2011. október 16., vasárnap

Hadba vonult katona imája menyasszonyáért

Mindenható Isten!
Elszakítottál engem apáim földjéről s ide hoztál erre a helyre, hol a halál végzi az aratást. Testem nem mehet vissza most enyéimhez, csak lelkem kél szárnyra s repül oda, hol átéltem tiszta szerelmem boldog perceit. Menyasszonyom képe itt kísér szüntelen! Mintha hallanám ajka imádságát s látnám könyörgésre csukottan két kezét, amint életem megőrzését kéri te tőled.
Uram! Imádkozom én is előtted hű menyasszonyomért: tartsd meg őt s szívében azt a szent tüzet, mely szívében lobogott eddig érettem, ne engedd kihülni. Őrizzed meg, hogy míg távol leszek, betegség ne sújtsa, gondok ne gyötörjék s arca szép rózsáit le ne hervasszák az aggodalmak.
Légy mellette atyám szüntelen s ha megerednek érettem könnyei, szárítsd fel azokat vígasztalásoddal. Mondjad az ő búsongó szívének, hogy szent angyalaiddal őriztetsz engemet és megtartod az én életemet.
Tarts meg engemet óh én Istenem! Csaták tüzében légy oldalom mellett s háríts el minden veszedelmet az én fejemről. Vígy haza menyasszonyomhoz és engedd meg, hogy szép álmunk valóra váljon s oltárod előtt eskünk pecsételje meg azt a szeretetet, melyet egymás iránt érezünk.
Hallgasd meg, Uram harcoló szolgád könyörgését és teljesítsd be azt. Ámen.
Szolnoky Gerzson református lelkipásztor
Háborús idők imádságos könyve hadbavonultak és azok családjai számára, 1916

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése