Kína nyerte meg a szimulációs játszmát

The New York Times

A New York Times beszámolója szerint fedezeti alapkezelők, befektetési bankárok, egyetemi oktatók és kormányzati hivatalnokok a védelmi minisztérium szervezésében kétnapos szimulációs játékon a globális hatalmi egyensúly felbomlásának forgatókönyveit vették végig. Öt csapat „harcolt": az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Kelet-Ázsia és „a többiek". Lépéseiket "bírók" ítélték meg, mint egy sportmérkőzésen.

A szereplőknek a jelenlegi világpolitikai helyzetben korántsem elképzelhetetlen válsághelyzetekre kellett reagálniuk, így például Észak-Korea összeomlására, vagy arra, hogy Oroszország manipulálja a földgáz árát. A Kína és Tajvan közötti feszültség növekedése is terítékre került. A virtuális összecsapásból Kína csapata került ki győztesen, mivel az amerikaiak és az oroszok egymást gyengítő lépéseket tettek.

 A játék célja nem annyira a jövő előrejelzése volt, mint az, hogy felfedezzük mindazon kérdéseket, amelyekről el kell gondolkodnunk - nyilatkozta az eseményről beszámoló Politico című washingtoni újságíró szervezetnek  Paul Bracken, a Yale Egyetem professzora, aki két tanulságot vont le a gyakorlat végeztével. Az egyik, hogy Amerikában nem hangolják össze eléggé az ugyanazon célpont ellen folytatott hagyományos és gazdasági hadviselést - például egy Iránnal szembeni potenciális tengeri blokádot, illetve embargót.

A másik, hogy az 1000 milliárd dollár értékben amerikai államkötvényeket vásárolt Kínának köztes lehetőségei is vannak az Egyesült Államok gazdasági gyengítésére. A két szélső opció ugyanis, a dollár teljes visszatartása, illetve terítése a pénzpiacokon vagy nem érinti hátrányosan az Egyesült Államokat, vagy pedig nem áll Peking érdekében.

Kína és Amerika között egyébként a való világban is éles és heves üzenetváltás bontakozott ki az elmúlt hónapokban, éppen a felvásárolt amerikai államkötvények kapcsán. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a kínai valuta, a remnibi árfolyamának manipulálásával vádolta meg a pekingi vezetést, amely cserébe kétségét fejezte ki, hogy biztonságban van-e amerikai befektetésük.

A kínai jegybank vezetője felvetette: meg kellene erősíteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénznemét, a különleges lehívási jogokat (SDR) - amelynek kosarát ebben a ciklusban az euró 44, a dollár 34, a jen és a font pedig 11-11 százalékkal alkotja. Ez a dollárnak mint a világ vezető tartalékvalutájának gyengítését célző elképzelést.