2015. március, április

Önellátás egyszerűen

Kadarkúti Égi Üzenetek 260-261. Szentlélek-Mennyei Atya: A bűn osztályozása súlyossága szerint

ÉGI ÜZENETEK  

2015. Április 21.  

Szentlélek:  A bűn osztályozása súlyossága szerint 1. (Halálos bűn)


Szentlélek: Drága, engesztelő Gyermekeim! Én állok előttetek, a Szentlélek Isten, a harmadik isteni Személy. Mindegyiketek szívébe egy fényes sugarat küldök: a bűnök megkülönböztetésének ajándékát. Ugyanis az elkövetett vétséget súlyossága alapján osztályozni kell. E szerint kétféle bűn létezik: bocsánatos és halálos.
Drága Gyermekeim! Nagyon fontos, hogy ezt a témát a katekizmus alapján megvilágosítsam előttetek, mert az ebben való tájékozatlanság lelketek kárára válhat. Ha majd egyszer meghaltok, számon kérik rajtatok bűneiteket, és az ítéletet jelentősen befolyásolja, hogy bocsánatos vagy halálos bűnnel álltok majd az Örök Bíró elé. A Katolikus Egyház Katekizmusa pontosan meghatározza nektek e két fajta bűn fogalmát.
„A halálos bűn Isten törvényének súlyos megsértésével lerombolja az ember szívében a szeretetet, az embert elfordítja Istentől, végső céljától és boldogságától azzal, hogy valami kisebb jót helyez Isten elé.” Hogy ez a meghatározás egészen világossá váljon előttetek, egy példát hozok fel az életből: Erzsike vallását gyakorló jó katolikus. Vasárnaponként szentmisére jár. Férje ateista, ő nem szokott vele menni. Éppen vasárnap van és vendégeket várnak ebédre. Fia komolyan udvarol egy kislánynak, aki most szüleivel jön látogatóba. A háziasszony már szombaton elvégzi a főzés, sütés előkészületeit. Egy darabig tépelődik, hogy elmenjen-e a vasárnapi misére, de férje rábeszélése után, úgy döntött, hogy otthon marad. Mit is szólnának a vendégek, hogy éppen ő egy órácskára lelép? Esetleg későbbre készül el az ebéd. Ez csak nem bűn – gondolja – hogy a szeretet parancsára hallgatva ma nem megyek el a templomba?
Kedveseim! Vizsgáljuk meg ezt a helyzetet! Vajon Erzsike helyesen cselekedett: indokolt-e szeretettel és udvariassággal való takarózás? Bizony nem. A vendéglátó asszony lelkében nincs helyes értékrend: első helyen kell lenni Istennek és mindenki más csak utána következhet. Így szól a harmadik parancs: „Az Úr napját szenteld meg.” Ő a vendégeket Isten elé helyezte, megszegve a 3. Parancsot halálos bűnt követett el. Mit kellett volna tennie? Meghívni a vendégeket a szentmisére, odafelé is, visszafelé is beszélgethettek volna. Ha ők is vallásosak, örömmel kaptak volna az alkalmon, ha pedig nem, akkor sem ártott volna nekik egy kis betekintés a számukra ismeretlen liturgiába.
A következő történettel is igazolni akarom előttetek a halálos bűn fogalmát, melyet a katekizmus bölcsen meghatároz, hogy megszegi valaki a tízparancsolatot egy kisebb jó érdekében:
Közeledik Karácsony ünnepe és egy 5 gyermekes családanya, Rozika nagy szegénységében azon töpreng, miből vegyen ajándékot gyermekeinek. Férje alkoholista, ezért ha véletlenül sikerül is munkát kapnia, hamarosan elbocsátják. Az anyának kell gondoskodnia a családról. Egy iskola konyháján mosogat, minimálbérért. Elmegy a közeli bevásárló központba, vesz egy kétkilós kenyeret és két liter tejet. Nézi a pénztárcáját, és látja, hogy ha ezeket kifizeti, alig marad pár forintja, pedig közeledik a Szenteste. Támadt egy gondolata. Odament az édességekhez és bevásárlószatyrába – miután körülnézett - belesüllyesztett 5 tábla tejcsokoládét. És ez még nem volt elég. Felkereste a játékosztályt, ahol zsúfolásig álltak a vásárlók. Az egyik nő kosarát letette maga mellé a földre és sorba pakkolta bele a játékokat. Egy óvatlan pillanatban – mikor ez a vevő a polcon elmélyülten keresgélt – Rozika egy társasjátékot kicsent a kosarából és eltüntette a szatyrában, lehúzva a cipzárt rajta. Senki nem vette észre. Otthon elégedetten csomagolta az ajándékokat. –Végre az én gyerekeim is kapnak valamit. Ezzel a társasjátékkal egyszerre és együtt játszhatnak.
De mikor díszítették a karácsonyfát és elhelyezte alatta az ajándékokat, megszólalt a lelkiismerete: Loptam! Ó, mit tettem, Istenem? Anyai szeretetből örömet akartam szerezni szegény kis gyermekeimnek. Bocsáss meg, Uram.
Vajon milyen bűnnek számított ennek az édesanyának a cselekedete? Halálos bűnnek, mert megszegte a 7. Parancsot. Kárt okozott az üzletnek és nem pár forintos kárt. Pedig a gyermekei iránti szeretet vezérelte ebben.
Mitévő legyen, hogy megszabaduljon a lopás körülményeitől? Az első alkalommal, mikor lehetősége van, gyónja meg bűnét, majd vigye vissza a lopott tárgyat, vagy olyan értékben adakozzon jótékony célokra.
Gyermekeim! Ahhoz, hogy egy bűn halálos legyen, három feltétel kell: 1.)hogy a szóban forgó tett súlyosan megsértse Istent törvényét, 2.)hogy teljesen tudatában legyen annak, amit elkövetet, 3.)hogy teljes beleegyezését adja a bűnös cselekedethez. Mit is jelentenek ezek a feltételek?
1.)Mondok egy példát a súlyosságra. A második parancs: „Isten nevét hiába ne vedd.” Ezt a parancsot lehet enyhébben megsérteni, amikor valaki keresgél valamit és így szól: Isten tudja, hol van. Vagy jelentéktelen ijedségben, anélkül, hogy Jézus segítségét kérné, felkiált: „Jézusom!” Vagy egyszerűen csodálkozásában nyilvánul így meg, holott rá se gondol Jézusra, az ő Megváltójára. Ilyen esetekben beszédetek közben feleslegesen nem szabad használni Isten nevét, mert az bocsánatos bűn. Ezt a parancsot súlyosan is meg szokták szegni gyermekeink, mikor dühükben, sikertelenségükben, haragjukban, trágár, tiszteletlen módon káromkodnak. Ez bizony halálos bűn.
2.)Csak az követ el halálos bűnt, aki tudja, hogy amit tesz, az súlyos bűn és ellenkezik Isten akaratával. Manapság sok leány van, aki nem kívánt terhességétől abortusszal szabadul meg. Mivel a legtöbben nem részesülnek vallásos nevelésben, ezt az egyik legszörnyűbb bűnt tudatlanságukban követik el. Ha környezetükben senki nem figyelmezteti őket, hogy ezzel Istent bántják meg, saját lelküknek és magzatuk lelkének ártanak, ezért nekik ez nem halálos bűn. Drága Engesztelők! Ha ismertek ilyen leányt, világosítsátok fel, hogy mit tett, bánja meg és soha ne kövessen el abortuszt.
3.)Ahhoz, hogy halálosnak minősüljön egy bűn, teljes belegyezés kell. Néha lehet hallani, hogy az apa megerőszakolja ártatlan leányát, megfenyegeti, hogy nem beszélhet róla. Az ilyen kislány félelemből és erőszak hatására engedett, ezért ő nem vétett a 6. Parancs ellen, apja annál inkább.
Kicsinyeim! Halálos bűn állapotában lenni nagyon veszedelmes, mert megfosztja az embert a kegyelem állapotától, kizár Isten országából és kárhozatba taszít. Az igaz, hogy Isten az élet utolsó pillanatában is képes megbocsátani a bűnbánat eredményeképpen a legnagyobb halálos bűnt is, de mi van akkor, ha ott a súlyos bűn az ember lelkén és olyan hirtelen jön a halál, hogy már nincs idő megbánni. Egyetlenegy halálos bűnnel is el lehet kárhozni. Most újra a katekizmust idézem Isten megbocsátó kegyelmével kapcsolatban.
„Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embernek, de a Szentlélek elleni káromlás nem nyer bocsánatot soha, bűne örökre megmarad.” Ezt a mondatot a Katolikus Egyház katekizmusa Máté evangéliumából emelte ki, majd így folytatja:
„Isten irgalmasságának nincsenek határai, de aki szándékosan megtagadja ezt az irgalmasságot és nem fogadja el a bűnbánatban, az bizony visszautasítja bűnei bocsánatát és a Szentlélek által fölajánlott üdvösséget. Az ilyen megkeményedés elvezethet a végső bánattalansághoz és az örök kárhozathoz.”
Nemcsak az követ el Szentlélek elleni bűnt, aki visszautasítja Isten irgalmát, hanem az is, aki az Istentől származó, igaz, égi üzeneteket ördögi eredetűnek tartja. Számotokra, drága Engesztelőim az a legbiztonságosabb, ha egy üzenetről sosem állítjátok, hogy a Sátántól való. Ha nem vagytok biztosak mennyei eredetében, inkább feltételezzétek, hogy a választott szavai lehetnek. Persze vannak olyan „próféciák”, melyek hemzsegnek az ezoterikus elemektől, ezekről nyugodtan gondolhatjátok, hogy a gonosz adta a hamis próféta nyelvére.
Az igaz, Gyermekeim, hogy ti már a lelki fejlődésnek olyan fokán vagytok, hogy meg tudjátok állapítani mi a halálos bűn, mégsem ítélkeztek afelett, aki halálos bűn állapotában van. Ha meggyőzéssel nem tudtok segíteni rajta, imádkozzatok érte, és a személyes példátokkal járjatok előttük. A fölötte való ítélkezést bízzátok Isten igazságosságára és irgalmára. Az is előfordulhat, hogy nem mindig látjátok élesen a határt a halálos és bocsánatos bűn között. Ilyenkor kérdezzétek meg gyóntató atyátokat, vagy nálatok fejlettebb lelki fokon lévő testvéreiteket, hogy elkövetett bűnötök a bocsánatos vagy a halálos kategóriába tartozik. Ezt a homályt Én adom belétek, hogy el ne bízzátok magatokat, hogy alázatban tartsalak titeket. Nehogy azt gondoljátok, hogy ti már örökre mentesek vagytok a halálos bűntől. Bármikor előfordulhat, hogy ellenségem megkísért benneteket és nem tudtok ellenállni. Ezért kell minden nap kérni magatokra Jézus Szent Vérének védelmét, Szent Mihály oltalmát, Szűz Anyátok és többi szentek közbenjárását értetek, ezért kell gyakran gyónni és lehetőleg minden nap áldozni. Csak ezek segítségével tudtok megmaradni a megszentelő kegyelem állapotában.
Drága Gyermekeim! Ma a halálos bűnnel ismerkedtetek meg közelebbről. A jövő héten a bocsánatos bűnökről lesz szó.
Végül egy misztikus élményben szeretném bemutatni nektek a halálos bűn következményét, a poklot. Én, a Szentlélek Isten lélekben szeretnélek elvinni benneteket a pokolba. Ne féljetek, Én védelmezlek benneteket és az őrangyalotok is veletek jön. Vállalkoztok-e rá?... Csukjátok be szemeteket és fogjátok meg egymás kezét. Én megyek a hosszú sor elején. Megnyílik a padló, és mi nagy sebességgel száguldunk lefelé. Egyre melegebb lesz, és korom sötét van. Semmit sem látunk, csak halljuk, hogy nyílik egy nagy érckapu éles nyikorgással. Lépcsősoron haladunk lefelé, melyet halványan megvilágítanak a távoli lobogó lángok. Lent síkos, nyálkás a talaj, kellemetlen kénszag terjeng és undorító, félelemkeltő démonok hátrálnak előttünk, és kétfelé válnak, hogy utat adjanak nekünk. Nem mernek közelíteni, mert félnek Tőlem és a belőletek áradó fénytől, mely a szívetekben élő Oltáriszentségből ered. Befelé haladva rengeteg mély vermet látunk, ezekben magas tűz ég. Mindegyik veremben egy lélek szenved: csontig leég – közben kiáltozik, sikítozik, zokog – majd kialszik a tűz és az a szellemi teste visszaépül. Ilyenkor sírva könyörögnek, kezüket felénk nyújtogatják, de nem segíthetünk rajtuk. Tüzük újra fellobban és újra szénné égnek. Ez így megy örökké. Egy 11 éves kisfiú verméhez érünk. Sikoltozva, két kezét felemelve zokogva könyörög: „Segítsetek!” Egyiketeknek, egy engesztelő leányomnak megesik a szíve rajta és így szól Hozzám: – Legalább ezt a kisfiút mentsük ki innen.
-Nem lehet, – válaszolom – mert egy pár napja a 10. Emeleti lakás erkélyéről gonoszságból, szándékosan ledobta kis húgát a mélybe. Meg se bánta. Tegnap délután elérte Isten büntetése: biciklizés közben agyongázolta egy teherautó. Tovább haladva egy fekete fűvel borított mezőre érünk, ahol a kárhozott lelkek kardokkal, késekkel, dárdákkal hadakoznak. Nagy fájdalmakat okoznak egymásnak, de nem tudnak meghalni. A legyőzöttek sebeikben, vérbefagyva fekszenek, a győzteseket pedig kegyetlenül kínozni kezdik félelmetes külsejű, undorító gonosz lelkek, majd mindegyiküket összeszedik a mezőről és őket is tüzes vermekbe dobálják.
Kicsit odébb egy barlang bejárata van, alig férünk be, olyan szűk és alacsony. A falakban mélyedések vannak, melyekben kárhozott lelkek szenvednek a teljes mozdulatlanságtól. Vasrács van előttük, melyeken keresztül démonok szurkálják őket.
Többet nem mutatok nektek, mert egyre rémesebbek a kínzások. Visszamegyünk. A legnyomasztóbb a pokolban, hogy onnét nem lehet kiszabadulni, a szenvedés szakadatlanul ismétlődik.
Azért vittelek le ide titeket, hogy mondjátok el mindenkinek, hogy igenis van kárhozat. A pokol egy valódi hely a Föld belsejében. Hirdessétek környezetetekben, hogy óvakodjanak a halálos bűnöktől, mert ha nem bánják meg, és nem gyónják meg, erre az iszonyú helyre kerülhetnek.
Köszönöm, hogy végighallgattatok. Imádkozzátok a „Miatyánkban” mély átérzéssel, hogy „ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól”, mert nagy szükségetek van Isten irgalmára, hogy megvédjen benneteket a halálos bűntől. Megáldalak benneteket a tisztaság lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.



ÉGI ÜZENETEK 

2015. Április 28.  

Mennyei Atya:  A bűn osztályozása súlyossága szerint 1. (Bocsánatos bűn)


Mennyei Atya: Drága, engesztelő Gyermekeim! Itt állok előttetek, a szemem könnyben áll és kezemben tartom atyai Szent Szívemet, mely él és dobog. Apró, fekete tövisek borítják éles fájdalmat okozva Nekem. Ezek a bocsánatos bűnök szimbólumai. Minden egyes tövisből vércsepp hullik lefelé. Mindenekelőtt nagy szeretettel köszöntelek benneteket, akik a lehető legkevesebb szomorúságot okozzátok Szívemnek, mert minden igyekezetetekkel kerülitek még a bocsánatos bűnöket is. A Katolikus Egyház Katekizmusa így határozza meg a bocsánatos bűn fogalmát: „Bocsánatos bűnt akkor követünk el, amikor jelentéktelen anyagban nem tartjuk meg az erkölcsi törvény által előírt mértéket, vagy amikor súlyos anyagban nem engedelmeskedünk az erkölcsi törvénynek, de hiányzik a teljes ismeret vagy a teljes beleegyezés. Mondok néhány példát erre az életből. Zoltán és Vera szentségi házasságban élnek, általában egyetértésben, békében. Van egy 18 éves fiuk, aki érettségi előtt áll. Osztálytársai egynapos kerékpártúrát rendeznek szombatra. Ezt bejelenti szüleinek. Az apa helyesli és így szól: -Kell egy kis mozgás ennek a gyereknek, hiszen hetek óta ül és tanul. Pihenésképpen megérdemel egy kis kikapcsolódást. –Szó se lehet róla, Zoltán – feleli az édesanya –hiszen még sok érettségi tételbe bele se nézett. Különben is az útirány, amit választottak, nagyon balesetveszélyes.
A vita egyre hevesebb lesz közöttük és sértő szavakat vágnak egymás fejéhez. Órákig kerülik a beszélgetést, de estére Vera belátja, hogy férjének van igaza és könnyes szemmel átölelik egymást. Ez a véleménykülönbségen alapuló veszekedés bocsánatos bűn, mert a szeretet parancsát csak kis mértékben szegték meg.
A másik eset így történt: Két templomba járó asszony délelőtt összetalálkozik vásárlás közben az utcán, és beszélgetnek. Az egyik, akit Jutkának hívnak, kiönti a lelkét Vilmának, aki türelmesen hallgatja. Elmondja, hogy veje pokollá teszi, szegény leánya életét. Iszik és olyankor goromba, kötekedő, a gyerekeket is egzecíroztatja. Már előre retteg a család, hogy hogyan tér haza. Ha viszont nincs benne szesz, szelíd és segítőkész. Aki hallgatja a panaszokat, próbálja nyugtatni. Azt tanácsolja neki, hogy ő ne szóljon a vejének, mert még jobban elmérgesedik a helyzet, hanem a fiatalok ezt a problémát – mikor éppen józan a férj – egymás között beszéljék meg. Említse meg nekik a feleség az elvonókúra lehetőségét. Emlékezteti Jutkát a megbocsátó szeretet fontosságára. Ebben az utcai tereferében Jutka bocsánatos bűnt követett el, mert olyan hibáról panaszkodott, ami igaz, tehát ítélkezett. Vilma tisztán került ki ebből a beszélgetésből, mert nem szidta együtt az anyóssal az iszákos vejét, hanem okos tanácsokkal látta el.
Drága engesztelő Gyermekeim! Veletek is előfordul, hogy bármennyire kerülitek a bűnre vezető alkalmakat, váratlanul – valaki által – belekeveredtek az ítélkezésbe. Gyakran megtörténik, hogy valaki felhív telefonon titeket vagy összetalálkozik veletek, és elkezdi szidni-hordani a harmadikat. Ti nem akartatok ítélkezni vagy rágalmazni, de könnyen belesodródhattok. Én, a ti Mennyei Atyátok ilyen esetekre a következőt ajánlom nektek: Ha hívő felebarátotok beszél nektek más hibáiról, rossz cselekedeteiről, egyszerűbb a dolgotok: így reagáljatok miután meghallgattátok: „Az ítélet nem ránk tartozik, bízzuk Istenre, aki végtelenül igazságos és irgalmas. Próbálj megbocsátani neki, kérd Istentől hozzá a szeretetet! Hiszen minden nap így imádkozol a Miatyánkban: -Bocsásd meg bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Ebből következik, hogy Isten csak akkor irgalmaz neked a bűneidért, ha ennek a felebarátodnak meg tudsz bocsátani. Azzal tudod megmutatni az Égieknek, hogy már nincs harag benned iránta, hogy imádkozol érte. Meglátod, ezután nem leszel se dühös, se szomorú, megnyugszik a lelked.” Természetesen ilyen vigasztalást csak a vallásukat gyakorló hívő lelki testvéreidnek mondhatsz.
Ha közömbös, hitetlen vagy ateista, ítélkező és rágalmazó ember áll előtted, egészen más a módszer. Először is ki kell fejezned az empátiádat vele szemben: Sajnálom, hogy ennyire feldúltak a bántások, amit kaptál attól a másiktól, de próbáld elképzelni magadban, hogy mitől vált az az ember ilyenné, mi váltotta ki belőle az indulatot, a támadó magatartást. Talán valaki rosszat mondott neki rólad, és elhitte? Talán éppen szerencsétlen napja van, és rajtad tölti ki a mérgét? Egész biztos benne is vannak jó tulajdonságok, csak te erről az oldaláról nem ismered. A harag nyugtalanságot okoz a szívednek, ezért tedd meg felé az első lépést és békülj ki vele. Ezután jobban fogod érezni magad.
Mit is tanítottam eddig nektek a bocsánatos bűnről? Akkor áll fenn, ha jelentéktelen, kisebb dologban vétkeztek. Azonban bocsánatos bűnnek számít az is, ha súlyos dologban sértitek meg a parancsokat, de hiányzik hozzá az elkövetett bűn teljes ismerete és a teljes beleegyezés a bűnbe. Ma az a divat, hogy a párocskák nem házasodnak, hanem csak úgy összeköltöznek és úgy élnek, mint a házastársak. Ez az erkölcstelen életforma paráznaság, halálos bűn. Így éli világát Zsolt és Evelin. Jól megvannak, szeretik egymást, már két gyermekük is van. Mivel környezetükben mások is ezt teszik, azt hiszik, minden rendben van. Egyiknek a szülei se vallásosak, meg se keresztelték őket, sosem jártak hittanra. Természetesen nekik se jutott eszükbe, hogy a fiataloknak össze kellene házasodni. Mivel ezek a fiatalok tájékozatlanságukban helyesnek és rendezettnek látják az együttélésüket, nem ismerik fel benne a paráznaságot, mint halálos bűnt, ezért nekik ez az Én szememben bocsánatos bűnnek számít.
Arra is elétek tárok egy példát, hogy valaki halálos bűnt követ el, de a saját belegyezése nélkül. Néha lehet értesülni a televízión, rádión, interneten vagy újságokon keresztül, hogy a szép, csinos, fiatal leányokat és fiúkat elrabolják, a gazdag külföldieknek eladják erkölcstelen célokra. Erőszakkal kötelezik őket arra, hogy árulják a testüket. Nem szökhetnek el, mert büntetésből megkínozzák és megölik őket. Az ilyen szerencsétlen fiatalok számára, amit tesznek, nem halálos bűn.
Egy kevésbé durva eset is bemutatja nektek, hogy csak az a halálos bűn, amibe belegyeznek.
Egy kilencéves kislány, Ágika irigykedve nézi osztálytársait, akik elsőáldozásra készülnek. Egy kis barátnője hatására nagy vágyat érez Jézus után, ezért némelykor lopva elmegy a vasárnapi szentmisére. Ilyenkor azt hazudja, hogy az osztálytársához megy játszani. Hamarosan kitudódik, szidást kap, és többé nem mehet el. Lassan-lassan sikerül kieszközölni szüleinél, hogy eljárhasson a hittanórára. Ott aztán megtudja, hogy a hittanosoknak kötelező a vasárnapi templombajárás. Ígérik, hogy ott majd megtanítják ministrálni is. Hiába könyörög, a szülők hajthatatlanok. A vasárnapi szentmisemulasztás számára nem jelent halálos bűnt, mint azoknak, akiknek megengedik, de lustaságból otthon maradnak.
Halljátok, Gyermekeim, mit mond még a katekizmus a bocsánatos bűnről: „A bocsánatos bűn gyöngíti a szeretetet…akadályozza a lélek fejlődését az erények és a jócselekedetek gyakorlásában… A szándékosan elkövetett és megbánás nélkül maradt bocsánatos bűn lassanként előkészíti a halálos bűn elkövetését. Mindazonáltal a bocsánatos bűn nem szakítja meg a szövetséget Istennel… A bocsánatos bűn nem foszt meg a megszentelő kegyelemtől, Isten barátságától, a szeretettől, így az örök boldogságtól sem.”
Drágáim! Egyetlen ember sem tud a földön teljesen bűn nélkül élni. Nektek is, Engesztelő Kisgyermekeim, néha-néha megengedek 1-1 bocsánatos bűnt. Csupán azért, hogy el ne bízzátok magatokat. Hogy érezzétek gyengeségeteket, kicsinységeteket, hogy mennyire rászorultok az Én atyai irgalmamra és segítségemre a gonosz elleni harcotokban. Ha engedném, hogy soha egy bűnt se kövessetek el, lenéznétek a körülöttetek élő, eleső bűnösöket, hiú, öntelt módon különbnek, tisztábbnak éreznétek magatokat mindenkinél és végül a gőg miatt a pokolban kötnétek ki.
Gyermekeim! Úgy érzem, fontos tudnotok alázatotok érdekében, hogy még akkor sem vagytok a Mennyországra méltók, miután meggyóntatok. Ugyanis a megbánt és meggyónt bűnök után járó tartozások ott vannak még lelketeken. Ezt csak egyféleképpen lehet eltüntetni: a teljes búcsúval. Emlékeztetlek benneteket a két héttel ezelőtti tanításban lévő beszélgetésre Laci és Marika között. Marika felvilágosította a férfit, hogy a vasárnapi szentmisemulasztás halálos bűn, és megígérte neki, hogy kifejti, mi az a teljes búcsú, ami képes egészen megtisztítani az ember lelkét. Tehát folytatom a párbeszédet:
-Mi az a teljes búcsú, Marika?
-A teljes búcsú Isten ajándéka az Egyház számára. A története a következő: Szent Ferenc szerzetes volt és nem pap, ezért nem gyóntathatott. Szomorúan panaszkodott: hogyan segíthetne az embereknek, ha nem gyóntathatja meg őket? Akkor adta át neki Jézus a teljes búcsú ajándékát, amit a pápának át kellett nyújtania. A lényeg abban áll, hogy az illető először elhatározza, hogy kinek a szándékára kéri: saját lelkének vagy egy halottjának. Majd elvégez egy búcsúcselekedetet a mindenkori pápa által meghatározottak közül. Pl. ½ óra szentségimádás, vagy ½ óra bibliaolvasás, vagy keresztút, elmélkedve, vagy egy 5 tizedes rózsafüzér közösségben elmélkedve. Feltétel az aznapi szentgyónás és a szentáldozás. Befejezésül a pápa szándékára 1 Hiszekegy, 1 Miatyánk, 1 Üdvözlégy és 1 Dicsőség. És emellett nem szabad semmi bűnhöz kötődni, még a bocsánatos bűnökhöz se.
Laci, ha ezeket a feltételeket teljesíti, elnyeri a teljes búcsút, és akkor elhiheti, hogy lelke mentes minden bűntől. Ez nagyon nagy ajándék. Aki ilyen állapotban hal meg, nagy valószínűség szerint azonnal a Mennybe repül. Jézus Szent Vérével letöröl lelkéről minden tartozást.
Gyermekeim! Láthattátok, hogy a halálos bűnnek milyen súlyos következményei vannak. Bizony bocsánatos bűnök is elnyerik büntetésüket. Csukjátok be szemeteket, hogy meg tudjam mutatni nektek a tisztítóhelyet. A helyszín ez az engesztelő-terem. Most kitágul hatalmassá, végelláthatatlanná. Mindent szürke por fed és a nyomasztó sötétségben lobogó tüzek derengő fénnyel világítják meg a teret. Rengeteg lélek nyüzsög minden felé, de nem foglalkoznak egymással, nem beszélgetnek, hanem magukba mélyednek. Guggolnak, térdelnek, szomorúan sétálgatnak, falnak támaszkodnak, térdüket felhúzva ülnek a földön. Mindegyikük arca, karja, lába, ruhája foltos, egyik jobban, másik kevésbé van bepiszkolódva. Legtávolabb, ahol a tüzek égnek sóhajtások, jajgatások hallatszanak. A lángnyelvek között föl-alá lebegnek azok lelkei, akik itt a földön hosszú ideig halálos bűnökben vagy hitetlenségben, közömbösségben éltek és csak életük végén könyörögtök irgalomért. Most vezekelnek a tűzben, elrontott életükért, de élteti őket a tudat és a remény, hogy egyszer kiszabadulnak innen és szívük tele van hálával, hogy Jézus Vére által nem kerültek a pokolba. Azokról, akikről az előbb mondtam, hogy szomorúan gubbasztanak, járkálnak föl s alá, ne gondoljátok, hogy csak a lelkükben szenvednek! Különböző nagy fájdalmaik vannak azokban a testrészeikben, amikkel vétkeztek. Oldalt van egy kis kapu, amelytől felfelé lépcső vezet, és időként kinyílik. Ezen sok-sok lélek átléphet a remény fokozatába, ahol már nem éreznek testi szenvedést, csak egy fájdalmuk van, de az nagyon kínzó, hogy még mindig nem láthatják az Úr Jézus, aki a tisztítóhelyre ítélte őket. A Szűzanya sűrűn látogatja a tisztuló lelkeket. Megsimogatja az arcukat, vigasztalj és átöleli őket. Ettől nagy enyhülést és vigaszt éreznek. Nagy ünnepeken és az engesztelők folyamatos imái alatt többszázezer lélek válik hófehérré és őrangyalával repül a Mennybe. Ha tudnátok mekkora szenvedés folyik ott, éjjel-nappal szüntelenül imádkoznátok értük.
Kicsi, Fiaim, Lányaim! Óvakodjatok a bocsánatos bűnöktől!
Annyira szeretlek benneteket, hogy meg akarlak óvni titeket az ottani szenvedéstől. Minden este végezzetek alapos lelkiismeretvizsgálatot, hogy a legapróbb bűnök is tudatosodjanak bennetek, hogy tudjátok megbánni és meggyónni őket. Ne törődjetek azzal, hogy kinevetnek, aggályosnak tartanak titeket és mondogatják: Ó, ez nem is bűn! Higgyetek nekem, hogy amit ti és mások apró kis hibának gondoltok, az Nálam levezekelni való bűn. Szent Ágoston erről azt mondja: „Sok könnyű bűn egy súlyosat alkot…”
Eltűnt a nyomasztó félhomály, eltűntek a lángok, a szenvedő lelkek milliárdjai, és itt vagytok a küzdő Egyház soraiban. Itt még van lehetőségetek sokat tenni magatokért és másokért. Megáldalak titeket az Én harci erőmmel, hogy szembe tudjatok szállni a bocsánatos bűnökbe sodró kísértésekkel, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 259. Jézus: A bűn fogalma és fajtái

ÉGI ÜZENETEK

2015. Április 14.

Jézus:  A bűn fogalma és fajtái

Jézus: Drága, szeretett Gyermekeim! Én vagyok, a ti Megváltótok, Jézus Krisztus. Eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Lángoló szeretettel köszöntelek titeket és Szent Sebeimből irgalmasságom sugarát bocsátom rátok. Az erények ismertetése után hozzáfogunk ezek ellentétének, a bűnnek tárgyalásához.
A Katolikus Egyház Katekizmusa így határozza meg ezt a fogalmat: „A bűn az értelem, az igazság és a helyes lelkiismeret elleni rossz cselekedet; az Isten és a felebarát iránti igaz szeretet hiányossága bizonyos jóhoz való rossz ragaszkodás miatt. Megsebzi az ember természetét és támadja az emberi szolidaritást. Meghatározása szerint tett vagy szó vagy vágy az örök Törvénnyel szemben.”
Drágáim! Sajnos a bűn kategória azok közé a témák közé tartozik, amiről ritkán esik szó a prédikációkban. Bizony a hívek azzal sincsenek tisztában, hogy melyik bűn bocsánatos és melyik súlyos, halálos. Ezért abban a tévedésben élnek, hogy elég a közgyónás a szentmise elején, minek is kellene gyónni menni. Ez a mai tanításom a katekizmus megvilágításában nagy segítséget nyújt gyermekeimnek. A templomba járók nemcsak a bűnről hallanak keveset, hanem a következményeiről: a tisztítóhelyről és a pokolról is. Felszentelt fiaim közül egyesek, akik ilyesmiről mélyen hallgatnak, azzal védekeznek, hogy nem akarják ijesztgetni a híveket a túlvilági vezeklésekkel, attól félnek, hogy nem jönnek a szentmisékre. Pedig a lelkük az efféle tájékozatlanság miatt kárt szenved. Egy példát említek erre. A vasárnapi szentmise után hazafelé ballag egy férfi, Laci és egy nő, Marika. Egy utcában laknak. Marika rendszeresen jár a szentmisékre, még hétköznap is, napi áldozó. Laci csak vasárnap megy, mindig szentáldozáshoz járul, de van, mikor otthon marad. Beszélgetni kezdenek. Marika így szól:
-Mondja, Laci! Múlthéten beteg volt, hogy nem jött a szentmisére? Hiszen vasárnap volt.
-Á, dehogy. Meghozták a tűzifát és segítettem az embereknek pakolni.
-És ma mégis ment áldozni? Talán a mise előtt meggyónt?
-Miért kellett volna gyónnom? Hiszen mondtam, hogy dolgom volt.
-Laci! Maga nem tudja, hogy a szentmise-mulasztás vasárnap és ünnepnapon súlyos bűn? Csak az mentesít alóla, ha valaki beteg, vagy olyan beteget ápol, akit nem lehet magára hagyni, vagy egyéb súlyos oka van a távolmaradásra. A másik bűn, hogy e súlyos bűnnel a lelkén megáldozott. Ez szintén halálos bűn, szentségtörés.
-Nahát, Marika, köszönöm, hogy felvilágosított. Ezt nem tudtam. Erről senki sem beszélt nekem.
-Csak az számít bűnnek, kedves Laci, amit tudva és akarva követünk el. De mégis legközelebb gyónja meg ezt az esetet, és most már jobban vigyázzon! Mulasztásaikat, bűneiket a túlvilágon halálunk után számon kérik tőlünk. A súlyos bűn nagyon veszélyes, mert bűnbánat nélkül a pokolba juttathatja az embert. A bocsánatos bűnökért és a megbánt súlyos bűnökért is a tisztítóhelyen kel vezekelni.
-Marika! Ebből arra tudok következtetni, hogy mindent meg kell gyónni és bánni, és ha közvetlenül a szentgyónás után halnék meg, egyenesen a Mennyországba kerülnék.
-Ez nem így van. A megbánt és meggyónt bűnök után is vannak tartozásaink Isten felé. Ezt egyrészt itt a földön leróhatjuk áldozatokkal, imákkal, böjttel, felajánlott szenvedésünkkel, másrészt a tisztítóhelyen levezekelhetjük. Csak ezután üdvözölhetünk.
-Ó, Marka! Hát ezek szerint nincs mód arra, hogy átléphessük a tisztítótüzet?
-Dehogy nincs. A teljes búcsú elnyerése. Csakhogy én már hazaértem. Ha érdekli, erről legközelebb mesélek.
Ez a gyakorlati példa arra világít rá, hogy gyermekeink vallásos nevelése nagyon hiányos. Évtizedeken át, a kommunizmus alatt az iskolásoknak csak elenyésző része járhatott hittanra és ők ma már felnőttek. Keresik Istent, de bizony keveset tudnak Róla és parancsairól. Elsősorban felszentelt papfiaim feladata, hogy az erények és bűnök széles mezején eligazítsák őket. Másodsorban a fejlettebb vallásos ismeretekkel rendelkező gyermekeimnek kell a tájékozatlanabbak mellé állni, úgy, mint azt Marika tette a fenti beszélgetésben.
Kedveseim! Nézzük, mit tanít tovább a Katekizmus a bűnről! „A bűn Isten megbántása, föllázad Isten irántunk való szeretete ellen és elfordítja tőle a szívünket. Minden bűn – mint az első – engedetlenség, lázadás Isten ellen azzal a szándékkal, hogy az ember olyan legyen, mint az Isten, ismervén és meghatározván a jót és a rosszat.”
A bűnt aszerint, hogy miként követi el az ember négy csoportba lehet osztani: 1.) gondolattal elkövetett bűnök 2.) szóval, 3.) cselekedettel és 4.) mulasztással elkövetett bűnök. Mindegyikre egy esetet mondok el nektek.
1.)Folyik a vasárnapi szentmise és Terike, egy idős asszony bosszankodva gondol arra, hogy a gyóntatószék előtt már megint hosszú sor várakozik. Mi a csudának gyónnak már megint! Nekem nincs semmi bűnöm, nem lopok, nem hazudok, nem török házasságot és minden vasárnap eljövök a templomba. Majd a felajánlás alatt megakad a szeme egy ismerős fiatal leányon, a szembe-szomszédján. Ezt gondolja: -Hát ez meg mit keres itt. Egész éjjel hancúrozott a barátjával. Láttam a fiút, az előbb ment haza.
Mit tett ez a magát ártatlannak hívő asszony? Gondolatban ítélkezett vagy rágalmazott. Odaállhatna ő is a sorba gyónni.
2.)Péter hangulatember. Munkából hazajövet dúl-fúl, mert felhúzták a munkahelyén. Dühében leszidja a feleségét, mert már megint olyan vacsorát főzött, amit ő utál. Szegény asszony sírva fakad, védte magát, hogy sok volt a dolga és a túrós tésztát tudta a legrövidebb időn belül elkészíteni. Ez a férj goromba szavaival vétkezett. Vétett a szeretet parancsa ellen. Megbántotta Istent és a feleségét.
3.)Az ABC-ben egy asszonynak a vásárolt holmikkal megtömött szatyorjából kicsúszott a pénztárcája. A mögötte álló fiú gyorsan felkapta, körülnézett és eltette. Súlyos bűnt követett el, megkárosította felebarátját, a másik vevőt. Az asszony már otthonról sírva futott vissza, de már hűlt helyét találta. Benne voltak a legfontosabb iratai és 25.000 Ft. Már csak ennyi pénze volt a nyugdíjig. Ez a gonosz cselekedet valamikor számon lesz kérve a fiatalembertől.
4.)Klaudia és édesanyja egy faluban laknak. A fiatalasszonynak egy gyermeke van, du.4 óráig óvodában van. Férje dolgozik, ő háziasszonyként tevékenykedik. Takarítás közben csöng a telefon, édesanyja közli, hogy megkapta az influenzát, magas láza van, leánya sajnálkozik és sok munkájára hivatkozva, csak holnapra ígérte, hogy elmegy hozzá. A beteg kimegy a konyhába, hogy egy citromos teát készítsen magának, de elszédül, fejével neki esik a konyhaszekrény sarkának. Elveszti eszméletét, majd valahogy magához tér és bebotorkál az ágyába. Felhívja a szomszédasszonyt, aki ellátja sebét, befűt neki és teát készít, lázcsillapítót ad. Klaudia nagy mulasztást követett el. A takarítás, főzés megvárta volna, de ki tudja, mi történhetett volna édesanyjával a jószívű szomszédasszony nélkül?
Gyermekeim! A legtöbben a szóban és cselekedetben elkövetett vétséget számítják bűnnek, pedig gondolatban és mulasztásban sokat lehet vétkezni. Többen azért nem tudják, mit gyónjanak meg, mert erre a két területre nem gondolnak. Hogy lehet gondolatban bűnt elkövetni?
Pl. tépelődni azon, hogy más milyen sértő szavakat mondott nekem, más külső, belső tulajdonságait magamban elítélni, másról rosszat feltételezni, amit nem is követett el, mást irigyelni, mert ő szebb, jobb, okosabb nálam, lelki testvéremtől irigyelni a lelki kegyelmeket, hiú, öntelt gondolatokat táplálni magamban, hogy én okosabb, szebb és különb vagyok a többieknél, gondolatban lázadozni Isten ellen, hogy miért engedi, hogy beteg legyek és lelki bántások érjenek. Vagy az is gondolati bűnnek számít, hogy a TV-ben nézek egy filmet, melyben van egy ágyjelenet, és utána vissza-vissza térnek az értelmembe a parázna gondolatok.
Most arra hívom fel a figyelmeteket gyakorlati példákon keresztül, hogy milyen mulasztásokkal lehet vétkezni. Például valakinek azért piszkos és rendetlen a lakása, mert lusta takarítani, ez bizony bűn. Kényelemszeretetből elmulasztja a napi imáit, helyette internetezik, TV-t néz vagy szomszédol, ezzel is bűnt követ el. Anyagilag segíthetne egy bajba jutott barátján, de kapzsiságból nem teszi meg. Egy szomorú, gondterhelt ismerőse várja, hogy kiönthesse neki a lelkét, de ő sok dolgára hivatkozva elküldi. Vasárnap és ünnepnapokon szentmisét mulaszt, még egy évben egyetlen egyszer sem gyónik meg, gyermekeit Isten és hit nélkül neveli fel, az Egyház által előírt szigorú böjtöt: hamvazószerdát és nagypénteket nem tartja meg, a közös családi feladatokból kihúzza magát, ha engesztelő, lustaságból nem megy el az összejövetelekre, csak mikor kedve van. Istennek felajánlott fogadalmát a valamiről való lemondásra vagy áldozatra nem teljesíti. Vajon a környezetében bűnre készül vagy bűnt követett el, és ő nem figyelmezteti. A sok ima miatt elhanyagolja állapotbeli kötelességeit, ez is bűn.
Köszönöm, hogy végighallgattatok. Nézzétek lelketekkel, mit mutatok nektek. Itt áll veletek szemben keresztem és Én rajta függök felfeszítve. Töviskoronám alól lecsorgó vér bíborszínűre festi arcomat, nyakamat, mellemet. Felszegezett kezeimből, lábaimból folyik tisztító Szent Vérem. Lélekben jöjjetek körém, őrangyalotok átnyújt egy égi kelyhet nektek. Tartsátok permetező Vérem alá és töltsétek meg vele. Ez a Szent Vér elégtételi ajándékom Istennek az egész emberiség bűneiért. Engesztelő Kicsinyeim! Szétküldelek benneteket a világba, a bűnök mezejére. Őrangyalotok kísér titeket. Vigyétek e megváltó és megtisztító drága kincset azokhoz a felebarátaitokhoz, akik gondolatban, szóban, cselekedetben és mulasztásban ma is sokat vétkeznek. Öntsétek rá fejükre és szívükre e piros, gyöngyöző misztikus véremet! Azt akarom, hogy szenvedésem által minden bűnös megtisztuljon és megtérjen. Egyet se szeretnék elveszteni közülük. Köszönöm segítségeteket, Gyermekeim. Most jöjjetek vissza keresztem alá! Hálából vérző kezeimet kiszakítom a szögekből, lehajolok hozzátok és megsimogatom fejeteket, arcotokat. Vérző kézsebeimből közben lelketekbe árad Szent Vérem és minden porszem-bűnötöket, hibátokat és tartozásaitokat letisztítja rólatok.
Megáldalak benneteket Irántam való mély hálával és bűnbánattal az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Kadarkúti Égi Üzenetek 258. Szűzanya: Az isteni erények

ÉGI ÜZENETEK

1. 2015. Április 7.

Szűzanya: Az isteni erények

Szűzanya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Édesanyátok vagyok, az Üdvösség Anyja és sugárzó mennyei dicsőségemben állok előttetek. Köszönöm, hogy újra itt vagytok és érdeklődéssel hallgatjátok tanításomat. Múltkor az emberi erényekről volt szó, melyek az emberben szabályozzák és irányítják a helyes gondolatokat és cselekedeteket. Ezen belül megismertétek a sarkalatos erényeket: az okosság, igazság, erősség és mértékletesség erényét. Ma az isteni erényekről hallotok: a hitről, a reményről és a szeretetről. Néhány éve már beszéltünk ezekről, de most a Katolikus Egyház Katekizmusa megvilágításában találkozhattok e fogalmakkal, mely szerint „az emberi erények az isteni erényekben gyökereznek, amelyek az ember képességeit alkalmassá teszik arra, hogy részesedjenek az isteni természetben… A keresztényeket fölkészítik arra, hogy bensőséges kapcsolatban éljenek a Szentháromsággal. Ezeknek az erényeknek forrása, oka és célja a háromságos egy Isten.”

1.) Mit jelent ez fogalom: HIT. Tágabb értelemben is használják: pl. hiszek a tudományban, hiszek a gazdaságban, hiszek az állandóan fejlődő technikában, hiszek a művészetek gyönyörködtető és nevelő erejében, hiszek az egészség fontosságában, hiszek az emberek megbízhatóságában, hiszek a magam erejében. A hit a vallás vonatkozásában nem ezeket jelenti, hanem röviden ezt: mindent Isten szemével nézni, és ezáltal részesedni az Ő életében.

Gyermekeim! Mióta ember élt a földön, mindig kereste Istent, egy rajta kívül létező, fölötte álló erőt. De sokszor eltévedt, mert a teremtményekben imádta Őt: a Napban, a Holdban, a csillagokban, az állatokban, az univerzumban és 1-1 emberben. Ma is vannak, akik a bálványokban hisznek: a pénzben, a szerencsejátékokban, a hatalomban, a sikerben, az alkoholban, a szexben és a kábítószerben. Ők jelenleg a kárhozat felé menetelnek, és csak akkor menekülnek meg, ha még életükben megtalálják az egy igaz Istent. Azután vannak felebarátaitok között olyanok, akik elismerik, hogy van felettük egy ismeretlen szellemi erő, energia, aki megteremtette a világot, azután magára hagyta. Sajnos egyre kevesebb az olyan gyermekünk, aki az igazi hitvallás alapján áll, amit a „Hiszekegy” tanít. A vallását gyakorló jó keresztény mélyen hisz Istenben, az Ő háromságában és mindenben, amit kinyilatkoztatott. Elhiszi az Ószövetség és Újszövetség minden szavát, mert Isten szól általa. Hisz mindabban, amit a hagyományokat tiszteletben tartó igaz Egyház tanít. Azonkívül hisz abban, hogy Istennek ma is hatalmában és jogában áll Mindenhatóságánál fogva egy-egy kiválasztott teremtményével üzenni, és ezeket az Égből jövő próféciákat elolvassa és elfogadja.

Egyeseknek hiányos a hitük, mert van, amit elfogadnak a kinyilatkoztatásból, van amit elvetnek. Egy példát hozok fel erre nektek. Két barátnő, Ági és Blanka hosszasan beszélgetnek. Vasárnap délután van, Ági szobájában ülnek, akinek szentképekkel van díszítve a lakása. Blanka kissé lenéző és megbocsátó mosollyal néz végig a sok bekeretezett szentképen és kérdezi:

-Mondd, Ágikám, te hiszel Jézusban, mint Isten Fiában, vagy csak díszítőelemként teszel a falakra ennyi képet róla?

-Már hogyne hinnék? Mint második isteni Személy vállalta az emberré válást, hogy minket kínszenvedésével és kínhalálával megmentsen a pokoltól.

-Ági! Hogy lehet, hogy orvostanhallgató létedre beveszed ezeket az elavult meséket?  Pl. azt, hogy nincs és nem volt földi apja? Ez a természet törvénye ellen szól. Férfi nélkül egy asszonynak se születhet gyermeke.

-Blankám! Éppen ez az. Istennek semmi sem lehetetlen. A természeti törvényeket is Ő alkotta, magasan felette áll ezeknek, és mindenhatóságánál fogva, egyetlen gondolatával és akaratával anyává tette Szűz Máriát. Ez a mély hittitok bizonyítja, hogy Jézus nem József édes gyermeke, hanem az Atyaisten fia.

-Ide figyelj, Ágikám! Én is hiszek Isten létezésében, mert hogyan is keletkezett volna az Univerzum és hogyan állna fenn, ha valami hatalmas szellemi erő nem hozta volna létre és nem gondoskodna róla. Ebben a fogantatás ügyben – mivel Isten mindenható – lehet, hogy igazad van. No, de mi van a sokat emlegetett feltámadásával, ami igazolná, hogy Ő Isten Fia? Hiszen nem egy helyen olvastam, hogy a sírt őrző katonák vallomása szerint barátai, az apostolok ellopták a holttestét és eltemették valami ismeretlen helyen.

-Tudod, Blanka, erre is van hiteles magyarázat. Jézus ellenségei attól való félelmükben, hogy talán mégis feltámad, lefizették az őröket és rájuk parancsoltak, hogy terjesszék el a nép között, hogy tanítványai ellopták. Az apostolok erre nem lettek volna képesek, mert elrejtőztek, szinte ledermedtek a félelemtől, hogy Jézus után kivégzik őket is. Azonkívül, a feltámadást követő 40 nap alatt sok kortársának megjelent, akik mind szemtanúk voltak. A 4 evangélistából volt, aki látta Krisztust a feltámadt állapotában és az Újszövetségben nyilatkozik erről.

Blanka, aki eddig csak a Mennyei Atyában hitt, a Fiúban nem, most csodálkozó, tágranyílt szemekkel hallgatta ezeket a meggyőző érveket és valami megmozdult benne.

2.) A második isteni erény a REMÉNY. A Katolikus Egyház Katekizmusa így fogalmazza meg: „A remény az az isteni erény, amellyel bizalmunkat Krisztus ígéreteibe vetve, és nem a saját erőnkre, hanem a Szentlélek segítségére és kegyelmére támaszkodva törekszünk a mennyek országára és az örök életre, mint boldogságunkra. A remény erénye megfelel az Isten által minden ember szívébe oltott boldogságra törekvésnek.”

Drága Gyermekeim! Milyen üres lenne az életetek remény nélkül. A hit és remény mindig együtt jár. Akinek nincs hite, az nem tud miben reménykedni. Még a kommunista éra alatt eszközöm, Éva átment a harmadik szomszédba. Ott lakott a nyugdíjas tanácselnök, akinek a feleségét nemrég temették el. Meg akarta vigasztalni. Amikor megemlítette, hogy ez nem végleges elválás, egyszer majd találkozni fognak, csak legyintett keserűen és ezt mondta:

-Éva, 6 éves korom óta nem hiszek Istenben és a túlvilágban. Szüleim így neveltek. Higgye el, nincs Isten, nincs pokol és Mennyország. Meghalunk, elásnak, felbomlunk és porrá válunk. A halál után nincs semmi.

E szavak közben ennek a 80 felé járó embernek könny csordult végig az arcán. Ateista és kommunista apja elvette tőle a hitet és a reményt. Azóta ő is meghalt és Évám minden nap imádkozik lelkéért. Gyermekeitől nem várhatja, unokáitól se, mert őket is hit nélkül nevelte. Bezzeg ti, Kicsinyeim, akik itt ültök, boldogok lehettek, mert él bennetek a remény, hogy bármilyen nehéz megpróbáltatások következnek, hamarosan eljön Jézus Krisztus angyalaival és szentjeivel, hogy elhozza nektek 1000 éves országát. Éltet a remény abban is, hogy e földi élet befejezése után nem a vég következik, hanem a soha véget nem érő boldog Örök Élet. Jézus, mikor köztetek élt, nem egyszer ültetett reményt kortársai szívébe. Ennek legkifejezőbb formája a 8 boldogságról szóló hegyi beszéde.

3.) A SZERETET a harmadik isteni erény. A katekizmus így határozza meg ezt a fogalmat: „A szeretet az az isteni erény, amellyel Istent önmagáért mindenekfölött szeretjük, felebarátunkat pedig úgy szeretjük, mint önmagunkat, Isten szeretetéért. Jézus a szeretetből új parancsot alkotott. Övéit mindvégig szeretve, kinyilvánítja az Atya szeretetét, amelyet Ő maga kap. A tanítványok egymást szeretve Jézus szeretetét utánozzák, amelyet ők is kapnak.” Ezt fejezik ki Jézus szavai: „Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az Én szeretetemben. Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok az én szeretetemben.”

Emlékezzetek, Gyermekeim egy régi, szeretetről szóló tanításunkra! Abból hallhattátok, hogy a hit, remény és a szeretet közül Szent Pál a szeretetet tartotta a legnagyobbnak. Szeretethimnuszában konkrét, gyakorlati felsorolást ad arról, hogy milyen az igazi szeretet: „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.”

Gondolkozzatok el, Gyermekeim! Vajon a ti szeretetetek megfelel ezeknek a Szent Pál-i kritériumoknak? Vajon mindig és mindenkihez türelmesek vagytok? Vajon nem féltékenykedtek mások erényeire vagy kapott kegyelmeire? Sosem kérkedtek azzal, hogy mekkora jót tettetek másokkal, vagy milyen sokat imádkoztok, böjtöltök? Nem voltatok-e tolakodóak, tapintatlanok a szeretetetekkel? Vajon nem azért segítettél a rászorulón, hogy magad javát keresd, hogy megdicsérjenek érte? Vajon sosem kapott el az indulat? Zokszó és panasz nélkül eltűrted-e a betegséget, lelki és fizikai fájdalmakat? Vajon elviselted környezetedben a kellemetlen természetű felebarátot? Ha figyelmesen végighallgattad édesanyai kérdéseimet, már tudod is, hogy következő szentgyónásodkor milyen bűnöket is valljál be. Mert Szent Fiam a szeretet elleni vétségeket nagyon komolyan veszi.

Eddig a szeretet egyik oldalát fejtettem ki nektek: a felebaráti szeretetet. Az Isten iránti szeretetről viszont kevés szó esett. Ezt misztikus képekben szeretném megmutatni. Csukjátok be földi szemeteket és csak a lelketekkel „nézzetek.” Megnyílik a mennyezet és az égből egy díszes trón ereszkedik alá, melyben Jézus Krisztus ül, a Bíró, aki megkapta az ítéletet az emberek fölött. Királyi korona van a fején, vállán arany palást. Előtte egy kis asztal, melyen három vastag, piros borítású könyv és mellette teleírt adóslevelek. Három frissen meghalt lélek életkönyvei fekszenek itt és papírok, melyekre a megbánt, meggyónt bűnök után járó tartozások vannak feljegyezve. Nyílik az ajtó és belép az első lélek őrangyala a sátán kíséretében. Az Úr Jézus bátorítóan mosolyog rá, és hívja, lépjen közelebb. Őrangyala kezénél fogva odavezeti. Ez a lélek egy 60 év körüli asszony lelke, aki hirtelen, tüdőembóliában halt meg. Remegve áll a Bíró előtt, aki kinyitja az életkönyvét és kérdezi:

-Gyermekem! Nem látok súlyos bűnöket nálad, de bocsánatos bűnt annál többet. Mondd el, mi tartott vissza a halálos bűnök elkövetésétől?

-Ó, Uram! Egyetlen oka volt: féltem büntető kezedtől, a kárhozattól. Más okod nem volt? Kár. Nagyon ritkán gyóntál. Nem vetted komolyan a szeretetlen gondolatokat, mulasztásokat. Szent Véremmel megmentettelek a pokoltól, de mert nem szerettél eléggé Engem, és felebarátaidat, a tisztítóhelyre küldelek. Az őrangyala elkísérte, a Sátán pedig dühösen távozott.

Majd egy idős ember lelke közeledik kísérőjével. Az ő lelke sem fekete, habár van néhány szürke folt rajta. Fájdalmas, hosszantartó gyomorrákban halt meg. Vallásosan nevelkedett, törekedett betartani a Tízparancsolatot, de nem mindig sikerül. Mindig igyekezett meggyónni. Jézus az ő életkönyvét is fellapozta.

-Gyermekem! Szép ez az óvakodás a bűnöktől, de áruld el nekem, mi vezetett abban leginkább, hogy tiszta legyen a lelked?

-Én azért vigyáztam, hogy betartsam törvényeidet, hogy majd a túlvilágon elnyerjem jutalmamat, hogy azonnal a Mennybe juthassak.

-Látod, Gyermekem, te kimondottan az elismerésért igyekeztél jó lenni, hogy megajándékozzalak az örök élettel. Úgy viselkedtél, mint a béresek, akik a fizetségért törték magukat. Mivel nem az Isten-szeretet vezérelt, még egy jó idegi a tisztítóhely legfelső fokozatán kell vezekelned.

Az őrangyala őt is elkísérte a helyére.

Most egy 40 éves édesanya lelke kerül Jézus ítélőszéke elé. Négy gyermeke van és az 5. Baba szülése közben halt meg. Lelke ragyog a tisztaságtól. Jézus mosolyogva feláll és szívére öleli. Így szól hozzá:

-Gyere, Kicsim! Nézzük meg a te életkönyvedet is. Vannak feljegyezve bűnök, súlyosak és bocsánatosak, de a rendszeres szentgyónásaid Vérem által egészen elhalványították őket. Mondd, Gyermekem, mi inspirált téged a gyakori bűnbánatra és Szentgyónásra?

-Ahányszor elesetem, Uram, úgy éreztem, tövist szúrok a Szívedbe. Hogy ne okozzon fájdalmat Neked a bűnöm, meggyóntam.

-Kislányom! Örömmel láttam, hogy minden szentgyónásod után teljes búcsút nyertél lelkednek. Ezt miért tetted?

-Ó, Jézusom! Arra vágytam, hogy még a megbánt, meggyónt bűneim után járó tartozásaim se okozzanak fájdalmat Neked, hiszen annyit szenvedtél már értem.

-Jöjj, Gyermekem! Isten-szeretetedért hófehérre mostam lelkedet, eltöröltem tartozásaidat. Add a kezed! Magam vezetlek be a Mennyországba. De előtte nézd, ezekkel a te adósleveleidet összetépem, megsemmisítem. Semmivel sem tartozol, elnyerheted jutalmadat.

Most újra Én szólok, Édesanyátok! Hogyan kell Istent szeretni igazán? Mire tanít titeket ez az előbbi misztikus élmény? Nem félelemből, mert akkor szolgalelkűek vagytok, nem a jutalom eléréséért, mert akkor béresek vagytok, hanem önmagáért kell szeretni Istent, és így fogadott fiai lesztek. Tehát a bűnbánat Isten iránti szeretetből fakadjon, csak azt sajnáljátok, hogy megbántottátok őt.

Búcsúzásul megáldalak benneteket az egyre tökéletesebb Isten-szeretet és felebaráti szeretet lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

A láz csillapítása a legtöbb esetben nem a megfelelő megoldás

Saját tapasztalat, hogy mikor lázas voltam és egy orvos ismerős hatására lázcsillapítót tukmált belém, akkor az általában 2 napig tartó betegség elhúzódott 2 hétig. Nem voltam lázas utána, de éreztem, hogy a kórokozok a szervezetemet úgy legyengítették, hogy elhúzódott a betegség időtartama. Mivel a láz azért van, hogy elpusztítsa a baktériumokat, vírusokat. A lázcsillapító pedig ezt a természetes folyamatot gátolja meg. Mikor már nagyon magas a láz, akkor kell a test hőmérsékletét hidegvizes borogatással, hidegfürdővel, vagy lázcsillapítóval levinni.

Szaunázással, forrófürdővel, ágyban való izzadással, kamillás gőzben való inhalállással szintén mesterséges lázat idéz elő az ember, ami elősegíti a gyógyulást a megfázásokból, légúti fertőzésekből, különböző betegségekből. Érdemes kipróbálni mert nagyon hatékony.

Valamint még jó módszernek találtam a klór-dioxid oldat használatát a megbetegedéseknél. A különböző megfázások, vírusos bajok esetén a szer használatával gyorsan kilábal, vagy ki sem alakulnak a különböző téli jellegű betegségek.

http://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg/21582/hibat_kovet_el_a_szulo_ha_rutinszeruen_lazcsillapitot_hasznal_40_celsius_alatt_-_figyelmeztet_dr_novak_hunor#

Kadarkúti Égi Üzenetek 257. Mennyi Atya:Az erények

ÉGI ÜZENETEK  

2015.március 31.

Mennyi Atya:Az erények

Mennyei Atya: Drága Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok és eszközöm, Éva hangján szólok hozzátok. Köszönöm, hogy újra eljöttetek, meghallgatni tanításunkat és menteni a lelkeket. Örülök, hogy már egy ideje a három értékes rózsafüzérrel töltitek az irgalmasság óráját. Ilyenkor irgalmasságom lángja leszáll közétek és szándékaitokat meghallgatom. Ezzel a ½ 5-ig is eltartó állhatatos imátokkal a lelkek sokaságát mentitek. Fáradozásaitokért viszonzásul atyai Szívembe zárlak benneteket.
Ma nagyon szép témáról fogtok hallani: az erényekről. Ha magatokra tekintetek, vagy bárki másra, tapasztalhatjátok, hogy a lélekben megtalálható a jó és rossz egyszerre. Mintha ketten laknának benne: az egyik a jó gondolatokra, tettekre sarkallja, a másik rosszra. Máris egy élő példával kezdem. Imre családszerető ember, hűséges a feleségéhez, szorgalmasan gyakorolja a vallását. Jól működő céget vezet, de a beosztottjait kihasználja és igazságtalanul bocsátja el őket állásukból. Nemrég egyik asszonyt azért küldte el, mert megbetegedett és magas lázával 2 hétig otthon maradt. Ez az ember szinte hiába jár templomba és hiába imádkozik, ha a lelkében lévő rossz hajlam szeretetlenséget vált ki belőle. Szent Pál a filippieknek írt levelében ezt mondja az erénnyel kapcsolatban: „Örüljetek az Úrban szüntelenül… Jóságos emberségeteket ismerje meg mindenki! … Egyébként, testvéreim arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos.” A Katolikus Egyház Katekizmusa így határozza meg az erény fogalmát: „Az erény maradandó és erős készség a jó megtételére… Az erényes ember minden testi és lelki erejével a jó felé törekszik, konkrét tetteiben azt keresi, azt választja.” A Katekizmus tanítása szerint négy legfontosabb erény van, nevezzük ezeket sarkalatos erényeknek, a többi erény mind e köré épül. Ezek a következők: 1.) okosság, 2.) erősség 3.) igazságosság 4.) mértékletesség.
Vegyük sorba őket, hogy melyik mit jelent!
1.)Az okosság egy olyan erény, amely felkészíti az ember értelmét, hogy mindig a jót válassza, ami lelke és mások lelkének javát szolgálja. Ezt a fogalmat – kedves Gyermekeim – ne tévesszétek össze a műveltséggel, a tanultsági szinttel. Nemcsak egy tudós vagy professzor lehet erkölcsileg okos, hanem egy földet művelő, állatait gondozó parasztasszony is, vagy egy közmunkát végző utcaseprő is. Pl. okos az az özvegyember, aki hívő, vallásos létére nem kezd bele olyan kapcsolatba, amely kilátástalan, mert nem lehet belőle szentségi házasság. Hiába adódik ismeretségi körében olyan elvált asszony, akinek ő tetszik és neki is szimpatikus, józan ítélőképességére hallgatva kerüli a közelebbi megismerkedést.
Viszont nincs az erkölcsi okosság birtokában egy háromgyermekes családanya, Ilonka, aki mindent megenged rakoncátlan gyermekeinek, majomszeretettel csüng rajtuk és sosem feddi meg őket. Ha férje próbál szigorúbban bánni velük, felháborodik, és a gyerekek előtt leszidja. Miért nem jár el okosan ez az édesanya? Mert az ő kényeztetése következtében gyermekeiből öntörvényű, gőgös, öntelt felnőttek lesznek, akik nem tudnak majd beilleszkedni munkatársaik közé, házasságuk vagy kapcsolatuk csődbe jut, mert hiányozni fog belőlük az engedelmesség és alkalmazkodó képesség. Bizony az okosság erényének hiánya általában súlyos következményekkel jár. Az okos ember lelkiismeretére hallgat, és aszerint cselekszik. Az okosság erénye, mely benne van, segít tévedés nélkül legyőzni a kétségeket a jó és a rossz körül.
2.)A második sarkalatos erény az erősség. Aki ezzel rendelkezik, abban van erő, kitartás és állhatatosság, hogy a jót tegye, és hogy képes legyen legyőzni a kísértéseket. Az erősség, mint minden erény a Szentlélektől kapott ajándék. Egyik gyermekünknek előbb, másiknak később adja meg, van, akinek többet ad belőle, van, akinek kevesebbet. Eszközömnek, Évának 10 éves korában volt egy osztálytársa, Zsuzsi. Egy irányban laktak, s mivel nagyon félős lány volt és egyedül kellett hazamennie az üres lakásba, Évát kérte meg, hogy kísérje haza. Levette a nyakából a kulcsot, kinyitotta a lakásajtót és barátnőjét küldte be, hogy menjen előre, nézzen az ágy alá, nincs-e ott valaki, azután ő is be mert lépni. Ez csak addig tartott, míg Éva anyukája meg nem tiltotta ezekkel a szavakkal: „Téged nem félt, csak saját magát? Többé nem kísérheted el.” Ez a Zsuzsi mindentől félt: a kutyáktól, a rossz emberektől, a feleléstől, később a vizsgáktól. Belőle hiányzott az erősség erénye. Az erősség adománya, mint erény nemcsak a kísértéseket segít legyőzni, hanem a félelmet is, sőt a halálfélelmet is. A vértanúkban a hősiességig fejlődött ez a szép lelki vonás. Gondoljatok Szent Filoménára, aki egy görög király leánya volt és mindössze 13 éves. Akkor már két éves szüzességi fogadalmat ígért Jézusnak. Diokleciánusz római császár hadat üzent Görögországnak. Filoména édesanyja elment Rómába, hogy békét kérjen, de a római uralkodó csak úgy ígérte meg, ha Filoména hozzá megy feleségül. A kislány nem akart engedelmeskedni neki, ezért súlyosan megbüntette: börtönben éheztette, megostoroztatta, horgony kötve a nyakára bedobatta a Tiberis folyóba, lenyilaztatta, de csodálatos módon mindebből épen került ki. Végül lefejeztette és a bátor, hős kislány azonnal a mennybe jutott. Benne és az összes vértanúban az erősség erénye lobogott.
3.)A következő sarkalatos erény: az igazságosság. A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt a fogalmat így magyarázza meg: „Az igazságosság erkölcsi erény, mely erősség és állhatatossá teszi az akaratot abban, hogy megadja Istennek és a felebarátnak, amivel tartozik nekik. Az Isten iránti igazságosság neve a „vallásosság erénye”. Az emberek iránti igazságosság készségessé tesz mindenki jogainak tiszteletben tartására és segít az emberi kapcsolatok terén olyan összhang megteremtésében, mely előmozdítja a méltányosságot a személyek és a közjó irányában.”
Gyermekeim! Én, Atyátok szeretném megvilágítani előttetek, hogy mit jelent gyakorlatilag a Velem, Istenetekkel szemben tanúsított igazságosságotok. A belgyógyászat egy kétágyas kórtermében két beteg asszony fekszik: Sárika és Juliska. Sárika két szívinfarktus után lábadozik, Juliskának gyomorfekélyt állapítottak meg. A szívbeteg gyermekem még nagyon gyenge, a beszéd is nehezére esik. Juliska rabja az alkoholnak és a cigarettának, külön szenvedés számára, hogy ezekről most le kell mondania. Egyfolytában panaszkodik, mindenért Engem okol. Ott kezdi, hogy minek teremtettem meg, ő nem akart világra jönni. Miért adtam neki részeges, goromba apát? Miért nem óvtam meg a két rosszul sikerült házasságától? Miért engedtem meg neki ezt a fájdalmas betegséget, és a vele járó gyomortükrözést? Mit vétett ő, hogy Én ilyen kegyetlenül büntetem? Nem gyilkolt, nem rabolt, csupa fáradozás, munka áldozat az élete, kiszolgálja a családját, főz, mos, vasal rájuk. Mi bűne van neki, amiért most szenvednie kell? Ha Isten szeretne, nem lenne ilyen hálátlan hozzám.
Sárika türelmesen végighallgatja és ámul a sok igazságtalanságon, amit előadott a betegtársa. Majd így szól: Juliska! Ne vádold Istent, mert ez nem más, mint káromkodás. Hálás lehetsz, hogy életre hívott, mert csak akkor nyerheted el az örök boldogságot, amit készített neked, ha leéled ezt a földi életet zúgolódás nélkül. Ő minden embert, így édesapádat is jónak teremtette, de elromlott, mert rossz társaságba került. A férjeidet nem Ő választotta neked, hanem te gondolkodás nélkül, igazi lelki kapcsolat nélkül hozzájuk mentél. Amikor jeleket adott neked – köhögést, szívremegést, gyomorfájdalmakat – hogy szakíts az ivással és dohányzással, nem figyeltél oda. Ezt a betegséget bizony te okoztad magadnak. Méghogy nincs bűnöd? Akkor minek számít ez az Isten elleni lázadás? Mesélted, hogy haragban vagy az egyik menyeddel. Alaposan kifakadtál nekem ellene. Ez nem más, mint ítélkezés. Első esküvőd óta nem voltál szentmisén és nem gyóntál: És Isten – annak ellenére, hogy igazságtalanul vádolod – végtelenül türelmes hozzád. Lelkedet meg akarja menteni, még ad időt.
Juliska döbbenten hallgat. Elgondolkozik és kérdezi: „Most mit tegyek?” A közelgő nagy gyomorműtéted előtt gyónjál meg! – felelte Sárika.
Ez az eset csak egyetlen a sok igazságtalanság közül, amit az emberek Rám hárítanak. Látjátok, Gyermekeim? Azért nevezik az Isten iránti igazságosság erényét a „vallásosság erényének”, mert a mélyen vallásos emberek, mint Sárika, elismerik jóságomat, irgalmamat, szeretetemet, Rám bízzák magukat és meg vannak győződve az Én tökéletes igazságosságomról.
4.) A negyedik sarkalatos erény a mértékletesség. A katekizmus szerint „a mértékletesség az az erkölcsi erény, amely mérsékli az élvezetek vonzását és készségessé tesz a kiegyensúlyozottságra a teremtett javak használatában. A mértékletes ember érzéki vágyait a jóhoz rendezi, józanul él, nem ösztönös vágyai szerint.” Ez a mondat gyakorlatilag az jelenti, hogy aki mértékletes életet él, csak a rendezett emberi kapcsolatokban érzi jól magát, mely nem sérti meg a Tízparancsolatot és tudja hol a határ az élvezeti cikkek fogyasztásában. Vágyai fékezése e területeken testének-lelkének egyaránt jót tesz, pl. ha valaki ész nélkül habzsolja az édességeket, elhízik, cukorbeteg lesz, nehéz lesz a mozgása, fullad, nehezen kap levegőt és rövidebb életű. A másvilágon pedig a torkosság bűnéért vezekelnie kell.
Drága, kicsi Gyermekeim! Amiért ilyen figyelmesen végighallgattátok mai tanításomat, jutalomból elhoztam nektek Szentlelkemet.
Először az égből szállt alá hófehér galamb alakjában, mint az OKOSSÁG LELKE. Feje körül glória. Nézzétek, hogy sziporkázik fehér tolla, hol ezüst, hol arany színekben. Csőrében egy izzó parázs piroslik, az okosság erényének szimbóluma. Nyakán aranyláncon egy kis kosár, annyi parázs van benne, ahányan vagytok. Mindenkinek az értelmébe helyez egyet, majd eltűnik.
Másodszor egy mennyezetig érő hatalmas lobogó láng alakjában jön elétek, mint ERŐSSÉG LELKE. E nagy lángban annyi fehéren izzó kard van, ahányan itt ültök és belefoglalva egy lángnyelvecskébe, mint az erősség erénye szívetekbe repül. Ettől bátrak, hősiesek lesztek, legyőzitek a külső és belső ellenségeiteket.
Harmadszor a Szentlélek Isten gyönyörű fehérruhás ifjú alakjában érkezik, mint az IGAZSÁGOSSÁG LELKE. Kezében egy tálat tart, melyen magas fehér láng ég, mint az igazságosság erénye. Körbejár köztetek. Nyissátok ki kicsi szívetek ajtaját, mert letép a lángjából egy csóvát és belétek ülteti. Így az Ő isteni igazságosságának fényében fogjátok látni Istent és teremtményeit, és mindenkinek megadjátok azt, ami őket illeti.
Végül a Szentlélek újra ragyogó, kitárt szárnyú galamb formájában jön közétek. Nézzétek csak, mit hoz nektek Ő a MÉRTÉKLETESSÉ LELKE! A csőrében egy mennyei aranymérleg van: a mértékletesség erényének szimbóluma. Óvatosan leteszi az asztalra, Én, Mennyei Atyátok rálehelek és megsokszorosítom. Ő pedig egyenként csőrébe véve odaviszi hozzátok és szívetekbe helyezi. Ez a kis mérleg ezután segít nektek egyensúlyba tartani emberi vágyaitokat, segít megtanulni, hol a határ az élvezeti cikkek fogyasztásában és megtanít titeket a lemondásokra és önmegtagadásokra. Most pedig Szentlelkem a vállamra száll, és míg Én jobb kezemmel áldást adok felétek, Ő a jobb szárnyával tesz áldó mozdulatot. Megáldunk benneteket a legfontosabb emberi erények gazdagságával az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.