Pont a történet végén
Robert Fisk a londoni The Independent című napilap
október 25-i számában azt állítja, hogy a rettegett gyilkost az
Egyesült Államok, valamint Egyiptom és Kuvait azzal bízta meg, találjon
kapcsolatot Szaddám Huszein és az al-Kaida között. Ezt az információt
az iraki titkosrendőrség szedte ki belőle bagdadi kihallgatásakor, nem
sokkal Irak angol-amerikai inváziója előtt. A szigorúan titkos iratok
nemrég kerültek a The Independent birtokába.
Bush elnök a 2003-i támadást többek között éppen azzal indokolta,
hogy az iraki rezsim szoros kapcsolatokat ápol az al-Kaidával. A
nyugati sajtó kétkedve fogadta 2002 augusztusában a hírt, hogy Abu
Nidál Bagdadban öngyilkosságot követett el, s azt sugallta, Szaddám
Huszein titkosszolgálata végzett a számára már teherré vált
terroristával. A titkos dokumentumok alapján viszont tényleg úgy tűnik,
hogy öngyilkos lett, miután fény derült az „árulására".
Abu Nidál húsz országban követett el gyilkosságokat és véres
merényleteket, amelyek során több mint 900 civil halt vagy sebesült
meg. Az egykori iraki elnök asztalára került jelentésekben az szerepel,
hogy egyiptomi és kuvaiti ügynökök „az amerikai partnerek tudtával"
arra kérték Abu Nidált, eredeti nevén Szabri Halíl el-Bannát, hogy
kémkedjen a számukra. A halála után öt nappal az iraki titkosszolgálat
vezetője sajtókonferencián jelentette be, hogy Abu Nidál öngyilkos
lett, amikor bagdadi lakásán ügynökök jelentek meg, ezt megelőzően
azonban több alkalommal is kihallgatták. A kihallgatási jegyzőkönyvek
név szerint említenek egy kuvaiti őrnagyot, az uralkodó család, az
esz-Szabáh família tagját, aki a „tartótisztje" volt, s aki „terrorista
akciók végrehajtására utasította Irakon belül és kívül". Az országban
való jelenléte „elhiteti az amerikaiakkal azt, hogy Irak befogadja a
terrorista szervezeteket", írja a jelentés.
Abu Nidál nem volt idegen Irak számára. Korábban Bagdadból,
Damaszkuszból és a líbiai Tripoliból kiindulva hajtotta végre különböző
közel-keleti rezsimek megrendelésére a merényleteit, fegyveres
támadásait. Bebizonyosodott, hogy Irak bérelte fel a Slómó Argov
londoni izraeli nagykövet elleni 1982-i merényletre, amellyel Tel-Aviv
Jasszer Arafatot vádolta, s ürügyként használta fel a katasztrofális
libanoni invázió megindításához. Később Kadhafi ezredes épített ki Abu
Nidállal szoros kapcsolatokat. Emberei 1985-ben a római és a bécsi
repülőtéren izraeli utasokat támadtak meg, összesen 18-an vesztették
életüket.
Az iraki jelentés többek között azzal vádolja, hogy 14 álcázott
bombát akart felrobbantani az amerikaiak által támogatott iraki
Kurdisztán területén, és újabb tagokat akart toborozni szervezete, a
Fatah Forradalmi Tanács soraiba. A szövegben számos érdekesség és
megválaszolatlan kérdés található. Úgy tűnik például, hogy Abu Nidál
Iránból hamis jemeni útlevéllel lépett Irak területére. Abu Nidál a
kihallgatása során azt állította, hogy Kuvaittal kódolt üzenetek
formájában kommunikált, amelyek Libanonon és Dubajon keresztül jutottak
célba. A papírokból kitűnik, hogy 1984-ben Líbiában tartózkodott, de „a
líbiai hatóságokhoz semmi köze sem volt". Azt is vallotta, hogy egy
alkalommal az egyiptomi titkosszolgálat két hónapra bebörtönözte.
Fisk felteszi a kérdést: vajon valóban Irán területéről lépett be
Abu Nidál Irakba, s ha igen, az irániak kihallgatták-e? Élhetett-e
titokban a baaszista Irakban a titkosszolgálatok tudta nélkül? Mennyi
ideig tartott a kihallgatása? A dokumentumok ezekre a kérdésekre nem
adnak választ. De azt legalább megtudjuk, mi lett a holttestével:
„El-Banna holttestét 2002. augusztus 29-én a bagdadi iszlám temetőben
elhamvasztották. Az eseményt videóra rögzítették." A hamvak végső
nyughelyét azonban máig nem ismerjük.
http://www.independent.co.uk/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése