2012. március 28., szerda

A BRICS országok új globális “szuper szuverén” valutája a dollár helyére

Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika támadásba lendültek, hogy a dollár helyébe egy kínai „szuper szuverén” globális valutát vezessenek be.

Miközben sokak szerint 8 éven belül Kína igazi pénzügyi nagyhatalommá válhat, 2020-ra elhomályosítva az Egyesült Államok hatalmát, Afrika igazi központi szereplője lett a világ eddigi, de legalábbis a 30-as évek óta eltelt időszak legnagyobb valutaháborújának, ami mostanában kezd igazán elmérgesedni.
Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika, az együttesen BRICS néven emlegetett országok, közös erővel a dollár hatalmának megdöntésén és tartalékvaluta státuszának egy új, globális, kínai eredetű „szuper szuverén” valutával való lecserélésén ügyködnek.
A globális monetáris hatalomért folyó geopolitikai háború nemcsak a dollárt érinti. Az amerikai fizetőeszköz elleni harc csupán elsőcsapásnak számít a világra váró globális gazdasági háborúban, amelynek célja az Egyesült Államok és partnerei hatalmának megdöntése.
A BRICS célja a II. Világháború, azaz az utolsó valutaháború megnyerése óta a Világbank és az IMF által uralt, jelenlegi globális pénzügyi rend feletti hatalomátvétel.
A támadás részben a legutóbbi mennyiségi enyhítésre adott válaszként értelmezendő, amely során a Fed szándékosan több ezermilliárd dollárt nyomtatott az USA gazdaságának újjáélesztése érdekében, azt remélve, hogy a dollár leértékelésével visszacsalogathatja a befektetőket.
Ennek szándékos (vagy véletlen?) következményeként az a nyereség is lenullázódott, amit a Kínához hasonló országok a több ezermilliárd dollár értékben felvásárolt amerikai kincstárjegyeken egyébként nyertek volna.
Ezermilliárd dollárnál sokkal kevesebbért is robbant már ki háború, de igazából a nyereségnél fontosabb szempont a BRICS országok gazdasági szuverenitásának fenyegetettsége.
A dollár leértékelése valós és közvetlen hatást gyakorol a BRICS országok gazdaságaira, hiszen ezáltal termékeik relatív ára emelkedik, így kisebb árréssel és nehezebben értékesíthetők.
Ily módon a BRICS országok fizetnek az Egyesült Államok és Európa gazdasági gondjaiból és adósságából eredő következményekért, miközben saját gazdaságuk tönkremegy. Mostanra telt be a pohár és Kína ennek erőteljesen hangot is ad.
Kína többször kijelentette, hogy a megoldáshoz az Egyesült Államok nemzetközi felügyelet alá helyezése és egy globális valuta bevezetése szükséges, mivel a gondok egyik forrása az USA adósságából és a valuták újraértékeléséből erednek.
Az utóbbi hónapok során egyre több figyelmet kapott az USA és Kína közötti valutaháború, amelyben az Egyesült Államok saját burka védelméből kövekkel dobálja Kínát és azzal vádolja, hogy manipulálja saját valutáját.
Barack Obama igen képmutató módon egy végrehajtási utasítást is aláírt egy olyan ügynökségközi kereskedelmi hatóság felállításáról, amelynek fő feladata betartatni Kínával a kereskedelmi szabályokat.
És akkor még nem is beszéltünk a ritka földfémek körül kialakult kereskedelmi háborúról.
Mindeközben csak kevesen figyelnek Afrikára, ami központi szerepet játszik a BRICS támadásban. Dél-Afrikában például minden erejükkel azon vannak, hogy bevezessék a kínai valuta, a renminbi használatát a nemzetközi kereskedelem fizetőeszközeként a feltörekvő piacok számára. A program egyelőre a kísérleti fázisnál tart, de a végső terv szerint ebből emelkedne ki az új globális „szuper szuverén” valuta.
Reményeik szerint ez az új valuta meggyengítené a dollárt és ezen keresztül megtörné az Egyesült Államok politikai és gazdasági helyzetét és azt a képességét, hogy akaratát ráerőszakolja a világ többi részére.
Egyértelmű, hogy az Egyesült Államok tisztában van ezzel a törekvéssel és az AFRICOM-on keresztül már évek óta próbálja visszaverni a támadást. Ez félreérthetetlenül látható abból, ahogyan az USAFRICOM megpróbálja felfegyverezni az egész afrikai kontinenst, hogy visszaverje Kína gazdasági beavatkozását.
A fentiek mérlegelése közben ne felejtsük el, hogy az utolsó, 1930-as valutaháború, a világ eddigi legnagyobb háborújával, a II. Világháborúval ért véget.

Forrás: AlexanderHiggins Blog
http://idokjelei.hu/2012/03/a-brics-orszagok-uj-globalis-szuper-szuveren-valutaja-a-dollar-helyett/


Oroszország és BRICS-partnerei – Brazília, India, Kína és Dél-Afrika – azon munkálkodnak, hogy megváltozzanak a játékszabályok a Nemzetközi Valutaalapban (IMF), a Világbanknál és egészében véve a világkereskedelemben. Ezt az álláspontot tükrözi az a nyilatkozat, amelyet az indiai fővárosban csütörtökön megtartott csúcstalálkozóról adtak ki.
Az említett öt ország vezetői nincsenek megelégedve azzal, hogy lassú ütemű a kvóták reformja az IMF-ben. Követelték, hogy az „ötök” már az idén több szavazattal rendelkezzenek. Az Új-Delhiben kiadott nyilatkozatban rámutatnak: az IMF hitelképessége attól függ, megkapják-e tagjai az azonos jogokat. Makszim Bratyerszkij szakértő véleménye szerint a BRICS nem szándékozik belenyugodni abba, hogy a Nyugat figyelmen kívül hagyja a szavazatok újraelosztásáról szóló megállapodást a gyorsan fejlődő piacokkal rendelkező országok javára. Ugyanakkor ezeknek az országoknak a részaránya gyorsan és szívósan nő a világgazdaságban.
- A kérdés nem új keletű. A BRICS-országok már 2-3 évvel ezelőtt felvetették a G20-nál, hogy súlyuk aránytalanul van képviselve az IMF vezetésében. A kvóták újraelosztásának pozíciója egyeztetett volt, Kína és India kapott bizonyos szavazatot. Oroszország elvben semmit sem nyert. Ez a folyamat nagyon lassú. Ezért igazságosnak tekinthető, hogy a BRICS-országok határozottabban igénylik a kvóták újraelosztását.
A BRICS vezetőit nem elégíti ki a Világbank reformálásának üteme sem. Szorgalmazzák fejlődését, azt, hogy a gazdag Észak és a szegény Dél közötti közvetítő intézményből legyen olyan mechanizmus, amely ösztönzi az egyenjogú partnerséget. Így ugyanis sikeresen megoldhatók lennének a globális fejlesztés problémái, leküzdhető a Világbank tagjainak évtizedek óta tartó megosztottsága donorokra és recipiensekre.
Az Új-Delhiben tartott fórum azzal vádolta a gazdag országokat, hogy politikájukkal destabilizálják a világgazdaságot, ami globális pénzügyi válságot váltott ki.
A BRICS vezetői, egyebek között rámutattak, hogy az Egyesült Államok monetáris politikája egyoldalú előnyöket ad a gazdag Nyugatnak és akadályokat állít a világ elmaradt részének fejlődése elé. Az „ötök” viszont komoly lépést tettek a többpólusú valutarendszer felé. Az orosz Vnyesekonombank és többi BRICS-ország hasonló intézményei egyezményt kötöttek a nemzeti valutában törtnő hitelezésről. Ez csökkenti a dollár részarányát a kölcsönös elszámolásokban, az árfolyamváltozás és a nagy összegű dollárkészpénz-kijutás okozta kockázatokat.
Az „ötök” pénzügyi együttműködése ilyen módon lehetőséget teremt a Fejlesztési Bank létrehozására. Az Új-Delhiben elfogadott nyilatkozat rögzíti ezt az álláspontot. Ez a bank nyitott lesz a szegény országok számára, ami elősegíti az infrastruktúrájuk javítását, az élelmiszer gondok és a technikai lemaradás problémáinak megoldását.
ruvr.ru
Jövőnk.info: A kvóták reformja nem lassú, hanem vonakodnak beleszólási jogot adni a cionista befolyási övezeten kívül eső országoknak - és ezzel pont azt a "demokratikus" döntéshozást tagadják meg, amit képmutatás szintjén képviselnek. A BRIC országok vezetői számára pedig nem sürgető a helyzet, mert az idő nekik dolgozik, és a keleti országok gazdasági teljesítménye a közeljövőben magasan felülmúlja majd a hanyatló Nyugatét. Ezért előbb vagy utóbb, vagy nagyobb beleszólási jogot adnak a BRIC tagállamoknak, vagy számolniuk kell azzal, hogy a BRIC tagállamok hoznak létre egy hasonló pénzügyi mechanizmust - ebbe azonban már a nyugati országoknak egyáltalán nem lesz beleszólása.
A kvóták reformjának "lassúságára" magyarázatul szolgálhat az a folyamat, ami Oroszországban zajlik. Az úgynevezett "ötödik hadoszlop" aktivitása egyre nő, és a nyugati pénzügyi vezetők igyekszenek kitolni azt a reformot egészen addig, ameddig Oroszországban meg nem szerzik a kulcspozíciókat. Ugyanis a cionisták csak akkor hajlandóak demokratikus döntéshozatalt játszani, ha a szavazatok többsége az ő embereiktől származik.

10 esemény a dollár tartalékvaluta státuszának megszűnése felé

 A történelem során talán a dollár volt a legközelebb az igazi globális valuta státuszhoz. Az amerikai dollár évtizedeken keresztül uralta a nemzetközi kereskedelmet. Ez rengeteg előnnyel járt az USA pénzrendszere és fogyasztói számára és hihetetlen globális hatalmat biztosított az amerikai kormánynak. Jelenleg (az Egyesült Államokat nem beleszámítva) a világ pénztartalékának 60%-a dollárban van. De vajon meddig?
Az amerikai média hallgat a kérdésben, pedig számos erős gazdaság komoly lépéseket tett a dollár leváltása felé. Számos olajtermelő ország már nem dollárban kereskedik, ami komoly csapás az olajdollár számára.
Már a nagy nemzetközi intézmények, mint az ENSZ és az IMF is a dollár tartalékvaluta státuszának egy új globális valutára való leváltásáról írnak, ami elképzelhetetlen hatással lenne/lesz az USA gazdaságára.
A változtatások egyik fő támogatója a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező Kína. Egyes elemzői számítások szerint Kína gazdasága 2016-ra megelőzi az Egyesült Államokét és 2040-re pedig háromszor nagyobb lesz.
Az elmúlt néhány évben Kína és más feltörekvő hatalmak, mint például Oroszország, több megállapodást is kötöttek, amelyek elsődleges célja a dollár leváltása. A dollár egyeduralmának tulajdonképpen már vége.
Amerika gazdasága fokozatosan gyengül és hamarosan nem lesz mivel indokolni a dollár elsődleges tartalékvaluta szerepét. A következőkben összegyűjtöttük azt a 10 tényezőt, amelyek igazolni látszanak, hogy a dollár korábbi státuszának és erejének vége:
1. Kína és Japán már nem dollárban kereskednek egymás között
Néhány hónappal ezelőtt a világ második és harmadik legnagyobb gazdaságai, Kína és Japán, megállapodtak, hogy egymás közötti kereskedelmüket dollár helyett saját valutáikban folytatják. Ez egy rendkívül fontos lépés volt, amiről az amerikai média szinte egy sort sem írt. A BBC a következőket jelentette a megállapodásról:
Kína és Japán bejelentették, hogy terveik szerint egymás között direkt módon fogják váltani saját valutáikat, egyrészről az üzleti költségek csökkentése valamint a bilaterális kereskedelem támogatása érdekében.
A megállapodás eredményeként a kínai és japán cégek közvetlenül átválthatják saját valutájukat a másikéra.
Jelenleg minden cégnek először dollárt kell vásárolnia, és csak azután válthatja át a másik valutájára az ügylet fedezetét, ami extra költséggel jár.
2. A BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) is azt tervezik, hogy az egymás közötti kereskedelemben saját valutáikat fogják használni
A BRICS országok erőfitogtatása folytatódik. A köztük létrejött új egyezmény saját valutáikat erősíti a dollár helyett. Egy indiai hírcsatorna a következőket írta:
A BRICS öt feltörekvő országa (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) nagyobb gazdasági momentumot remél a két egyezménytől, amelyek a BRICS országok közötti kereskedelmet hivatottak támogatni.
A két egyezmény, amelyeket az öt ország vezetői egyszerre írtak alá, lehetővé teszi a helyi cégeknek, vállalkozásoknak, hogy saját valutáikban kereskedjenek egymással, nyilatkozta Sudhir Vyas, az indiai külügyminisztérium gazdasági kapcsolatok államtitkára.
Az egyezményektől a BRICS országok közötti kereskedelem volumenének növekedését várják, ami 28%-kal emelkedett az elmúlt néhány év során, de a jelenlegi 230 milliárd dolláron még messze elmarad az öt gazdasági nagyhatalom teljes potenciáljától.
3. Orosz-kínai valuta megállapodás
Oroszország és Kína már több mint egy éve saját valutáikban kereskednek egymással. A két ország vezetői egyre erőteljesebben támogatják egy új globális tartalékvaluta bevezetését és mindkét nemzet eltökélt szándéka a dollár hatalmának megtörése.
4. A kínai valuta növekvő használata Afrikában
Melyik ország ma Afrika legfőbb kereskedelmi partnere? Elárulom, hogy nem az Egyesült Államok.
2009-ben Kína lett Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere és egyre agresszívabban szorgalmazza saját valutája használatát a déli kontinensen.
Az Afrika legnagyobb bankjának számító Standard Bank a következőket írta:
Úgy képzeljük, hogy Afrika és Kína legalább 100 milliárd dollárnak megfelelő kereskedelmi forgalmat fog renminbi-ben bonyolítani 2015-ig, ami több mint a 2010-re vonatkozó teljes bilaterális kereskedelmünk volumene.
Kína eltökélte a nemzetközi kereskedelem átformálását. Jelenleg 70.000 kínai cég bonyolítja határon túli kereskedelmét a kínai valutában.
5. A Kína és az Egyesült Arab Emirátusok közötti megállapodás
Kína és az Egyesült Arab Emirátusok megállapodtak, hogy dollár helyett saját valutáikban folytatják az egymás közötti olajkereskedelmet.
Az Egyesült Arab Emirátusok nem számít nagyjátékosnak az olajtermelésben, de a lépés mindenképpen veszélyezteti az olajdollár rendszert. Mi történik, ha más olajtermelő országok is kedvet kapnak a lépéshez?
6. Irán
Irán hozta a legagresszívabb intézkedéseket a dollár kereskedelmi fizetőeszköz státuszának megdöntése érdekében. India például részben arannyal fog fizetni az Irántól vásárolt olajért.
Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség enyhülésére nem sok remény van a közeljövőben, ezért elég valószínű, hogy Irán továbbra is mindent megtesz az Egyesült Államok gyengítése érdekében.
7. A kínai-szaúdi kapcsolatok
Melyik ország vásárolja a legtöbb olajat Szaúdi-Arábiától? A válasz ebben az esetben sem az Egyesült Államok, hanem Kína.
Kína 1,39 millió hordó olajat vásárolt Szaúdi-Arábiától februárban, ami 39%-os emelkedést jelent az egy évvel korábbi mennyiséghez képest.
Szaúdi-Arábia és Kína összefogtak egy új olajfinomító megépítése érdekében Szaúdi-Arábiában, és a két ország vezetői mindent megtesznek a köztük folyó kereskedelem bővítése érdekében.
Mennyi ideig áll még ki Szaúdi-Arábia az olajdollár mellett, ha legfontosabb ügyfele, Kína más irányba megy? Ez egy nagyon fontos kérdés.
8. Az ENSZ is egy új globális tartalékvaluta bevezetését szorgalmazza
Az ENSZ több olyan jelentést is kiadott, amiben a dollár, mint tartalékvaluta leváltását javasolja. Alább például egy olyan globális tartalékrendszerről ír, amiben a dollár már nem játszana főszerepet:
Létrehozhatnánk egy új globális tartalékrendszert, amelyben már nem az amerikai dollár lenne az egyetlen tartalékvaluta.
9. Az IMF is egy új globális tartalékvaluta mellett érvel
A Nemzetközi Valutaalap is számos jelentést adott ki, amelyekben az amerikai dollár leváltását javasolja egy új világvalutára.
A „Tartalék felhalmozás és a nemzetközi monetáris stabilitás” című, egy korábbi tanulmányában, az IMF egy új, „Bancor” nevű globális valuta bevezetéséről ír, amit egy új globális központi bank bocsátana ki:
Egy új globális központi bank által kibocsátott Bancor, mint globális valuta, a gazdaság stabil, értékőrző alapja lehetne, ami nem egy konkrét ország gazdasági helyzetéhez kötődik. A kereskedelem és a pénzforgalom gyors növekedésével és a globális integráció erősödésével egy ilyen szélesebb perspektívára van szükség a növekedés fenntartásához.
10. Szinte az egész világ gyűlöli az Egyesült Államokat
Az Egyesült Államok iránti érzelmek szinte az egész világon negatívak, és ezt a tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Néhány évtizeddel ezelőtt a világ nagy része még ennek az ellenkezőjét gondolta. Aki kételkedik a változásban, utazzon el néhány helyre a világban. Sok amerikai, főleg Európába utazva, inkább kanadainak vallja magát utazás közben, mert így pozitívabb fogadtatásban reménykedhet.
Amennyiben Amerika népszerű lenne, talán még lenne némi esély a dollár státuszának megőrzésére, de a helyzet ennek éppen az ellenkezője.
Mi történik tehát, ha a dollár tartalékvaluta státusza megszűnik?
Michael Payne nemrégiben megjelent cikkében erre próbál rávilágítani:
A dollár hanyatlása radikális változást jelent majd az amerikai életstílus szempontjából. Amikor ez a gazdasági cunami eléri az Egyesült Államokat, a 2008-as válság egy aprócska hullámnak tűnik majd. Az amerikai életstílus szempontjából igen kellemetlen változásokat hoz majd, a hihetetlen mértékben elszabadult infláció, a magas jelzálog és hitelkamatok növekedése valamint az élelmiszer, ruha és benzin áremelkedések miatt. Az élet minden területére negatívan hat majd.
A legtöbb amerikai nincs tisztában azzal, hogy az Egyesült Államokban még mindig mennyire olcsó az üzemanyag a világ más részeihez képest. Európa egyes országaiban kétszer annyiba kerül a benzin, mint az USA-ban. Persze, igaz, hogy az adónak is komoly szerepe van ebben, de leginkább a dollár olajkereskedelmi fizetőeszköz státuszának tudható be.
A világ olajfogyasztásának egynegyedét az Egyesült Államok használja fel. Az egész amerikai gazdaság az olcsó üzemanyagtól függ, hiszen az áruknak óriási távolságokat kell megtenni.
Mi lesz, amikor az üzemanyagárak a mostani kétszeresére emelkednek?
Emellett a dollár tartalékvaluta státuszának megszűnése a kormányadósság fenntartásának jelentős drágulását is jelenti majd.
Egyelőre még mindig komoly kereslet van az amerikai állampapírok iránt, hiszen a világ országai kénytelenek jelentős mennyiségű dollártartalékkal rendelkezni a nemzetközi kereskedelem miatt.
Mi történik, ha ez megváltozik?
Mi történik, ha hirtelen elapad a világ dollár iránti étvágya?
Természetesen ezek a változások nem egy nap alatt fognak bekövetkezni, de ha egyszer elkezdenek felgyorsulni az események, az apró változások hirtelen lavinává duzzadhatnak.

Forrás: The Economic Collapse

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése