Kadarkúti Égi Üzenetek 259. Jézus: A bűn fogalma és fajtái

ÉGI ÜZENETEK

2015. Április 14.

Jézus:  A bűn fogalma és fajtái

Jézus: Drága, szeretett Gyermekeim! Én vagyok, a ti Megváltótok, Jézus Krisztus. Eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Lángoló szeretettel köszöntelek titeket és Szent Sebeimből irgalmasságom sugarát bocsátom rátok. Az erények ismertetése után hozzáfogunk ezek ellentétének, a bűnnek tárgyalásához.
A Katolikus Egyház Katekizmusa így határozza meg ezt a fogalmat: „A bűn az értelem, az igazság és a helyes lelkiismeret elleni rossz cselekedet; az Isten és a felebarát iránti igaz szeretet hiányossága bizonyos jóhoz való rossz ragaszkodás miatt. Megsebzi az ember természetét és támadja az emberi szolidaritást. Meghatározása szerint tett vagy szó vagy vágy az örök Törvénnyel szemben.”
Drágáim! Sajnos a bűn kategória azok közé a témák közé tartozik, amiről ritkán esik szó a prédikációkban. Bizony a hívek azzal sincsenek tisztában, hogy melyik bűn bocsánatos és melyik súlyos, halálos. Ezért abban a tévedésben élnek, hogy elég a közgyónás a szentmise elején, minek is kellene gyónni menni. Ez a mai tanításom a katekizmus megvilágításában nagy segítséget nyújt gyermekeimnek. A templomba járók nemcsak a bűnről hallanak keveset, hanem a következményeiről: a tisztítóhelyről és a pokolról is. Felszentelt fiaim közül egyesek, akik ilyesmiről mélyen hallgatnak, azzal védekeznek, hogy nem akarják ijesztgetni a híveket a túlvilági vezeklésekkel, attól félnek, hogy nem jönnek a szentmisékre. Pedig a lelkük az efféle tájékozatlanság miatt kárt szenved. Egy példát említek erre. A vasárnapi szentmise után hazafelé ballag egy férfi, Laci és egy nő, Marika. Egy utcában laknak. Marika rendszeresen jár a szentmisékre, még hétköznap is, napi áldozó. Laci csak vasárnap megy, mindig szentáldozáshoz járul, de van, mikor otthon marad. Beszélgetni kezdenek. Marika így szól:
-Mondja, Laci! Múlthéten beteg volt, hogy nem jött a szentmisére? Hiszen vasárnap volt.
-Á, dehogy. Meghozták a tűzifát és segítettem az embereknek pakolni.
-És ma mégis ment áldozni? Talán a mise előtt meggyónt?
-Miért kellett volna gyónnom? Hiszen mondtam, hogy dolgom volt.
-Laci! Maga nem tudja, hogy a szentmise-mulasztás vasárnap és ünnepnapon súlyos bűn? Csak az mentesít alóla, ha valaki beteg, vagy olyan beteget ápol, akit nem lehet magára hagyni, vagy egyéb súlyos oka van a távolmaradásra. A másik bűn, hogy e súlyos bűnnel a lelkén megáldozott. Ez szintén halálos bűn, szentségtörés.
-Nahát, Marika, köszönöm, hogy felvilágosított. Ezt nem tudtam. Erről senki sem beszélt nekem.
-Csak az számít bűnnek, kedves Laci, amit tudva és akarva követünk el. De mégis legközelebb gyónja meg ezt az esetet, és most már jobban vigyázzon! Mulasztásaikat, bűneiket a túlvilágon halálunk után számon kérik tőlünk. A súlyos bűn nagyon veszélyes, mert bűnbánat nélkül a pokolba juttathatja az embert. A bocsánatos bűnökért és a megbánt súlyos bűnökért is a tisztítóhelyen kel vezekelni.
-Marika! Ebből arra tudok következtetni, hogy mindent meg kell gyónni és bánni, és ha közvetlenül a szentgyónás után halnék meg, egyenesen a Mennyországba kerülnék.
-Ez nem így van. A megbánt és meggyónt bűnök után is vannak tartozásaink Isten felé. Ezt egyrészt itt a földön leróhatjuk áldozatokkal, imákkal, böjttel, felajánlott szenvedésünkkel, másrészt a tisztítóhelyen levezekelhetjük. Csak ezután üdvözölhetünk.
-Ó, Marka! Hát ezek szerint nincs mód arra, hogy átléphessük a tisztítótüzet?
-Dehogy nincs. A teljes búcsú elnyerése. Csakhogy én már hazaértem. Ha érdekli, erről legközelebb mesélek.
Ez a gyakorlati példa arra világít rá, hogy gyermekeink vallásos nevelése nagyon hiányos. Évtizedeken át, a kommunizmus alatt az iskolásoknak csak elenyésző része járhatott hittanra és ők ma már felnőttek. Keresik Istent, de bizony keveset tudnak Róla és parancsairól. Elsősorban felszentelt papfiaim feladata, hogy az erények és bűnök széles mezején eligazítsák őket. Másodsorban a fejlettebb vallásos ismeretekkel rendelkező gyermekeimnek kell a tájékozatlanabbak mellé állni, úgy, mint azt Marika tette a fenti beszélgetésben.
Kedveseim! Nézzük, mit tanít tovább a Katekizmus a bűnről! „A bűn Isten megbántása, föllázad Isten irántunk való szeretete ellen és elfordítja tőle a szívünket. Minden bűn – mint az első – engedetlenség, lázadás Isten ellen azzal a szándékkal, hogy az ember olyan legyen, mint az Isten, ismervén és meghatározván a jót és a rosszat.”
A bűnt aszerint, hogy miként követi el az ember négy csoportba lehet osztani: 1.) gondolattal elkövetett bűnök 2.) szóval, 3.) cselekedettel és 4.) mulasztással elkövetett bűnök. Mindegyikre egy esetet mondok el nektek.
1.)Folyik a vasárnapi szentmise és Terike, egy idős asszony bosszankodva gondol arra, hogy a gyóntatószék előtt már megint hosszú sor várakozik. Mi a csudának gyónnak már megint! Nekem nincs semmi bűnöm, nem lopok, nem hazudok, nem török házasságot és minden vasárnap eljövök a templomba. Majd a felajánlás alatt megakad a szeme egy ismerős fiatal leányon, a szembe-szomszédján. Ezt gondolja: -Hát ez meg mit keres itt. Egész éjjel hancúrozott a barátjával. Láttam a fiút, az előbb ment haza.
Mit tett ez a magát ártatlannak hívő asszony? Gondolatban ítélkezett vagy rágalmazott. Odaállhatna ő is a sorba gyónni.
2.)Péter hangulatember. Munkából hazajövet dúl-fúl, mert felhúzták a munkahelyén. Dühében leszidja a feleségét, mert már megint olyan vacsorát főzött, amit ő utál. Szegény asszony sírva fakad, védte magát, hogy sok volt a dolga és a túrós tésztát tudta a legrövidebb időn belül elkészíteni. Ez a férj goromba szavaival vétkezett. Vétett a szeretet parancsa ellen. Megbántotta Istent és a feleségét.
3.)Az ABC-ben egy asszonynak a vásárolt holmikkal megtömött szatyorjából kicsúszott a pénztárcája. A mögötte álló fiú gyorsan felkapta, körülnézett és eltette. Súlyos bűnt követett el, megkárosította felebarátját, a másik vevőt. Az asszony már otthonról sírva futott vissza, de már hűlt helyét találta. Benne voltak a legfontosabb iratai és 25.000 Ft. Már csak ennyi pénze volt a nyugdíjig. Ez a gonosz cselekedet valamikor számon lesz kérve a fiatalembertől.
4.)Klaudia és édesanyja egy faluban laknak. A fiatalasszonynak egy gyermeke van, du.4 óráig óvodában van. Férje dolgozik, ő háziasszonyként tevékenykedik. Takarítás közben csöng a telefon, édesanyja közli, hogy megkapta az influenzát, magas láza van, leánya sajnálkozik és sok munkájára hivatkozva, csak holnapra ígérte, hogy elmegy hozzá. A beteg kimegy a konyhába, hogy egy citromos teát készítsen magának, de elszédül, fejével neki esik a konyhaszekrény sarkának. Elveszti eszméletét, majd valahogy magához tér és bebotorkál az ágyába. Felhívja a szomszédasszonyt, aki ellátja sebét, befűt neki és teát készít, lázcsillapítót ad. Klaudia nagy mulasztást követett el. A takarítás, főzés megvárta volna, de ki tudja, mi történhetett volna édesanyjával a jószívű szomszédasszony nélkül?
Gyermekeim! A legtöbben a szóban és cselekedetben elkövetett vétséget számítják bűnnek, pedig gondolatban és mulasztásban sokat lehet vétkezni. Többen azért nem tudják, mit gyónjanak meg, mert erre a két területre nem gondolnak. Hogy lehet gondolatban bűnt elkövetni?
Pl. tépelődni azon, hogy más milyen sértő szavakat mondott nekem, más külső, belső tulajdonságait magamban elítélni, másról rosszat feltételezni, amit nem is követett el, mást irigyelni, mert ő szebb, jobb, okosabb nálam, lelki testvéremtől irigyelni a lelki kegyelmeket, hiú, öntelt gondolatokat táplálni magamban, hogy én okosabb, szebb és különb vagyok a többieknél, gondolatban lázadozni Isten ellen, hogy miért engedi, hogy beteg legyek és lelki bántások érjenek. Vagy az is gondolati bűnnek számít, hogy a TV-ben nézek egy filmet, melyben van egy ágyjelenet, és utána vissza-vissza térnek az értelmembe a parázna gondolatok.
Most arra hívom fel a figyelmeteket gyakorlati példákon keresztül, hogy milyen mulasztásokkal lehet vétkezni. Például valakinek azért piszkos és rendetlen a lakása, mert lusta takarítani, ez bizony bűn. Kényelemszeretetből elmulasztja a napi imáit, helyette internetezik, TV-t néz vagy szomszédol, ezzel is bűnt követ el. Anyagilag segíthetne egy bajba jutott barátján, de kapzsiságból nem teszi meg. Egy szomorú, gondterhelt ismerőse várja, hogy kiönthesse neki a lelkét, de ő sok dolgára hivatkozva elküldi. Vasárnap és ünnepnapokon szentmisét mulaszt, még egy évben egyetlen egyszer sem gyónik meg, gyermekeit Isten és hit nélkül neveli fel, az Egyház által előírt szigorú böjtöt: hamvazószerdát és nagypénteket nem tartja meg, a közös családi feladatokból kihúzza magát, ha engesztelő, lustaságból nem megy el az összejövetelekre, csak mikor kedve van. Istennek felajánlott fogadalmát a valamiről való lemondásra vagy áldozatra nem teljesíti. Vajon a környezetében bűnre készül vagy bűnt követett el, és ő nem figyelmezteti. A sok ima miatt elhanyagolja állapotbeli kötelességeit, ez is bűn.
Köszönöm, hogy végighallgattatok. Nézzétek lelketekkel, mit mutatok nektek. Itt áll veletek szemben keresztem és Én rajta függök felfeszítve. Töviskoronám alól lecsorgó vér bíborszínűre festi arcomat, nyakamat, mellemet. Felszegezett kezeimből, lábaimból folyik tisztító Szent Vérem. Lélekben jöjjetek körém, őrangyalotok átnyújt egy égi kelyhet nektek. Tartsátok permetező Vérem alá és töltsétek meg vele. Ez a Szent Vér elégtételi ajándékom Istennek az egész emberiség bűneiért. Engesztelő Kicsinyeim! Szétküldelek benneteket a világba, a bűnök mezejére. Őrangyalotok kísér titeket. Vigyétek e megváltó és megtisztító drága kincset azokhoz a felebarátaitokhoz, akik gondolatban, szóban, cselekedetben és mulasztásban ma is sokat vétkeznek. Öntsétek rá fejükre és szívükre e piros, gyöngyöző misztikus véremet! Azt akarom, hogy szenvedésem által minden bűnös megtisztuljon és megtérjen. Egyet se szeretnék elveszteni közülük. Köszönöm segítségeteket, Gyermekeim. Most jöjjetek vissza keresztem alá! Hálából vérző kezeimet kiszakítom a szögekből, lehajolok hozzátok és megsimogatom fejeteket, arcotokat. Vérző kézsebeimből közben lelketekbe árad Szent Vérem és minden porszem-bűnötöket, hibátokat és tartozásaitokat letisztítja rólatok.
Megáldalak benneteket Irántam való mély hálával és bűnbánattal az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 258. Szűzanya: Az isteni erények

ÉGI ÜZENETEK

1. 2015. Április 7.

Szűzanya: Az isteni erények

Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Édesanyátok vagyok, az Üdvösség Anyja és sugárzó mennyei dicsőségemben állok előttetek. Köszönöm, hogy újra itt vagytok és érdeklődéssel hallgatjátok tanításomat. Múltkor az emberi erényekről volt szó, melyek az emberben szabályozzák és irányítják a helyes gondolatokat és cselekedeteket. Ezen belül megismertétek a sarkalatos erényeket: az okosság, igazság, erősség és mértékletesség erényét. Ma az isteni erényekről hallotok: a hitről, a reményről és a szeretetről. Néhány éve már beszéltünk ezekről, de most a Katolikus Egyház Katekizmusa megvilágításában találkozhattok e fogalmakkal, mely szerint „az emberi erények az isteni erényekben gyökereznek, amelyek az ember képességeit alkalmassá teszik arra, hogy részesedjenek az isteni természetben… A keresztényeket fölkészítik arra, hogy bensőséges kapcsolatban éljenek a Szentháromsággal. Ezeknek az erényeknek forrása, oka és célja a háromságos egy Isten.”

1.) Mit jelent ez fogalom: HIT. Tágabb értelemben is használják: pl. hiszek a tudományban, hiszek a gazdaságban, hiszek az állandóan fejlődő technikában, hiszek a művészetek gyönyörködtető és nevelő erejében, hiszek az egészség fontosságában, hiszek az emberek megbízhatóságában, hiszek a magam erejében. A hit a vallás vonatkozásában nem ezeket jelenti, hanem röviden ezt: mindent Isten szemével nézni, és ezáltal részesedni az Ő életében.

Gyermekeim! Mióta ember élt a földön, mindig kereste Istent, egy rajta kívül létező, fölötte álló erőt. De sokszor eltévedt, mert a teremtményekben imádta Őt: a Napban, a Holdban, a csillagokban, az állatokban, az univerzumban és 1-1 emberben. Ma is vannak, akik a bálványokban hisznek: a pénzben, a szerencsejátékokban, a hatalomban, a sikerben, az alkoholban, a szexben és a kábítószerben. Ők jelenleg a kárhozat felé menetelnek, és csak akkor menekülnek meg, ha még életükben megtalálják az egy igaz Istent. Azután vannak felebarátaitok között olyanok, akik elismerik, hogy van felettük egy ismeretlen szellemi erő, energia, aki megteremtette a világot, azután magára hagyta. Sajnos egyre kevesebb az olyan gyermekünk, aki az igazi hitvallás alapján áll, amit a „Hiszekegy” tanít. A vallását gyakorló jó keresztény mélyen hisz Istenben, az Ő háromságában és mindenben, amit kinyilatkoztatott. Elhiszi az Ószövetség és Újszövetség minden szavát, mert Isten szól általa. Hisz mindabban, amit a hagyományokat tiszteletben tartó igaz Egyház tanít. Azonkívül hisz abban, hogy Istennek ma is hatalmában és jogában áll Mindenhatóságánál fogva egy-egy kiválasztott teremtményével üzenni, és ezeket az Égből jövő próféciákat elolvassa és elfogadja.

Egyeseknek hiányos a hitük, mert van, amit elfogadnak a kinyilatkoztatásból, van amit elvetnek. Egy példát hozok fel erre nektek. Két barátnő, Ági és Blanka hosszasan beszélgetnek. Vasárnap délután van, Ági szobájában ülnek, akinek szentképekkel van díszítve a lakása. Blanka kissé lenéző és megbocsátó mosollyal néz végig a sok bekeretezett szentképen és kérdezi:

-Mondd, Ágikám, te hiszel Jézusban, mint Isten Fiában, vagy csak díszítőelemként teszel a falakra ennyi képet róla?

-Már hogyne hinnék? Mint második isteni Személy vállalta az emberré válást, hogy minket kínszenvedésével és kínhalálával megmentsen a pokoltól.

-Ági! Hogy lehet, hogy orvostanhallgató létedre beveszed ezeket az elavult meséket?  Pl. azt, hogy nincs és nem volt földi apja? Ez a természet törvénye ellen szól. Férfi nélkül egy asszonynak se születhet gyermeke.

-Blankám! Éppen ez az. Istennek semmi sem lehetetlen. A természeti törvényeket is Ő alkotta, magasan felette áll ezeknek, és mindenhatóságánál fogva, egyetlen gondolatával és akaratával anyává tette Szűz Máriát. Ez a mély hittitok bizonyítja, hogy Jézus nem József édes gyermeke, hanem az Atyaisten fia.

-Ide figyelj, Ágikám! Én is hiszek Isten létezésében, mert hogyan is keletkezett volna az Univerzum és hogyan állna fenn, ha valami hatalmas szellemi erő nem hozta volna létre és nem gondoskodna róla. Ebben a fogantatás ügyben – mivel Isten mindenható – lehet, hogy igazad van. No, de mi van a sokat emlegetett feltámadásával, ami igazolná, hogy Ő Isten Fia? Hiszen nem egy helyen olvastam, hogy a sírt őrző katonák vallomása szerint barátai, az apostolok ellopták a holttestét és eltemették valami ismeretlen helyen.

-Tudod, Blanka, erre is van hiteles magyarázat. Jézus ellenségei attól való félelmükben, hogy talán mégis feltámad, lefizették az őröket és rájuk parancsoltak, hogy terjesszék el a nép között, hogy tanítványai ellopták. Az apostolok erre nem lettek volna képesek, mert elrejtőztek, szinte ledermedtek a félelemtől, hogy Jézus után kivégzik őket is. Azonkívül, a feltámadást követő 40 nap alatt sok kortársának megjelent, akik mind szemtanúk voltak. A 4 evangélistából volt, aki látta Krisztust a feltámadt állapotában és az Újszövetségben nyilatkozik erről.

Blanka, aki eddig csak a Mennyei Atyában hitt, a Fiúban nem, most csodálkozó, tágranyílt szemekkel hallgatta ezeket a meggyőző érveket és valami megmozdult benne.

2.) A második isteni erény a REMÉNY. A Katolikus Egyház Katekizmusa így fogalmazza meg: „A remény az az isteni erény, amellyel bizalmunkat Krisztus ígéreteibe vetve, és nem a saját erőnkre, hanem a Szentlélek segítségére és kegyelmére támaszkodva törekszünk a mennyek országára és az örök életre, mint boldogságunkra. A remény erénye megfelel az Isten által minden ember szívébe oltott boldogságra törekvésnek.”

Drága Gyermekeim! Milyen üres lenne az életetek remény nélkül. A hit és remény mindig együtt jár. Akinek nincs hite, az nem tud miben reménykedni. Még a kommunista éra alatt eszközöm, Éva átment a harmadik szomszédba. Ott lakott a nyugdíjas tanácselnök, akinek a feleségét nemrég temették el. Meg akarta vigasztalni. Amikor megemlítette, hogy ez nem végleges elválás, egyszer majd találkozni fognak, csak legyintett keserűen és ezt mondta:

-Éva, 6 éves korom óta nem hiszek Istenben és a túlvilágban. Szüleim így neveltek. Higgye el, nincs Isten, nincs pokol és Mennyország. Meghalunk, elásnak, felbomlunk és porrá válunk. A halál után nincs semmi.

E szavak közben ennek a 80 felé járó embernek könny csordult végig az arcán. Ateista és kommunista apja elvette tőle a hitet és a reményt. Azóta ő is meghalt és Évám minden nap imádkozik lelkéért. Gyermekeitől nem várhatja, unokáitól se, mert őket is hit nélkül nevelte. Bezzeg ti, Kicsinyeim, akik itt ültök, boldogok lehettek, mert él bennetek a remény, hogy bármilyen nehéz megpróbáltatások következnek, hamarosan eljön Jézus Krisztus angyalaival és szentjeivel, hogy elhozza nektek 1000 éves országát. Éltet a remény abban is, hogy e földi élet befejezése után nem a vég következik, hanem a soha véget nem érő boldog Örök Élet. Jézus, mikor köztetek élt, nem egyszer ültetett reményt kortársai szívébe. Ennek legkifejezőbb formája a 8 boldogságról szóló hegyi beszéde.

3.) A SZERETET a harmadik isteni erény. A katekizmus így határozza meg ezt a fogalmat: „A szeretet az az isteni erény, amellyel Istent önmagáért mindenekfölött szeretjük, felebarátunkat pedig úgy szeretjük, mint önmagunkat, Isten szeretetéért. Jézus a szeretetből új parancsot alkotott. Övéit mindvégig szeretve, kinyilvánítja az Atya szeretetét, amelyet Ő maga kap. A tanítványok egymást szeretve Jézus szeretetét utánozzák, amelyet ők is kapnak.” Ezt fejezik ki Jézus szavai: „Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az Én szeretetemben. Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok az én szeretetemben.”

Emlékezzetek, Gyermekeim egy régi, szeretetről szóló tanításunkra! Abból hallhattátok, hogy a hit, remény és a szeretet közül Szent Pál a szeretetet tartotta a legnagyobbnak. Szeretethimnuszában konkrét, gyakorlati felsorolást ad arról, hogy milyen az igazi szeretet: „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.”

Gondolkozzatok el, Gyermekeim! Vajon a ti szeretetetek megfelel ezeknek a Szent Pál-i kritériumoknak? Vajon mindig és mindenkihez türelmesek vagytok? Vajon nem féltékenykedtek mások erényeire vagy kapott kegyelmeire? Sosem kérkedtek azzal, hogy mekkora jót tettetek másokkal, vagy milyen sokat imádkoztok, böjtöltök? Nem voltatok-e tolakodóak, tapintatlanok a szeretetetekkel? Vajon nem azért segítettél a rászorulón, hogy magad javát keresd, hogy megdicsérjenek érte? Vajon sosem kapott el az indulat? Zokszó és panasz nélkül eltűrted-e a betegséget, lelki és fizikai fájdalmakat? Vajon elviselted környezetedben a kellemetlen természetű felebarátot? Ha figyelmesen végighallgattad édesanyai kérdéseimet, már tudod is, hogy következő szentgyónásodkor milyen bűnöket is valljál be. Mert Szent Fiam a szeretet elleni vétségeket nagyon komolyan veszi.

Eddig a szeretet egyik oldalát fejtettem ki nektek: a felebaráti szeretetet. Az Isten iránti szeretetről viszont kevés szó esett. Ezt misztikus képekben szeretném megmutatni. Csukjátok be földi szemeteket és csak a lelketekkel „nézzetek.” Megnyílik a mennyezet és az égből egy díszes trón ereszkedik alá, melyben Jézus Krisztus ül, a Bíró, aki megkapta az ítéletet az emberek fölött. Királyi korona van a fején, vállán arany palást. Előtte egy kis asztal, melyen három vastag, piros borítású könyv és mellette teleírt adóslevelek. Három frissen meghalt lélek életkönyvei fekszenek itt és papírok, melyekre a megbánt, meggyónt bűnök után járó tartozások vannak feljegyezve. Nyílik az ajtó és belép az első lélek őrangyala a sátán kíséretében. Az Úr Jézus bátorítóan mosolyog rá, és hívja, lépjen közelebb. Őrangyala kezénél fogva odavezeti. Ez a lélek egy 60 év körüli asszony lelke, aki hirtelen, tüdőembóliában halt meg. Remegve áll a Bíró előtt, aki kinyitja az életkönyvét és kérdezi:

-Gyermekem! Nem látok súlyos bűnöket nálad, de bocsánatos bűnt annál többet. Mondd el, mi tartott vissza a halálos bűnök elkövetésétől?

-Ó, Uram! Egyetlen oka volt: féltem büntető kezedtől, a kárhozattól. Más okod nem volt? Kár. Nagyon ritkán gyóntál. Nem vetted komolyan a szeretetlen gondolatokat, mulasztásokat. Szent Véremmel megmentettelek a pokoltól, de mert nem szerettél eléggé Engem, és felebarátaidat, a tisztítóhelyre küldelek. Az őrangyala elkísérte, a Sátán pedig dühösen távozott.

Majd egy idős ember lelke közeledik kísérőjével. Az ő lelke sem fekete, habár van néhány szürke folt rajta. Fájdalmas, hosszantartó gyomorrákban halt meg. Vallásosan nevelkedett, törekedett betartani a Tízparancsolatot, de nem mindig sikerül. Mindig igyekezett meggyónni. Jézus az ő életkönyvét is fellapozta.

-Gyermekem! Szép ez az óvakodás a bűnöktől, de áruld el nekem, mi vezetett abban leginkább, hogy tiszta legyen a lelked?

-Én azért vigyáztam, hogy betartsam törvényeidet, hogy majd a túlvilágon elnyerjem jutalmamat, hogy azonnal a Mennybe juthassak.

-Látod, Gyermekem, te kimondottan az elismerésért igyekeztél jó lenni, hogy megajándékozzalak az örök élettel. Úgy viselkedtél, mint a béresek, akik a fizetségért törték magukat. Mivel nem az Isten-szeretet vezérelt, még egy jó idegi a tisztítóhely legfelső fokozatán kell vezekelned.

Az őrangyala őt is elkísérte a helyére.

Most egy 40 éves édesanya lelke kerül Jézus ítélőszéke elé. Négy gyermeke van és az 5. Baba szülése közben halt meg. Lelke ragyog a tisztaságtól. Jézus mosolyogva feláll és szívére öleli. Így szól hozzá:

-Gyere, Kicsim! Nézzük meg a te életkönyvedet is. Vannak feljegyezve bűnök, súlyosak és bocsánatosak, de a rendszeres szentgyónásaid Vérem által egészen elhalványították őket. Mondd, Gyermekem, mi inspirált téged a gyakori bűnbánatra és Szentgyónásra?

-Ahányszor elesetem, Uram, úgy éreztem, tövist szúrok a Szívedbe. Hogy ne okozzon fájdalmat Neked a bűnöm, meggyóntam.

-Kislányom! Örömmel láttam, hogy minden szentgyónásod után teljes búcsút nyertél lelkednek. Ezt miért tetted?

-Ó, Jézusom! Arra vágytam, hogy még a megbánt, meggyónt bűneim után járó tartozásaim se okozzanak fájdalmat Neked, hiszen annyit szenvedtél már értem.

-Jöjj, Gyermekem! Isten-szeretetedért hófehérre mostam lelkedet, eltöröltem tartozásaidat. Add a kezed! Magam vezetlek be a Mennyországba. De előtte nézd, ezekkel a te adósleveleidet összetépem, megsemmisítem. Semmivel sem tartozol, elnyerheted jutalmadat.

Most újra Én szólok, Édesanyátok! Hogyan kell Istent szeretni igazán? Mire tanít titeket ez az előbbi misztikus élmény? Nem félelemből, mert akkor szolgalelkűek vagytok, nem a jutalom eléréséért, mert akkor béresek vagytok, hanem önmagáért kell szeretni Istent, és így fogadott fiai lesztek. Tehát a bűnbánat Isten iránti szeretetből fakadjon, csak azt sajnáljátok, hogy megbántottátok őt.

Búcsúzásul megáldalak benneteket az egyre tökéletesebb Isten-szeretet és felebaráti szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

A láz csillapítása a legtöbb esetben nem a megfelelő megoldás

Saját tapasztalat, hogy mikor lázas voltam és egy orvos ismerős hatására lázcsillapítót tukmált belém, akkor az általában 2 napig tartó betegség elhúzódott 2 hétig. Nem voltam lázas utána, de éreztem, hogy a kórokozok a szervezetemet úgy legyengítették, hogy elhúzódott a betegség időtartama. Mivel a láz azért van, hogy elpusztítsa a baktériumokat, vírusokat. A lázcsillapító pedig ezt a természetes folyamatot gátolja meg. Mikor már nagyon magas a láz, akkor kell a test hőmérsékletét hidegvizes borogatással, hidegfürdővel, vagy lázcsillapítóval levinni.

Szaunázással, forrófürdővel, ágyban való izzadással, kamillás gőzben való inhalállással szintén mesterséges lázat idéz elő az ember, ami elősegíti a gyógyulást a megfázásokból, légúti fertőzésekből, különböző betegségekből. Érdemes kipróbálni mert nagyon hatékony.

Valamint még jó módszernek találtam a klór-dioxid oldat használatát a megbetegedéseknél. A különböző megfázások, vírusos bajok esetén a szer használatával gyorsan kilábal, vagy ki sem alakulnak a különböző téli jellegű betegségek.

http://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg/21582/hibat_kovet_el_a_szulo_ha_rutinszeruen_lazcsillapitot_hasznal_40_celsius_alatt_-_figyelmeztet_dr_novak_hunor#

Kadarkúti Égi Üzenetek 257. Mennyi Atya:Az erények

ÉGI ÜZENETEK  

2015.március 31.

Mennyi Atya:Az erények

Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok és eszközöm, Éva hangján szólok hozzátok. Köszönöm, hogy újra eljöttetek, meghallgatni tanításunkat és menteni a lelkeket. Örülök, hogy már egy ideje a három értékes rózsafüzérrel töltitek az irgalmasság óráját. Ilyenkor irgalmasságom lángja leszáll közétek és szándékaitokat meghallgatom. Ezzel a ½ 5-ig is eltartó állhatatos imátokkal a lelkek sokaságát mentitek. Fáradozásaitokért viszonzásul atyai Szívembe zárlak benneteket.
Ma nagyon szép témáról fogtok hallani: az erényekről. Ha magatokra tekintetek, vagy bárki másra, tapasztalhatjátok, hogy a lélekben megtalálható a jó és rossz egyszerre. Mintha ketten laknának benne: az egyik a jó gondolatokra, tettekre sarkallja, a másik rosszra. Máris egy élő példával kezdem. Imre családszerető ember, hűséges a feleségéhez, szorgalmasan gyakorolja a vallását. Jól működő céget vezet, de a beosztottjait kihasználja és igazságtalanul bocsátja el őket állásukból. Nemrég egyik asszonyt azért küldte el, mert megbetegedett és magas lázával 2 hétig otthon maradt. Ez az ember szinte hiába jár templomba és hiába imádkozik, ha a lelkében lévő rossz hajlam szeretetlenséget vált ki belőle. Szent Pál a filippieknek írt levelében ezt mondja az erénnyel kapcsolatban: „Örüljetek az Úrban szüntelenül… Jóságos emberségeteket ismerje meg mindenki! … Egyébként, testvéreim arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos.” A Katolikus Egyház Katekizmusa így határozza meg az erény fogalmát: „Az erény maradandó és erős készség a jó megtételére… Az erényes ember minden testi és lelki erejével a jó felé törekszik, konkrét tetteiben azt keresi, azt választja.” A Katekizmus tanítása szerint négy legfontosabb erény van, nevezzük ezeket sarkalatos erényeknek, a többi erény mind e köré épül. Ezek a következők: 1.) okosság, 2.) erősség 3.) igazságosság 4.) mértékletesség.
Vegyük sorba őket, hogy melyik mit jelent!
1.)Az okosság egy olyan erény, amely felkészíti az ember értelmét, hogy mindig a jót válassza, ami lelke és mások lelkének javát szolgálja. Ezt a fogalmat – kedves Gyermekeim – ne tévesszétek össze a műveltséggel, a tanultsági szinttel. Nemcsak egy tudós vagy professzor lehet erkölcsileg okos, hanem egy földet művelő, állatait gondozó parasztasszony is, vagy egy közmunkát végző utcaseprő is. Pl. okos az az özvegyember, aki hívő, vallásos létére nem kezd bele olyan kapcsolatba, amely kilátástalan, mert nem lehet belőle szentségi házasság. Hiába adódik ismeretségi körében olyan elvált asszony, akinek ő tetszik és neki is szimpatikus, józan ítélőképességére hallgatva kerüli a közelebbi megismerkedést.
Viszont nincs az erkölcsi okosság birtokában egy háromgyermekes családanya, Ilonka, aki mindent megenged rakoncátlan gyermekeinek, majomszeretettel csüng rajtuk és sosem feddi meg őket. Ha férje próbál szigorúbban bánni velük, felháborodik, és a gyerekek előtt leszidja. Miért nem jár el okosan ez az édesanya? Mert az ő kényeztetése következtében gyermekeiből öntörvényű, gőgös, öntelt felnőttek lesznek, akik nem tudnak majd beilleszkedni munkatársaik közé, házasságuk vagy kapcsolatuk csődbe jut, mert hiányozni fog belőlük az engedelmesség és alkalmazkodó képesség. Bizony az okosság erényének hiánya általában súlyos következményekkel jár. Az okos ember lelkiismeretére hallgat, és aszerint cselekszik. Az okosság erénye, mely benne van, segít tévedés nélkül legyőzni a kétségeket a jó és a rossz körül.
2.)A második sarkalatos erény az erősség. Aki ezzel rendelkezik, abban van erő, kitartás és állhatatosság, hogy a jót tegye, és hogy képes legyen legyőzni a kísértéseket. Az erősség, mint minden erény a Szentlélektől kapott ajándék. Egyik gyermekünknek előbb, másiknak később adja meg, van, akinek többet ad belőle, van, akinek kevesebbet. Eszközömnek, Évának 10 éves korában volt egy osztálytársa, Zsuzsi. Egy irányban laktak, s mivel nagyon félős lány volt és egyedül kellett hazamennie az üres lakásba, Évát kérte meg, hogy kísérje haza. Levette a nyakából a kulcsot, kinyitotta a lakásajtót és barátnőjét küldte be, hogy menjen előre, nézzen az ágy alá, nincs-e ott valaki, azután ő is be mert lépni. Ez csak addig tartott, míg Éva anyukája meg nem tiltotta ezekkel a szavakkal: „Téged nem félt, csak saját magát? Többé nem kísérheted el.” Ez a Zsuzsi mindentől félt: a kutyáktól, a rossz emberektől, a feleléstől, később a vizsgáktól. Belőle hiányzott az erősség erénye. Az erősség adománya, mint erény nemcsak a kísértéseket segít legyőzni, hanem a félelmet is, sőt a halálfélelmet is. A vértanúkban a hősiességig fejlődött ez a szép lelki vonás. Gondoljatok Szent Filoménára, aki egy görög király leánya volt és mindössze 13 éves. Akkor már két éves szüzességi fogadalmat ígért Jézusnak. Diokleciánusz római császár hadat üzent Görögországnak. Filoména édesanyja elment Rómába, hogy békét kérjen, de a római uralkodó csak úgy ígérte meg, ha Filoména hozzá megy feleségül. A kislány nem akart engedelmeskedni neki, ezért súlyosan megbüntette: börtönben éheztette, megostoroztatta, horgony kötve a nyakára bedobatta a Tiberis folyóba, lenyilaztatta, de csodálatos módon mindebből épen került ki. Végül lefejeztette és a bátor, hős kislány azonnal a mennybe jutott. Benne és az összes vértanúban az erősség erénye lobogott.
3.)A következő sarkalatos erény: az igazságosság. A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt a fogalmat így magyarázza meg: „Az igazságosság erkölcsi erény, mely erősség és állhatatossá teszi az akaratot abban, hogy megadja Istennek és a felebarátnak, amivel tartozik nekik. Az Isten iránti igazságosság neve a „vallásosság erénye”. Az emberek iránti igazságosság készségessé tesz mindenki jogainak tiszteletben tartására és segít az emberi kapcsolatok terén olyan összhang megteremtésében, mely előmozdítja a méltányosságot a személyek és a közjó irányában.”
Gyermekeim! Én, Atyátok szeretném megvilágítani előttetek, hogy mit jelent gyakorlatilag a Velem, Istenetekkel szemben tanúsított igazságosságotok. A belgyógyászat egy kétágyas kórtermében két beteg asszony fekszik: Sárika és Juliska. Sárika két szívinfarktus után lábadozik, Juliskának gyomorfekélyt állapítottak meg. A szívbeteg gyermekem még nagyon gyenge, a beszéd is nehezére esik. Juliska rabja az alkoholnak és a cigarettának, külön szenvedés számára, hogy ezekről most le kell mondania. Egyfolytában panaszkodik, mindenért Engem okol. Ott kezdi, hogy minek teremtettem meg, ő nem akart világra jönni. Miért adtam neki részeges, goromba apát? Miért nem óvtam meg a két rosszul sikerült házasságától? Miért engedtem meg neki ezt a fájdalmas betegséget, és a vele járó gyomortükrözést? Mit vétett ő, hogy Én ilyen kegyetlenül büntetem? Nem gyilkolt, nem rabolt, csupa fáradozás, munka áldozat az élete, kiszolgálja a családját, főz, mos, vasal rájuk. Mi bűne van neki, amiért most szenvednie kell? Ha Isten szeretne, nem lenne ilyen hálátlan hozzám.
Sárika türelmesen végighallgatja és ámul a sok igazságtalanságon, amit előadott a betegtársa. Majd így szól: Juliska! Ne vádold Istent, mert ez nem más, mint káromkodás. Hálás lehetsz, hogy életre hívott, mert csak akkor nyerheted el az örök boldogságot, amit készített neked, ha leéled ezt a földi életet zúgolódás nélkül. Ő minden embert, így édesapádat is jónak teremtette, de elromlott, mert rossz társaságba került. A férjeidet nem Ő választotta neked, hanem te gondolkodás nélkül, igazi lelki kapcsolat nélkül hozzájuk mentél. Amikor jeleket adott neked – köhögést, szívremegést, gyomorfájdalmakat – hogy szakíts az ivással és dohányzással, nem figyeltél oda. Ezt a betegséget bizony te okoztad magadnak. Méghogy nincs bűnöd? Akkor minek számít ez az Isten elleni lázadás? Mesélted, hogy haragban vagy az egyik menyeddel. Alaposan kifakadtál nekem ellene. Ez nem más, mint ítélkezés. Első esküvőd óta nem voltál szentmisén és nem gyóntál: És Isten – annak ellenére, hogy igazságtalanul vádolod – végtelenül türelmes hozzád. Lelkedet meg akarja menteni, még ad időt.
Juliska döbbenten hallgat. Elgondolkozik és kérdezi: „Most mit tegyek?” A közelgő nagy gyomorműtéted előtt gyónjál meg! – felelte Sárika.
Ez az eset csak egyetlen a sok igazságtalanság közül, amit az emberek Rám hárítanak. Látjátok, Gyermekeim? Azért nevezik az Isten iránti igazságosság erényét a „vallásosság erényének”, mert a mélyen vallásos emberek, mint Sárika, elismerik jóságomat, irgalmamat, szeretetemet, Rám bízzák magukat és meg vannak győződve az Én tökéletes igazságosságomról.
4.) A negyedik sarkalatos erény a mértékletesség. A katekizmus szerint „a mértékletesség az az erkölcsi erény, amely mérsékli az élvezetek vonzását és készségessé tesz a kiegyensúlyozottságra a teremtett javak használatában. A mértékletes ember érzéki vágyait a jóhoz rendezi, józanul él, nem ösztönös vágyai szerint.” Ez a mondat gyakorlatilag az jelenti, hogy aki mértékletes életet él, csak a rendezett emberi kapcsolatokban érzi jól magát, mely nem sérti meg a Tízparancsolatot és tudja hol a határ az élvezeti cikkek fogyasztásában. Vágyai fékezése e területeken testének-lelkének egyaránt jót tesz, pl. ha valaki ész nélkül habzsolja az édességeket, elhízik, cukorbeteg lesz, nehéz lesz a mozgása, fullad, nehezen kap levegőt és rövidebb életű. A másvilágon pedig a torkosság bűnéért vezekelnie kell.
Drága, kicsi Gyermekeim! Amiért ilyen figyelmesen végighallgattátok mai tanításomat, jutalomból elhoztam nektek Szentlelkemet.
Először az égből szállt alá hófehér galamb alakjában, mint az OKOSSÁG LELKE. Feje körül glória. Nézzétek, hogy sziporkázik fehér tolla, hol ezüst, hol arany színekben. Csőrében egy izzó parázs piroslik, az okosság erényének szimbóluma. Nyakán aranyláncon egy kis kosár, annyi parázs van benne, ahányan vagytok. Mindenkinek az értelmébe helyez egyet, majd eltűnik.
Másodszor egy mennyezetig érő hatalmas lobogó láng alakjában jön elétek, mint ERŐSSÉG LELKE. E nagy lángban annyi fehéren izzó kard van, ahányan itt ültök és belefoglalva egy lángnyelvecskébe, mint az erősség erénye szívetekbe repül. Ettől bátrak, hősiesek lesztek, legyőzitek a külső és belső ellenségeiteket.
Harmadszor a Szentlélek Isten gyönyörű fehérruhás ifjú alakjában érkezik, mint az IGAZSÁGOSSÁG LELKE. Kezében egy tálat tart, melyen magas fehér láng ég, mint az igazságosság erénye. Körbejár köztetek. Nyissátok ki kicsi szívetek ajtaját, mert letép a lángjából egy csóvát és belétek ülteti. Így az Ő isteni igazságosságának fényében fogjátok látni Istent és teremtményeit, és mindenkinek megadjátok azt, ami őket illeti.
Végül a Szentlélek újra ragyogó, kitárt szárnyú galamb formájában jön közétek. Nézzétek csak, mit hoz nektek Ő a MÉRTÉKLETESSÉ LELKE! A csőrében egy mennyei aranymérleg van: a mértékletesség erényének szimbóluma. Óvatosan leteszi az asztalra, Én, Mennyei Atyátok rálehelek és megsokszorosítom. Ő pedig egyenként csőrébe véve odaviszi hozzátok és szívetekbe helyezi. Ez a kis mérleg ezután segít nektek egyensúlyba tartani emberi vágyaitokat, segít megtanulni, hol a határ az élvezeti cikkek fogyasztásában és megtanít titeket a lemondásokra és önmegtagadásokra. Most pedig Szentlelkem a vállamra száll, és míg Én jobb kezemmel áldást adok felétek, Ő a jobb szárnyával tesz áldó mozdulatot. Megáldunk benneteket a legfontosabb emberi erények gazdagságával az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Gerilla-gyógyászat: A medvehagyma

Fehér, megnyúlt buzogány alakú (45 mm hosszúra és 5 mm vastagra hízó) hagymájából rendesen két nagy, tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15–25 cm magasra emelkedő tőlevelet hoz. A külső levél hüvelye hártyás. Levéllemeze átlag 15 cm hosszú és 3-4 cm széles, és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé. Virágrügyeit két hártyaszerű, barna buroklevél védi. A kinyílt virágok hófehérek, háromszögletű tőkocsányon, tömött ernyőkben nyílnak. Három rekeszű toktermése van. Évelő növény. A nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik. Hazánkban főleg agyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Március elejétől már látható hajtásai vannak. Tömeges tenyészhelye a Zselic és a Mecsek, ahol legkorábban Orfű környékén, illetve a Misina déli lejtőin jelenik meg. Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják. Nagyon sokféle bántalomra használható. Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, tisztítja a vért. Frissen - mint minden - a leghatékonyabb és legfinomabb. Eltartható aprítva sóval összekeverve, olajban, valamint a legegyszerűbb ha lezárt nylon zacskóban lefagyasztjuk. Célszerű kis zacskókban lefagyasztani és úgy eltenni, hisz akkor nem kell felengedni mindet. A fagyasztás után a felengedett medvehagyma rostjai szétesnek és sötétedik, valamint némi levet ereszt, azonban még mindig a fagyasztás őrzi meg hatóanyagának nagy többségét.

Élettani hatása

Enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel együtt fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés kockázatát fokozza. Ugyanezért nem szabad hagymát enni műtétek előtt, és rendszeres fogyasztása a nem szteroid véralvadásgátlót, gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára csak orvosi felügyelettel engedhető meg. Általában a hagymaformák idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatása kiemelkedő. Női problémák, illetve nőknél változó kori panaszok esetén segít.

Népies nevei: jurda, kígyóhagyma, poroszhagyma, sajamás, salamás, sarima, sási-hagyma, selyemi hagyma, vadfokhagyma.

A különbségek a medvehagyma és a gyöngyvirág között:

Illat – A legegyszerűbb és legbiztosabb módja, hogy meggyőződj arról, medvehagymát találtál-e, ha megdörzsölöd a levelét. A gyöngyvirág levele szagtalan, még a medvehagymáé fokhagymához hasonlatos - csak a leveleket szabad szedni fajvédelmi okokból.

Levél alakja

Gyökérzet

Virág

Élőhely - a medvehagyma és a gyöngyvirág is az árnyas erdőket kedveli, de ha napos réten vagy mezőn találnál hasonlót, azt nem szabad leszedni mert az valószínűleg valamely kikericsfaj képviselője lesz, ami szintén mérgező....

Drótos Tamás - Hernád Völgye H.H.K.

Az új magyar zarándokhely

Kínában azt szeretnék, ha az északnyugat-kínai Senhszi tartományban lévő Tungvancseng település, a déli hunok 1600 évvel ezelőtt alapított fővárosa a magyarok zarándokhelyévé válna.

Mindez egy szakmai konferenciánhangzott el, melyen részt vett Obrusánszky Borbála történész. Alább az ő beszámolója következik.

Június 13-a és 15-e között háromnapos nemzetközi konferencia keretében a déli hunok fővárosának, Tongwanchengnek a múltját és jövőbeli szerepét elemezték kínai és külföldi kutatók a kínai Shaanxi-tartomány Jinbian nevű városában (Csinbien). A résztvevő magyarokat különös tisztelet övezte.
A déli hun város történetének átfogó kutatása az 1990-es évek végén kezdődött meg. Az első jelentős nemzetközi konferenciára tíz éve, 2003-ban került sor, amikor japán és kínai kutatók elemezték a város korszakainak a történetét. Ennek az első és számunkra is legfontosabb időszaka a hun periódus 413 és 431 közötti szakasza, amikor Helian Bobo hun főkirály megtervezte és megépítette a várost. Ennek a kínai, jelképes neve Tongwancheng lett, amelynek jelentése „egyesüljön tízezer város”, de ma már a kutatók nagy többsége úgy véli, hogy valószínűleg a hunok a Fehérvár nevet használták. Ez a név gyakran tűnik fel a kínai forrásokban, valamint a város mellett két kis település is ezt a nevet viseli mind a mai napig.
A konferencián körülbelül 80 kutató vett részt a világ számos országából, de nem mindenki tartott előadást, így például egyetlen nyugati-belga, angol, kanadai, amerikai- kutató sem kapott megszólalási lehetőséget, míg a két magyar előadó, köztük magam is, megszólalási lehetőséget kaptunk, és az előadások nagy sikert arattak. A szervezők műsorra tűzték Daubner György filmrendező dokumentumfilmjét, a Hunok titkos történetét, amely szintén nagy sikert aratott a kínai kutatók körében.
Ordosz és Fehérvár
A hun város kutatása nagyon sok ázsiai egyetemen folyik, tajvani és koreai kutatók is elmélyülten foglalkoznak Helian Bobo városalapító és a hunok történetével. A konferencián részletes képet kaphattunk a város szerkezetéről, lakosainak számáról, valamint a hunok és a kínaiak kapcsolatáról. A belső-mongol Ucsiraltu professzort a szervezők felkérték, hogy legyen a konferencia egyik szekcióvezetője. A neves hun kutató az egyik előadás kapcsán felszólalt, és elmondta, hogy nagyon fontos a környékbeli nevek eredetének a tisztátázása, hiszen sok kínai kutató nem ismeri fel a környékben található mongol eredetű neveket. Utalt arra, hogy a környéken nagyon sok fehér jelentésű kifejezés van, de nem mindegy, hogy városról, nevezetesen fehérvárról vagy tóról esik-e szó. A mongol professzor egyébként Helian Bobo nevét elemezte és kiderítette, hogy az egy kései kerej, kerejt törzsnévvel áll kapcsolatban. Nagyon valószínű, hogy a magyar király szó is abból ered, amely kifejezést Attila felmenői hozhattak maguknak és a régi törzsi név méltóságnévvé vált Európában.
Mongol kutatás
A konferencia résztvevőin túl az Ordoszban élő mongolok is foglalkoztak egy keveset a hunok kutatásával. Bennünket rendszeresen úgy mutattak be, mint hunokat, akik onnan vándoroltak el. Az ordoszi térség egyik leggazdagabb területe Uusin, amely szóban a hús szavunk található meg, amely egy különlegesen tartósított húsféle volt a régi mongolok számára, állítja Ucsiraltu.
Az ordoszi mongol értelmiségek szerint nemcsak egy hunokhoz köthető rom lehet, hanem akár több kis város nyomát érdemes lenne kutatni, amelyek szintén a fehér nevet viselik. Az uusini járás egyik tanára, Gangarudi elmondta, hogy ő három olyan romot tud a környéken, amely a hunokkal kapcsolatos lehet. Az egyik rom körül előkerültek olyan cserépedények, amelyek Han-koriak voltak, ez akár a hunok emléke is lehet. A konferencián igazolták azt, hogy a Kr. e. 206-Kr. u. 220 között valóban ismertek régi településnyomok a térségben, ezt a vidéket egyébként Shuo-fangnak, vagyis északi körzetnek is nevezték a kínaiak.

A hun tudat
A konferencia fő szervezője, Hou Yong Jiang professzor, a Shaanxi Tanárképző Egyetem oktatója nem egyedül állítja azt, hogy a magyarok a hunok utódai, hanem nagyon sokan osztják ezt a véleményt. Sajnos azonban nem mindenki ismeri alaposan a hunok nyugati vándorlásának a történetét, hiszen Kínában nem jól ismertek a nyugati történeti krónikák. Annyit azonban tudnak, hogy Attila volt az ottani hunok legnagyobb királya és tőle származunk mi, magyarok. Lehet, hogy hamarosan kínai nyelven is megjelennek majd azok a művek, amelyek ezt a kérdést taglalják, legalább is élénk érdeklődés mutatkozik az európai hunokat emlegető források iránt.
Különös, hogy az egyetemi oktatók mellett a tongwanchengi felújításon dolgozó kínai munkások is tisztában voltak a hunok történetével, illetve azzal, hogy a magyarok valahonnan onnan vándoroltak nyugatra. Sőt, közöttük máig él az építőáldozat emléke, máig ismerik azt a régi hun történetet, miszerint a rosszul dolgozó építőmunkásokat beépítették a falba. A konferencián az is kiderült, a mongol és kínai kutatók azért nem tartották igaznak az építőáldozatról szóló történetet, mert nem kerültek elő csontok a falból. Előadásomban azonban bemutattam, hogy elsősorban nem csontot, hanem hamut kevertek az építőanyagba, amelyet nem lehet megtalálni az építkezés során.
A páratlan hun város mellett az Ordosz tele van olyan épített emlékekkel, amelyek a magyar pásztorkultúrában is megtalálhatók, az ideiglenes szállástípusok, a kerítések, majd a házak szerkezete és építési stílusa is hasonló a magyar házakéval. A nevekben is feltűnő hasonlóságokat találunk. Az ottani mongol szavak sok esetben eltérnek a belső-mongol, vagy akár a halha, mai mongóliai nyelvjárástól és a régi magyar alakokkal mutatnak hasonlóságot. Sajnos ezeknek a kutatása magyar oldalról nem történt meg, elképzelhető, hogy a közeljövőben a mongol kutatók kezdik meg ennek a feltérképezését.

Magyar zarándokhely


A Jinbiani Városi Tanács vezetősége nagy figyelemmel kísérte végig a városban zajló konferenciát, melynek anyagi fedezetét ők biztosították. A közel háromszázezres település nagyon gazdag ásványkincsekben, a földből származó kőolaj, földgáz, szén és kősó kitermelésévből származó jövedelem egy részét fejlesztésekre akarják fordítani. Már elkészült a látványterve egy új, hun múzeumnak, amelyet a csodás város mellett kívánnak felépíteni, ezen kívül turisztikai szolgáltató központok is hamarosan megépülnek, ahol be szeretnék mutatni a hunok kultúráját. Mivel a kínai forrásokban kevés adat maradt erről, a városvezetésnek az az ötlete támadt, hogy ellátogatnak hazánkba, tanulmányozzák a magyar népzenét és néptáncot, amely valószínűleg hun hatást tükröz. A kulturális bizottság elnöke szerint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése nagyon fontos, hiszen Tongwancheng a magyarok új zarándokhelye lehet, a városuk mellett megtekinthetjük őseink páratlan épített örökségét. Ők legjobban azt szeretnék, ha sok magyar látogatna el hozzájuk, hogy megismerjék, milyenek a nyugati hunok utódai. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy Kínába a hunokon keresztül vezet az út, gazdaságilag csak akkor lehetünk keleten, főleg Kínában sikeresek, akkor szerezhetünk a magyar áruknak piacot, ha büszkén felvállaljuk, hogy Attila unokái vagyunk. [Forrás: alfahir.hu, Obrusánszky Borbála]

Kadarkúti Égi Üzenetek 256. Szentlélek: Bevezetés a Katolikus Egyház Katekizmusába, Az erkölcs és a lelkiismeret

ÉGI ÜZENETEK

2015. március 24.

Szentlélek: Bevezetés a Katolikus Egyház Katekizmusába, Az erkölcs és a lelkiismeret

Szentlélek: Új fejezet következik tanításainkban. Mint a 3. Isteni Személy állok előttetek, dicsőségem fényével elárasztva benneteket. Én, a bölcsesség lelke egyre jobban szélesíteni akarom tudásotokat, ezért közelebb kívánlak vinni titeket egy általatok homályba borult, vagy még nem eléggé ismert területhez a hitéletben: a katekizmushoz. Valamikor hittanórán találkoztatok vele a biblia könyvetek mellett, de akkor még csak a legalapvetőbb ismeretek birtokába juthattatok. 6 éve hallgatjátok égi tanításainkat és ezelatt értelmetek és szívetek oly sokat gazdagodott, hogy alkalmasak vagytok mélyebben megismerni a Katolikus Egyház Katekizmusát. Ennek a könyvnek alaptervezetét 1986-ban II. János Pál pápa készítette el, Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa irányításával egy 12 tagú szakértő bizottsággal.

Ismertetem veletek, hogy ez a nagy katekizmus mit tartalmaz: 1.) Hiszekegy részletes magyarázatát, 2.) A liturgiát és a szentségeket, 3.) Az erkölcstant a tízparancsolat szerint csoportosítva és 4.) az imádságot.

Mivel a mai korban az emberek életvitelében mi Égiek a legnagyobb hiányosságokat az erkölcsiségben és a tízparancsolat be nem tartásában látjuk, ezért a négy nagy témát a harmadikkal kezdem. Ez az a terület, amelyről a hívek oly kevés tanítást kapnak a prédikációkban:  hogy mi az erkölcsös, mi az erkölcstelen, mi a bűn, mi az erény? E kettő összemosódik gyermekeink értelmében. Ezért nagyon figyeljetek tisztasára törekvő Engesztelőim, mert ti tanácsaitokkal sokat tudtok segíteni a környezetetekben élő felebarátaitokon.

Az emberek cselekedeteit erkölcsileg kétféleképpen lehet minősíteni: jók vagy rosszak. A kocsmából hazatérő részeg férj üti-veri feleségét és gyermekeit. Ez nyilvánvalóan rossz cselekedet. Egy bátor fiatalember egy fuldokló kisfiút élete veszélyeztetésével kiment a folyóból, ez bizony jócselekedet. Az erkölcsi tett kétféle dologtól függ: a szándéktól és a körülményektől. A cél és a szándék határozza meg, hogy valóban jót tesz-e az illető. Egy példa az életből. Zoltán nősülés előtt áll, de lakásvásárlásra nincs elég pénze. Ili néni 93 éves, nincs senkije és már nehezen látja el magát. Zoli menyasszonyával szinte minden nap meglátogatja. Befűtenek neki a kazánba, beviszik az ebédjét a kapuból és leülnek beszélgetni vele. Az idős asszony el van ragadtatva kedvességüktől. Így megy ez 3 hónapig, majd a fiú közli a barátnőjével, hogy a néni lakása éppen jó lesz nekik, csak legyen türelemmel, míg meg nem hal. A jó érzésű vallásos lány megbotránkozik, és hosszú vita után szakít Zolival. A vőlegény célja jónak tűnt, hogy az új feleségével lakáshoz jusson. Még drága idejének egy részét is rááldozta az idős nénire. Jónak látszott ez a viselkedés, de ott lapult szíve mélyén a ravasz szándék. A néni látogatása volt az eszköz. Lám-lám, a célt nem szentesíti az eszköz.
Gyermekeim, ahányszor ez az ifjú pár bement az idős asszonyhoz, Jézus bekísérte őket, leült a fiú mellé, bánatosan nézte és hallgatta, közben egy könnycsepp gördült végig az arcán.
Hogy az erkölcsi viselkedés jó vagy rossz, függ a körülményektől is, sőt a következményektől is.
Egy 16 éves lány, Zsanett teherbeesik és barátja megfenyegeti, hogy otthagyja, ha nem veteti el. Az apa behemót, kemény, durva ember, már ismerte a kezét. Rettenetesen félt, és otthon nem merte elmondani. A fiú pénzt adott neki, elküldte egy orvoshoz és megtörtént az abortusz. Miért döntött így a kislány? A körülmények miatt: szerette a párját, rettegett, hogy elhagyja és félt a goromba apától. A következmény is súlyos volt: az orvos a műtét után közölte vele, hogy többé nem fogan meg, nem lehet gyermeke. Nem is beszélve a kicsi magzat sorsáról, az elkülönített helyre került a lelke. Nem sokáig maradt ott, ne szomorkodjatok, Gyermekeim! Mert egy hozzátok hasonló közösség megkeresztelte és az őrangyala felvitte a Mennybe.

Zsanett nem vallásos, fel se fogta, mit tett. Tovább éli bűnös életét. A körülmények nem mentik fel erkölcstelen viselkedése alól.
Az ember erkölcsében nagy szerepet játszanak a szenvedélyek. A szenvedély forrása mindig az emberi szív, onnan indul ki. Vannak jó és rossz szenvedélyek. Általában jó szenvedélynek látszik a szeretet, mely jó cselekedetet idéz elő. Pl. valaki szenvedélyesen szereti Istent, az abszolút jóságot és tökéletességet, minden erejével Őt imádja, szolgálja. Ez a pozitív szenvedély az üdvösségbe torkollik. Vagy szenvedélyesen szereti a nála gyengébb, bajban lévő, rászoruló felebarátait és minden igyekezetével azon van, hogy vigasztalja és segítse őket. Minden elesett, szenvedő, gyámolításra szoruló emberben a szenvedő Jézust látja. A szenvedélyes szeretetnek ez a fajtája is a boldog Örök Élet felé vezeti őt. De vigyázzatok Gyermekeim, mert a szeretet el is fajulhat. Erre bemutatok néhány esetet:
Ibolya és Klári egy irodában dolgoznak. Egyirányban laknak és hazafelé menet sokat beszélgetnek. Kiderül, hogy nagyon hasonló az érdeklődési körük, szeretik a klasszikus zenét és az irodalmat, vasárnaponként szentmisére járnak, gyakran gyónnak, áldoznak. Ibolya meghívja vendégségbe Klárit és késő estig beszélgetnek. A szimpátia egyre nő közöttük. Azon veszik észre magukat, hogy még akkor is egymásra gondolnak, ha nincsenek együtt. A kezdeti ártatlan szeretet szenvedélyes érzéki szerelemmé változik. Addig igyekszik a gonosz felcsigázni egymás iránti érzelmeiket, míg ledölnek náluk az erkölcs falai, és beleesnek a fajtalankodás halálos bűnébe. Az ilyen rendetlen szeretet a kárhozat felé hajtja őket. Így járnak a szentségi házasságon kívül együtt élő párocskák is, akik azt vallják, hogy ők szenvedélyesen szeretik egymást, a szeretet csak nem bűn?
Másféle emberi kapcsolat is produkálhat a szeretetből bűnös, rossz szenvedélyt. Pl. képzeljetek magatok elé egy anyát, aki egyetlen fiát csodálattal, imádattal veszi körül. Ő az élete értelme, mindenki előtt büszkélkedik vele, sorolja a pozitív tulajdonságait, ő az istene. Az ilyen anya, ha majd számonkérik tőle az első parancsolatot, hogy Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj, hogy fog megállni az Örök Bíró előtt? Számtalan példát tudnék még felhozni előttetek, hogy a szeretet, mint a legpozítivabb érzelem a szenvedélyek között, mennyire elferdülhet, milyen veszélyes lehet.
A másik szenvedély a szeretettel ellentétben a gyűlölet, mely szintén a szívből ered. A gyűlöletet a rossztól való félelem váltja ki. Aki gyűlöl valakit, abban az illetőben rosszat lát és ettől a rossztól el akar fordulni. Képtelen észrevenni a másikban a jót, rosszindulatúnak és gonosznak érzi. A gyűlölet általában haragban végződik.
Andi és Szilvi már évek óta jó barátnők. Szilvi a főiskolán egy bálban megismerkedik egy harmadéves fiúval. Néhány hét után elhatározza, hogy bemutatja Andinak. Hárman egy presszóban találkoznak, vidáman, barátságosan telik az este. A fiú elkíséri őket a kollégiumi szállásra és elbúcsúznak. Ettől kezdve Szilvi körül megfagy a levegő. Egy kis faggatás után elmondja észrevételét Andinak, látta, hogy az ő barátján nem egyszer rajta felejtette a szemét és tekintetük többször találkozott. Szóljon, ha tetszik neki, le tud mondani róla. Andi tiltakozott, hogy egyáltalán nincsenek ilyen tervei, de Szilvi hajthatatlan volt. Ettől kezdve nem szóltak egymáshoz. Mindkettőjük lelkében nagy szomorúság és csalódás volt. Szilvi másik szobába kérte magát és már nem is fogadta barátnője köszönését. A harag teljesen beborította. A gyűlölet a legveszedelmesebb szenvedély, mert gonosz cselekedetre sarkall, és a szeretet parancsát lábbal tiporja. Aki kiengesztelődés nélkül haragban hal meg, a tisztítóhely legmélyebb fokára kerül és sokáig tartó nagy szenvedésekben lesz része.
Ma már csak egy fontos témáról szeretnék megemlékezni az erkölcsi lelkiismeretről. Mikor Isten a lelketeket Belétek lehelte, mindannyiatoknak adott egy nagy ajándékot:  a lelkiismeretet. Ez egy törvény, mely arra insprálja az embert, hogy szeresse és tegye a jót, és kerülje a rosszat. A lelkiismeret Isten szava, mely visszhangzik a belsejében.