Még neki áll feljebb...

Megható az az atyai gondoskodó hangnem amikor - mint ahogy az apa a hülye fiának ad tanácsokat - a volt elnök, most a kábítószer maffia fejének, Bill Clintonnak a pénzügyminisztere, Larry Summers ( a névből már tudni lehet melyik fajtából: http://en.wikipedia.org/wiki/Lawrence_Summers ), ad tanácsokat az EU-nak, és arcátlanul keveselli Európa kifosztásának gyorsaságát, tendenciáit, elfeledkezve arról, de inkább elhallgatva, hogy az európai válságot az amerikai bankmaffia szándékos fosztogatása okozta. Az Európai Londoni Ingatlanalap 3000 milliárd dollárját lopták el, majd az EKB-IMF-Világbank triumvirátusban ülő embereik tőkeinjekciókat követeltek az európai tagállamoktól bankérdekeltségeik "megsegítésére", "mindöszze 4,5 ezer milliárd értékben, amit újra elsikkasztottak, és elfelejtenek visszaadni. A Lehmann Brothers és más bankok "ingatlan túlfinanszírozás miatti csődje" csak az európai bankok USA-ba kihelyezett hiteleinek ellopására kellettek. Mindezek pedig Európa eladósításra, gyarmattá tételére, és háborúba hajszolására. A Goldmansachs nem véletlenül ülteti be az embereit az európai gazdasági -és politikai irányításba. Az, hogy ezt megteheti, azt jelenti, hogy gazdasági bérgyilkosai jól előkészítették a terepet. Summers az gondolja, hogy a szokásos mellébeszéléssel megetetheti a nyilvánosságot. Aki nem tudja mi folyik a háttérben, elmegy mellette, de aki tudja, az csak köp egyet, mert eszébe jut a Cion Bölcsek Jegyzőkönyvei című "bestseller". Summers "igazat ad" az amerikai politikusoknak abban, hogy egyre frusztráltabban figyelik európai kollégáik válságkezelési próbálkozásait. Saját köreikben "szakembernek" nevezik, de a mi fogalmaink szerint csalással, zsarolással, nyomásgyakorlással, korrupcióval operáló uzsorás bűnöző. Azt mondja a hazugsággyáros, hogy az európai krízis erős pszichológiai hatást gyakorol az európai emberekre, akik bizonytalannak látják a helyzetüket és ezért nem vásárolnak, ami kerethiányossá teszi a gazdaságot. Az igazság pedig az, hogy az amerikai és izraeli érdekeltségű bankárkaszt pénzszivattyúja fojtogatja Európát, amiben készségesen szerepet vállalnak az elzsidósított kormányok vezetői. Az "európai politikusokat" csak azért érheti vád, hogy Amerikának és Izraelnek nem elég gyors Európa kifosztása, és a hatalom központosítása. Summers gondokról beszél, de nem említi meg, hogy ők maguk a gond, bár igaza van abban, hogy amikor a kormányok valamilyen nagy gonddal találkoznak, akkor éppen annyi beavatkozásra szánják el magukat, amennyivel megelőzhető az összeomlás. Nem hoznak olyan intézkedéseket, amelyekkel tartósan letudhatnák a bajt. Lefordítva és értelmezve: a kormányok csak annyira hajlandók legyengíteni a gazdaságaikat, ami még nem veszélyezteti gazdaságkirablási pozícióikat, és lehetőségeiket. Ha Európa gazdaságilag és politikailag is egyesülne, mi lenne a hazaáruló "politikusokkal, gazdasági szakemberekkel"? Még Németország, Nagy Britannia, és Franciaország zsidói is összeverekednének az összevont irányítás pozícióiért (mert "nemzeti képviselet" már ezekben az országokban is csak nyomokban létezik, ahogy Európában máshol sincs már). A Summers által említett elégtelen "katasztrófa elkerülési intézkedések alatt" a hatalom megtartását és átmentést kell érteni, és ebben bármennyire preferálja az amerikai érdekeltség saját érdekeit, az az egyensúly amiről beszél az az egyensúly, ami az európai tagországok vezetőinek létérdeke fenntartani. Mert mit nyer egy korrupt, bűnöző politikai vezetés azzal, ha kiadja a kezéből az "aranytojást tojó tyúkot", vagyis saját országa politikai irányítását, gazdaságát? Ha lemond Európa vezető hatalmai javára a korrupciós, lopási, csalási lehetőségeiről? Jó eséllyel odadobják őket az oroszlánok elé prédának, és cirkuszt biztosítva a népnek, a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt végzik. A három legerősebb európai ország politikai vezetése ekkor esne mégjobban egymásnak a központi hatalomért, és valószínűleg a brit-német "összefogás" kigolyózná a franciákat, majd a brit amerikai a németeket. A briteket meg már nem kell benyelni, mert a Bilderberg legfelsőbb irányításában is képviseltetik magukat Efraim leszármazottai. Summers pénzpiacokról beszél, de pénzpiacok már nem léteznek, csak újabb és újabb pénzszivattyúk beindítása (amit államkötvényeknek, befektetési alapoknak hívnak), amihez időnként be kell lökni egy nemlétező virtuális pénzcsomagot, ami nem elegendő gazdaság beindításához, a túléléshez, miközben az ingyen szerzett (rabolt) értékkel bíró pénzeket ellopják, és még azt is fitymálják, kevesellik! Csak meg kell figyelni Görögország "finanszírozását". A "megsegítő hitelek" arra sem elegendők, hogy a fiktív, rájuk lőcsölt tartozás részleteit fedezze, így arra sem marad, hogy bármit is beindítsanak. Az egyre jobban leépített gazdaság, egyre kevesebbet termel, tehát minden szociális szolgáltatást meg kell szüntetni, mindent el kell adni, hogy még kevesebb maradjon a túléléshez. Azt mondja döntéshozókkal kapcsolatban, hogy "a realitásérzék teljes hiányát látom", ami az ő olvasatában azt jelenti, hogy nem akarnak egy amerikai-izraeli irányítású Európai Egyesült Államokba tömörülni. Az európai zsidó bankirányítás már mindent megszerzett, amit országspecifikusan meg lehet szerezni. Az erősebbek kirabolták a gyengébbeket, és a csalás "támogatásáért" cserébe juttattak az amerikai-izraeli érdekeltségeknek is, de valóban nem akarják kiadni utolsó adujukat, a megmaradt függetlenségüket, mert a Bilderberg amerikai provinciája mellé gyarmatnak feltétel nélküli kapitulációval besorolna Európa is. Summers ezért feltételezi, hogy az európai kormányok vezetői egymás között is egyezkednek, és nem téved. Pénzben nincs barátság, bár az ő fajtájánál soha nem is volt! Európa számára jelenleg az lenne a legcélszerűbb, ha kiebrudalná Erópából a Goldmansachsot, az IMF-et,a Világbankot, és megszüntetné az EKB-t. Megtagadná a fiktív gazdaságnyomorító államadósságok ki -és nem visszafizetését, valódi nemzeti kormányokat választanának, és védővámrendszerrel megvédenék az európai országok saját belső piacaikat. A visszavett saját pénzkiadási jog feleslegessé tenné a bankrendszert, és a szigorúan szabályozott saját bankjaik sem tudnának a fejükre nőni. A gazdaságok röpke másfél év alatt talpra állnának, főleg, ha hazahoznák a Távol-keletről a kitelepített gyáraikat, üzemeiket! Az a kényszerpálya, amit az amerikai-izraeli pénzirányítás rákényszerít Európára, és a Világ jelentős részére, az a béka, amit ki kel köpni, mert nem fér le Európa polgárainak torkán. Summers néha azért elszólja magát: "Amíg azt mondják, hogy az európai országok adóssága nem kockázatos - az európai bankfelügyelet tavalyi és tavalyelőtti stressztesztje lényegében ezt mutatta ki -, miközben nyilvánvalóan az, amíg azt a látszatot keltik, hogy a visszafizethetetlen hiteleket törleszteni fogják, amíg arról beszélnek, hogy van az uniónak növekedési stratégiája, miközben hanyatlik a GDP, amíg valószínűtlennek nyilvánítanak olyan dolgokat, amelyek éppen a szemünk előtt játszódnak le, addig nem fogják visszanyerni a piacok és a választók bizalmát." Mindezeket azért mondja az EU vezetés, mert a pénzszivattyú működtetését az USA és Izrael kényszeríti ki. Megszüntetése nagy valószínűséggel égbekiáltó bűnnek lenne tekinthető a Bilderberg részéről. Obama és a Pentagon azonnal megkapná a parancsot, hogy Európát le kell rohanni, mert nem hagyja magát kifosztani, de ez nem lenne egyszerű, viszont az már igen, ami most zajlik, és ami a tagállamok egymással leveretését jelenti szovjet mintára. Jelenleg igazából csak arról van szó, hogy az európai zsidó irányítás csak a semmiért, nem akarja átadni az izraeli -és amerikai zsidó irányításnak az évszázadok alatt megszerzett fosztogatási lehetőségeit és a hatalmat. Zsidó zsidó ellen harcol, Európa lakossága meg szív, mint a torkosborz. Ha ehhez még hozzátesszük a távol-keleti zsidó gazdasági irányítás törekvéseit (Li), érthetővé válik, hogy Putyin mellett miért állandó jellegű tettestárs Medvegyev. Tulok