szent és sérthetetlen. Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága 2011. okt. 18-i döntése elismerte az emberi embriók jogait, a magyar alkotmány is kimondja: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”(II. cikk.) A keresztény tanítás soha nem hagyott kétséget afelől, hogy a megfogant emberi lény élete sérthetetlen. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az élethez való jogot az ember legelemibb jogának tekinti. Az abortusz pedig az emberi élet kioltása.