2011. november 17., csütörtök

Ilyen közel a vég?

Elemzőintézetünk rendszeresen figyelemmel kíséri a politikai, társadalmi és gazdasági folyamatokat. Az alábbiakban az önkormányzati rendszerrel, illetve a politikai részvétellel kapcsolatos legújabb felmérések eredményeit ismertetjük és foglaljuk egy elemzés keretébe. Nem járhat messze az összeomlástól a 89-es rendszer, illetve annak utolsó állomása, a jelenlegi miniszterelnök által üzembe helyezett politikai modell, ha a kormánypárthoz informálisan közel álló források ilyen árulkodó információkat tárnak a nyilvánosság elé, mint amikről legújabb elemzésünk szól.
Az Állami Számvevőszék fideszes elnöke, Domokos László szerint akár heteken belül egész intézményrendszerek dőlhetnek össze állami segítség hiányában. Az önkormányzati szféra - a 19 megye, 23 megyei jogú város és Budapest - pénzügyi helyzetét vizsgáló friss számvevőszéki jelentést Domokos az InfoRádióban kommentálta.
Az ÁSZ-elnök szerint égető szükség van a kormány és a parlament segítségére, mert már csak napok kérdése, hogy az önkormányzatok tudják-e fizetni a béreket és a számláikat. Az ország 19 megyéje nagyrészt napi finanszírozási gondokkal küzd, a megyei jogú városok 40 százaléka kiemelten nehéz helyzetben van, Budapestet pedig a nagy beruházások teszik kockázatossá. Domokos - tavaly év végi adatokkal, a helyzet drámaiságát mintegy tompítva - számszerűsítette az általa felvázoltakat: Budapest adóssága 220 milliárd forint, a 23 megyei jogú város adóssága 310 milliárd forintot, a 19 megyei önkormányzaté pedig 190 milliárd forintot tesz ki. Kiemelte, hogy a külső banki finanszírozás növekedése, illetve beszállítói hitelek nélkül - és ezekre nem lát esélyt - a rendszer bedől. Szükség van tehát állami forrásokra az egyre nagyobb lyukak befoltozásához, kérdéses azonban, hogy miként teremti majd elő ezeket a kormányzat.
Az önkormányzatok tehát már az utolsó órában vannak, de a politikai rendszer legitimációvesztése is egyre szembetűnőbb. A Fidesz-holdudvarhoz tartozó Nézőpont Intézet meglepő elemzést tett közzé a pártok támogatottságával kapcsolatban. Ez az elemzői kör is tisztában van a rendszer agóniájával, ezért Mráz Ágoston Sámuel csapata kénytelen volt egy fogalmi trükkel élni. Az „aktív szavazó” fogalmának bevezetésére gondolunk, mely szegmens a felmérés alkalmával a választási részvételét biztosra ígérőket hivatott jelölni. E trükk hátterében az húzódik meg, hogy a kormányzati kutatási igények kielégítését biztosító Nézőpontnál minél nagyobb arányt kell kihozniuk a Fidesz-szavazók számát tekintve, ám az érvényes választásokhoz már nincs meg az elegendő szavazó, ezért szűkíteniük kellett az összegzést „aktív szavazókra”. Tehát odáig jutottak a dolgok, hogy a félhivatalos kormányzati műhely is trükközni kénytelen. A Jövőnk Társadalmi és Politikai Stratégiai Elemző Intézet egyébként legfeljebb 20-30% közé teszi az összes biztos szavazók arányát az arra jogosultakhoz mérten.
A - politológiai kifejezéssel élve - politikai participáció, tehát a demokratikus politikában való választói részvétel minimalizálódása a Nézőpont Intézetet az „aktív szavazók” fogalmának bevezetésére késztette. Intézetünket pedig az alábbiakban bizonyos alapvető tendenciák összegzésére. Amennyiben szigorúan az 1989-ben megalapított rendszer politikai szférájára tekintünk, egy romhalmazt látunk. Ennek legfőbb okai az alábbiak:
1. A kormányzó párt - és az önmagát minden eszmei alapot nélkülözve kereszténynek tituláló csökevénye - képtelen a paradgimaváltásra. Belső magját a liberáldemokrácia kiterjesztésére szocializálták, és ez a szellemiség világszinten képtelen a változtatásra.
2. A jelenlegi miniszterelnök által kiépített politikai modell ellenzéke ugyanannak a liberáldemokráciának a letéteményese, de több kormányzati ciklusa volt arra, hogy teljes hitelét veszítse. A régi és az új jakobinusok okozhatnak némi zavart egy valós paradigmaváltás folyamatában, de szerepük elenyésző lesz.
3. A parlamentáris jobboldali alternatíva gyakorlatilag fából vaskarika, a Jobbik betagozódása fennálló keretekbe a demokratikus politika ékes példája. Kommunikáció szintjén lehetnek még akcióik, de ezek csak egy bizonyos szintig tudnak eljutni. Teljességében szemlélve a Jobbikot, ez a párt sem képes a paradigmaváltásra.
Jövőnk Társadalmi és Politikai Stratégiai Elemző Intézet


A legújabb felmérést a Nézőpont Intézet készítette a Heti Válasz megbízásából november 7-10. között, amely csupán ezer fő telefonos megkérdezését jelentette, így reprezentatívnak nem nevezhetjük, ám még ennek az eredményét is csak kozmetikázva merték közölni a nyilvánossággal. Akit még esetleg érdekel, hogy a megközelítőleg harminc százalékos részvételi arány mellett milyen eredmények születnének a politikai pártok között, az megtekintheti az Intézet honlapján, de mi már ezeket nem tartottuk közlésre érdemesnek (a Jobbik egyébként pár százalékkal megelőzi az MSZP-t – már akit ez még izgalomba tud hozni...).
Mi következik mindebből? Pánikszerűen ki kell találni valamit demokratáéknak a legitimációs válság áthidalására. Ezt szolgálná Orbánék mentőötlete is, mely szerint a szavazási részvételt regisztrációhoz kötnék,  így a maradék 20-30 százaléknyi választásra jogosult konzumidióta (őket nevezik most „aktív szavazóknak”) döntené el, hogy a 'demokrácia' szabályai szerint kiket szeretne kormánytényezővé emelni – akiket azonban a görög és az olasz példához hasonlóan bármikor eltávolíthat a senki által meg nem választott cionista-szabadkőműves háttérhatalom, és a saját „szakértőire” cserélhet le.
Nagyjából így néz ki az a képlet, amelyet még megpróbálnak a 'pártok támogatottságát' elemezgetve ködösíteni derék vakolóink.
Kun András

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése