A kínai külügyminisztérium a hidegháborús stratégiához való visszatérésnek minősítette az Egyesült Államok jelenlétének a csendes-óceáni térségben való fokozását. A nyilatkozatnak Washington és Canberra azon egyezménye szolgáltatott ürügyet, amelynek értelmében az észak-ausztráliai Darwin városban 2,5 ezer tengerészgyalogost helyeznek el.
Megfigyelők a csendes-óceáni katonai versengés fokozódásának tendenciájára mutatnak rá: a kínai gazdaság erősödésével és a kínai fegyveres erők modernizációja felgyorsulásával párhuzamosan nagyobb aktivitást fejt ki a térségben az Egyesült Államok. Nyilvánvaló a két nagyhatalom stratégiai szembenállása.
Miközben a tengerészgyalogosok elhelyezésének viszonylag jelképes szerepe van a szövetségesi kötelezettségek teljesítése terén, az amerikaiak jelenléte a Malakka-szorosban lehetővé teszi számukra annak az „üvegnyaknak” eldugaszolását, amelyen át olaj érkezik a csendes-óceáni térségbe a Közel-Keletről. Az ellenkező irányban viszont iparcikkeket szállítanak. Az amerikaiak nem kívánják csökkenteni a Csendes-óceán nyugati részén elhelyezett számos kontingenseiket sem. Japánban ugyanis 80 ezer, Dél-Koreában 28 ezer katona állomásozik. Jellemző Hillary Clinton államtitkár mianmari látogatása is. Az amerikai diplomácia vezetője nem járt ott 1955 óta. De amint a helyi hatóságok bemutatták, hogy hajlandók demokratikus reformokat megvalósítani, Washington azonnal élt a lehetőséggel, de a látogatás lényege nem ez volt. A legfontosabb bemutatni Kínának, hogy mianmari érdekei nem mindenben egyeznek az amerikaiakkal.
A Pentagon vezetője, Leon Panetta, aki a közelmúltban a térségbe látogatott, lakonikusan kijelentette: az amerikaiak nem kívánják csökkenteni jelenlétüket a térségben. Stratégiájuk arra irányul, hogy ellensúlyt alakítsanak ki Kína, úgymond, „állító” politikájának. Ez alatt Washington Kína és szomszédjai közötti területi viták kiéleződését, a katonai kiadások fokozását érti – hangoztatta Viktor Baranyec katonai szakértő.
„Kína fokozott ütemben növeli katonai erejét úgy szárazföldön, mint tengeren is, és már a világűrbe is kijut. Kína repülőgép-hordozó anyahajót vett Oroszországtól és máris kipróbálja, ami rendkívül felzilálja az USA idegeit. Amerika tengeri uralma a térségben lassan letűnőben van, paritás alakul ki a kínai fegyveres erőkkel. Mivel Kína atom-tengeralattjárókkal, felszíni hajókkal és tengeri légierővel is rendelkezik.”
A szembenállás a térségben kirobbanható újabb katonai konfliktusok veszélyét tartalmazza – véli Vlagyimir Jevszejev katonai elemző.
ruvr.ruUSA: mosakodás, sárdobálás, könyörgés
A pakisztáni katonai bázis ellen elkövetett USA terrorakció kivizsgálásában Pakisztán nem kíván részt venni. Ezt a legmagasabb kormánykörök jelentették ki. Ezek szerint nem kíváncsiak az USA újabb mosakodására és felelősség terelésére.
A Pentagon mindvégig abban a hiszemben tevékenykedett, hogy az iszlamabadi vezetés a zsebében van, és azt csinál amit akar. Ez a súlyos provokáció azonban komoly népharagot váltott ki. Pakisztánnak ráadásul olyan kapcsolatrendszere alakult ki mára, hogy nincs szüksége az USA pár milliójára, továbbá sokkal többet vár el az USA azért a pénzért, mint amit ér.
A pakisztáni vezetés azt is kijelentette, hogy a Brüsszelbe tervezett Afganisztán konferencián sem vesz részt. Pakisztán felülvizsgálja a NATO-val kötött valamennyi megállapodását. A konferencia lemondása jelzés arra, hogy Iszlamabad nem foglalkozik tovább az afganisztáni rendezési tervvel.
Pakisztán a megállapodások között elsőként az utánpótlások biztosítását mondta fel. A határokat lezárta, sok kilométeres konvojsor áll a határon. Mivel az USA-nak nem sikerült egyelőre megállapodni egyetlen szomszédos országgal sem, pillanatnyilag csak a méregdrága légi utánpótlás maradt.
A Pentagon vezetése tehetetlenségében sárdobálásba kezdett. Először a pakisztáni katonákat akarták felelőssé tenni. Miután kiderült, hogy a hadsereg folyamatosan rádiózott, jelezte hogy a pakisztáni hadsereget támadják, a felelősséget nem sikerült másra terelni. Ezek után a pakisztáni politikai vezetésre akarták kenni a felelősséget, mondván tudniuk kellett a támadásról. Ezzel azonban csak olajat locsolnak a tűzre, a vezetés azonnal visszautasította a meggyanúsítást, és még inkább szembehelyezkedett a NATO álláspontokkal.
Az amerikai vezetés ezek után nem lát más lehetőséget, Oroszországgal akar egyezkedni. Ez az egyetlen lehetőség, hogy biztosítani tudják a megfelelő utánpótlást. Oroszországnak ugyanis jelentős befolyása van azokban az országokban. Azok után, ahogy az USA nyíltan Oroszországgal szembeni akciókat folytat, nem valószínű, hogy ez a megoldás sikerre vezetne. Oroszország már többször kijelentette, hajlandó segíteni, és van is lehetősége, de cserébe komoly intézkedéseket, és engedményeket vár el. Ezt eddig egyszer sem kapta meg.
Az amerikai könyörgésnek valószínűleg most nem lesz foganatja. Ahhoz fel kellene adnia Grúziát, a kaukázusi bomlasztó törekvéseit és az európai rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatos terveit.
Ezek hiányában azonban könnyen lehet, hogy fel kell adnia Afganisztánt, ha nem tud Pakisztánnal megegyezni. Elhelyezkedése alapján egyetlen szomszédos ország sincs, amellyel igazából jóban lennének. Ez a háború most lesz igazán drága szórakozás.
Kemény GáborPakisztán pusztító csapással válaszol a NATO-nak
A pakisztáni katonai parancsnokság „szabad kezet” adott a hadseregnek arra az esetre, ha a NATO újabb csapást mérne az ország területére. A katonáknak megengedték, hogy a körülményekhez igazodva cselekedjenek a rendelkezésükre álló arzenál birtokában – közölték ma a helyi médiák. Idézik a szárazföldi csapatok vezérkari főnökét, Asfak Pervez Kianit, aki parancsot adott, hogy az újabb agresszióra pusztító csapással válaszoljanak, függetlenül a következményektől és az ártól, amelyet fizetni kell majd ezért.
ruvr.ru
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése