Az MNB jelentése szerint csak februárban 30 milliárd forintnyi államkötvényt vásároltak az emberek. A kormány pedig a jövőben is növelné a lakossági állampapír vásárlásokat, sőt odáig elmennének, hogy ebből akarják fedezni a költségvetési hiányt és az államadósságot. Hogy ki és miből vásárolt ennyi államkötvényt? Egy kis utánaszámolással kideríthető, hogy ha lakossági vásárlásokról van szó, akkor - mivel az MNB adatai szerint összesen 800 milliárd forint (!) kötvényt birtokolnak "az emberek", annyira dübörög a gazdaság, hogy minden embernek, akinek állása van, 200ezer forintnyi államkötvénye is van. Nekünk nincs, de az ország olyan jó helyzetben van, hogy nyilván egyedül vagyunk ezzel. Két embernek nincs most magyar államkötvénye: a szegényembernek, meg akinek jó a helyzetértékelése.
Mindenesetre ezt a 30 milliárdot az év eleje óta tartó reklámkampány eredményének állítják be, és ettől remélik, hogy nem lesz se költségvetési hiány, se államcsőd. Aki Fideszesként elkönyvelte magában, hogy sikeres volt a médiakampány, annak a csavar csak most jön: ez maga a reklámkampány. Ugyanis a kormány ezzel egy hatalmas nagyot blöfföl - mintha nem milliók megélhetéséről lenne szó, hanem csak pókerezne. Magyarországon ma több millió ember él havonta 60-80 ezer forintból, és a boltban igencsak meg kell nézni az élelmiszerek árát, nemhogy még államkötvényt vegyünk. A kis- és középvállalkozások többsége az ebből adódó alacsony vásárlóerőtől szenved, esélye nincs bővítésre vagy nagyobb befektetésekre, marad az a réteg, aminek a kormány nemrég ajánlottá tette a magyar államkötvény vásárlását. Köztisztviselők, pénzesebb fideszesek - szép lassan összejön az a 30 milliárd. Kötelezővé tették, mert most pont olyan helyzet van, amikor egy komolyabb befektetőnek esze ágában nincs magyar államkötvényt venni. A blöff maga pedig arról szó, hogy a pénzügyi téren jó helyzetértékeléssel bírók helyett a könnyen átverhető kisember ölje ebbe az utolsó forintjait - az ő meggyőzésükről a kötelezővé tett vásárlások útján kapott statisztikai adat gondoskodik.
Ugyanis alig néhány napja jött elő a hír, hogy megint rekordszinten a magyar államcsőd kockázata. Erre a kormány erőteljes propagandával válaszol, miszerint az emberek csak úgy kapkodják az államkötvényeket. Ez a hírverés mintha azt sugallná, hogy magyar államkötvényt venni megéri, jó befektetés, és most kell venni, mielőtt még elúszik a jó lehetőség. Miért éppen most, amikor rekordszinten az államcsőd kockázata? Mert ilyenkor senki nem vesz! Ha bekövetkezik az államcsőd, az annyit jelent, hogy az állam fizetésképtelenné válik. Vagyis aki most vesz államkötvényt, annak jó esélye van rá, hogy soha többet nem látja a pénzét. Ezzel a külföldi befektetők tisztában vannak, nem véletlen megy január óta a lakossági propaganda - a kormány valahogy pénzhez akar jutni, és ha valaki nem kapja vissza a pénzét, akkor az a Likud testvérpártja szerint inkább a magyar lakosság legyen, mint az a zsidó befektető, aki a hitelein keresztül a Fidesz kampánykiadásait is pénzeli.
A hírverés szerint az új lakossági állampapírt főként a kisbefektetőknek szánják. Ezzel egy olyan hatalmas átverés készül, amin a nyugdíjállamosítás után már nem lepődünk meg, viszont sokakat nagyon kellemetlenül fog érinteni. Ugyanis a kormány most néhány milliárdot befektet abba, hogy egyszerűsítse a lakossági állampapír vásárlást. Mindenhol lehet majd venni, hogy senki ne maradjon le. Ezzel a kormány felméri, hogy melyik az a társadalmi csoport, amit még meg lehet adóztatni. Mert a többséget már nem lehet. Aki most állampapírt vesz, az aláírja, hogy neki még felesleges pénze van, amit a kormány ilyen-olyan úton el tud venni, ha a helyzet úgy kívánja. Sok sikert a "még adóztatható vagyok" nyilatkozatokhoz!
Fenyvesi ÁronÚjabb népnyúzás: még a sárga csekkek befizetésekor is adót szednének
A kormány tervei szerint a bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, csoportos beszedési megbízás, a rezsi sárga csekken történő befizetése után is fizetni kellene az úgynevezett pénzügyi tranzakciós adót.
Tetszik érteni? A munkabért megadóztatják, a megadóztatott munkabért számlára utalják, amiből újra adót vonnak, aztán a bakautomatás pénzfelvételnél újra levonnak belőle, és miután a postán végigálljuk a sorunkat és befizetjük a sárga csekket, akkor is tartják a markukat - a tranzakció összegének közel egy százalékáért. Ahogy a zsidó mondja: ügyes!
A lakosságot még jobban kizsigerelő, újabb padláslesöprő intézkedéstől nagyjából 100 milliárdnyi bevételt remélnek, amivel a közelgő összeomlást próbálják elodázni. Föltesszük a kérdést: meddig még? Egy biztos: legyártották már azt a kötél mennyiséget, amennyi ki lesz osztva...
Juhász PálTobintól Matolcsiig
A hazai média érthetetlen módon párhuzamot von a régóta ismert Tobin adó és a kormány által frissen elővett tranzakciós adó közt. Ez a hasonlat nem pusztán sötétségről árulkodik, hanem kifejezetten a kormány ködösítésének tekinthető. Ugyanis a tranzakciós adónak ha valamihez köze van, az nem a Tobin adó, hanem az ÁFA.
James Tobin közgazdász eredetileg a spekulatív tőke visszaszorításának egy tervezetét dolgozta ki, ami később Tobin adóként vált ismertté. Az intézkedés a devizakereskedés terén burjánzó spekulatív tőke visszaszorítását célozta azzal, hogy egy adott pénznem másik pénznembe átváltásakor kirótt 0,5%-os teherrel fékezné a devizakereskedelemben tapasztalható gyors mozgásokat, mikor egy sebezhetővé vált gazdaság - akár egy leminősítés miatt - pénznemét a spekulatív tőke támadás alatt tartja. Maga az ötlet már a hetvenes években sem tartalmazott új elemet. Mivel a kapitalizmusban a befektetők úgy pénzelik az államot, mintha csak egy részvénytársaság lenne, egy kapitalista szellemű oktatásban érthető módon a közgazdászban is felvetődött, mi lenne, ha az állam meg brókerként viselkedne. Vagyis minden, egy adott állam területén történő pénzváltási ügyletbe az állam beiktatná a saját jutalékát - elvégre a befektetők az ő bankrendszerét használják. Tobin szerint ez rávenné a befektetőket, hogy kétszer is meggondolják a pénzváltást, főleg a napon belüli kereskedést. Bár nem árt megemlíteni, hogy a devizakereskedelemben munkálkodó spekulánsoknak nemegyszer 4-500%-os hasznuk van, így az eredetileg vett 0,5%-os adónak legfeljebb csak a tudata okoz bosszúságot, a valós alappal bíró ügyleteket igencsak belassítja, ami egy-egy deviza legyengítésével olyan állapotokat teremt, mint ami ma Magyarországon van.
Tobin eredetileg a független országok gazdaságára vonatkoztatta az elképzelést. A tervezet amellett hogy nagy visszhangja volt, több változatot is kitermelt magából, és rövid időn belül már nemzetközileg kivetett adóról volt szó. Mondanunk sem kell, a nemzetközivé tett Tobin adó ötlete már Soros Györgytől származik. Ő szószólóként működve előterjesztette az ötletet, hogy az ENSZ minden országra kivethesse ezt az adóformát, ami egy új, nemzetek fölötti pénzügyi hatóság bevételforrása is lett volna egyben. A kísérleti telep az adó mértékét tekintve Svédország volt, ahol 20 év alatt az adóforma először többszörösére növelve, majd századára csökkentve is érvényben volt. Az Egyesült Államok több tagállamában is be lett vezetve az adó egy változata, és a tapasztalatok mindenhol azt mutatták, hogy a Tobin adó a munkanélküliség növekedéséhez vezet, mivel a pénzügyi érdekeltségek saját kitettségeiken ellensúlyozzák a keletkezett költségeket.
Hogy Magyarországon a tranzakciós adót a Tobin adóhoz hasonlítják, az nem csak Matolcsy pofátlanságának köszönhető, hanem annak, hogy Magyarországot, mint pénzmozgásait tekintve nulla értékű, ipar nélküli országot a világmegváltósat játszók megint jó helynek találták egy társadalmi-gazdasági kísérletre. Szakértői berkekben ezt innovációnak hívják. Az még hagyján, hogy a Tobin adó ÁFA plusszá alakítása nulla lakossági ellenállásba ütközik, de már az adó bevezetése előtt is látható, hogy a kormánynak fogalma sincs arról, hogy az adót mire vesse ki és hány százalék legyen. Egyik nap Matolcsy 1%-ot mond, aztán Orbán biztosít minket arról, hogy nem lesz az több egy ezreléknél. Először csak az átutalások és pénzváltások megadóztatásáról van szó, aztán már a készpénzfelvételt és a számlabefizetést is megadóztatnák (sőt, még az adózást is). Mindez arról árulkodik, hogy az ember, akit nemzetgazdasági miniszternek hívnak, rádöbbent, hogy ebben az országban akármilyen pofátlanul kivethet akármekkora adót akármire, mert az egésznek pontosan nulla társadalmi visszhangja lesz.
"Mondd Viktor, biztos golyóálló az ablaküveg?"
Az eset különös módon egybeesik a Tobin adót korábban tovább ötletelő Soros György kijelentésével, miszerint az Európai Unióra lassú halál vár, ha az EU tagállamok nem tesznek radikális intézkedéseket a közös gazdasági kormányzat megvalósítása érdekében. A Financial Times hasábjain megjelent írásában egyenesen azt mondta, hogy az EU fő problémája, hogy nem egyetlen ország alkotja. Soros György, aki a Szovjetunió felbomlása előtt társadalmi szervezetek sorát pénzelte az országban és kijelentette, hogy a Szovjetunió fel fog bomlani, az Európai Unió kapcsán - ahol szintén társadalmi szervezetek sorát pénzeli - is kijelentette, hogy fel fog bomlani. A kulcsszó a HA, ugyanis szerinte nem bomlik fel, ha a politikusok pénzügyi téren radikális lépéseket tesznek. Matolcsy megtette. Mivel se Matolcsy, se a kormány többi tagja nem kreatív ember, ezért fel sem merülhet, hogy a tranzakciós adónak nevezett, az ÁFA mintájára akár Pénzügyi Forgalmi Adónak is nevezhető lakossági sarc amolyan magyarországi találmány lenne, amiről az uniós vezetés most hall először.
Tobin adóról itt már szó nincs. Nincs állami tulajdonú bankrendszer, nem az ország pénznemének védelméről van szó, és Matolcsy mindent összevetve csak annyit mondott: mi lenne, ha a spekulánsok helyett megint az állampolgárokat adóztatnánk meg?
Fenyvesi ÁronOrbán Viktor: "Megvédjük a zsidókat!" Naná!
Orbán Viktor a saját kis ármánykodásai mellett kitalált egy kis komédiát. Ugyanis a nemzetközi cionista helyzet fokozódik, háború várható és/vagy összeomlás, mindenesetre a világ egyik fele pontosan tudja mit akar és minden lépését évekre előre kiszámította és ki is számítja, míg a másik felén zavarodottság, erőtlenség, tanácstalanság lett úrrá. Orbán az adott helyzetben tudja is, hogy mi történik, meg nem is. Amikor a főnökség ennyire kiszámíthatatlan, mit is kell csinálni? Megrendezni egy liberális komédiát, ahol bizonyíthatja hűségét, minél hangzatosabb kijelentésekkel az amerikai-izraeli cionista rezsim felé. Vagyis nem csinál semmit, de azt nagyon. Összeválogatja a szereplőket, és már kezdődhet is a bohózat.
A magyar parlament, amelynek 97%-a zsidónak tekinthető (nem tudjuk, milyen állampolgárok, de a TMRSZ felmérése szerint csak 3% vallja magát magyarnak közülük), mindent összevetve tartalmazhat 10-11 magyar embert. Lehet találgatni, hogy ezek kik lehetnek, de nem érdemes, mert a hasonló a hasonlónak örül elv alapján csak zsidó szellemiségű és életvitelű emberek tudják elviselni a fennmaradó 97%-ot. Tegyük hozzá, hogy a Jobbik parlamenti részesedése is több 3%-nál, vagyis a cionista befolyás náluk egyértelmű. Ilyen környezetben elvárható lenne, hogy valaki a nemzeti érdekekért kiáll? Éppen most, amikor egymás után a legnagyobb egyetértésben szavazzák meg a nemzetellenes törvényeket?
Akkor miért került elő Solymosi Eszter ügye? Kinek jött jól?
Solymosi Eszter ügye sajnos egy tekintetben hasonló Biszku Béla ügyéhez. A mai politikához nem kapcsolódik, és bőven lennének helyette aktuálpolitikai kérdések, amelyeket elő lehetne venni. Ezzel szemben tulajdonképpen senkinek a gazdasági érdekeit nem sérti, ha valaki erről nyilvános vitát kezdeményez. Ha Solymosi Eszterről a Jobbik szép látványosan, ünnepség keretei közt a parlamenten kívül megemlékezik, zsidózás nélkül, csak utalva a bűnösök nemzetiségére, senkinek nem lehetett volna egy szava sem, viszont az egész társadalom értette volna a célzást. A katonás, rendezett sorokban felálló megemlékezők, ünnepélyes koszorúelhelyezés kifejezte volna a tiszteletet és a méltóságot. Viszont a parlamentben, az ország legnagyobb zsidó-óljában ezt a kérdést ilyen módon, tisztelet és méltóság nélkül elővenni felér egy alapos, jól megtervezett lejáratással. Aktuálpolitikai kérdésként ezt elővenni nem más, mint az ünnep kiüresítése.
A Magyar Nemzeti Arcvonal ebben a témakörben már ismertette a véleményét, és megemlékezéseink ismét példamutatóak, értékteremtőek voltak. Voltak másolási kísérletek is, ami jelzi, hogy azok sem tudják kivonni magukat az előidézett hatások alól, akik nem értenek egyet velünk.
Orbán Viktor nyilatkozata megint magáért beszél. Elsősorban azoknak kellene ebből értenie, akik még nemzeti illúziókat képzelnek Orbán köré. Orbán, a többi Soros-fiúval együtt a vadkapitalizmus és a legsötétebb neoliberalizmus híve. Csak meg kell nézni, miket csinál. Ha azt mondjuk, hogy semmit, máris erősen túlértékeltük meglehetősen ártalmas tevékenységét. Mindenesetre most megmutathatja gazdáinak, hogy Magyarországon éled az antiszemitizmus, és ő mennyire liberálisan el tudja azt fojtani. Megint lehet kicsit rettegni, bocsánatot kérni a zsidóktól, és megvédeni őket. Ne feledjük, ő éppen a parlament 97%-át védelmezi! Ez most fontos. Talán még meg is dicsérik érte.
Tálas AndrásAz állam most kótyavetyéli el a mecseki szenet
Összesen 76 milliárd forintot költene a térségi beruházásokra a Wildhorse Energy.
Évek alatt összesen 76 milliárd forintot költene el a mecseki szénkészletre alapuló beruházásokra az ausztrál Wildhorse Energy, most elkészült tanulmánya szerint komoly energiapotenciál van a térségben - írja a a Napi Gazdaság.
A megvalósíthatósági tanulmány jelentős széngázpotenciálról számol be a mecseki szénmezők föld alatti elgázosítási (UCG) lehetőségeivel kapcsolatban. A tanulmány egy több mint 400 megawatt kapacitású energiatermelő projekt megalapozását szolgálja, amelynek első lépcsője a 130 megawattos bemutató üzem, illetve egy erre települő 61 megawattos kombinált gázciklusú erőmű.
A társaság úgy számol, hogy mindkét egység 2014 negyedik negyedévében kezdheti meg működését Pécstől északnyugatra, a Váralja régióban. A második szakaszban egy nagyobb, 130 megawattos erőmű épülhet.
A fejlesztések első és második szakasza korábbi elemzések szerint 104, illetve 153 millió euróba kerülhet, a teljes program így összesen 76 milliárd forint ráfordítással járhat. A társaság szerint az, hogy a leendő erőmű közvetlenül összekapcsolódik majd a széngázkitermeléssel, eleve 4-6 százalékkal alacsonyabb tüzelőanyagár-bázist adhat.
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése