A francia HR-vezetők országos egyesülete (DRH) június 29-én bejelentette, hogy három keresztény szabadnap eltörlésére fog javaslatot tenni a parlamentnek. Az „eltörlendő” szabadnapok az áldozócsütörtök, a pünkösd hétfő és Nagyboldogasszony napja.
A francia DHR, (azaz humán erőforrás vezetők országos egyesületének) pontos javaslata az, hogy a munkavállalók szabadon felcserélhessék a fenti három szabadnapot kívánságuk szerinti három másikra. Úgy vélik, ez a változás „növelné a méltányosság érzését”, és jobban tiszteletben tartaná „a munkavállalók lelkiismereti szabadságát”. Ezen kívül „elősegítené a versenyképességet és a termelékenységet, egyszóval növelné a cégek teljesítményét, mivel lehetővé tenné a termelőeszközök folyamatos használatát és a produktív idő megnövelését”. Az egyesület azonban továbbra is megtartaná munkaszüneti napnak a karácsonyt, a húsvét hétfőt és a mindenszentek ünnepét, mert – amint mondják – ezek „erős társadalmi dimenzióval bírnak”.
„A szabadnapok kérdésének tisztán vallási megközelítése a
köztársaság kissé hibás felfogására utal” – mondta el Bernard Podvin, a Francia Püspöki Konferencia szóvivője. „A nemzeti ünnepeket az állam rendelte el a történelem és a nemzeti hagyományok figyelembevételével.” Podvin atya véleménye szerint ez az intézkedés „nem ad megfelelő választ a lelkiismereti különbségek kérdésére”.
A DHR szerint azonban a módosítás „erősítené a vallás szerepét a munkahelyeken, mivel figyelembe veszi a lelkiismereti különbségeket”, míg jelenleg „a nem katolikus munkavállalók diszkriminációként élhetik meg, hogy nem tudják a saját ünnepnapjaikon gyakorolni a vallásukat. Ha pedig szabadságot kell kivegyenek, hogy megtarthassák vallásuk ünnepeit, az sok esetben nagymértékű munkahelyi frusztrációhoz vezet.”
A kérdéshez hozzátartozik, hogy a francia elnökválasztás idején a zöldpárti jelölt, Eva Joly javaslata a zsidó és muzulmán nemzeti ünnepnapok bevezetésére szkeptikus fogadtatásra talált még az érintett vallási vezetők és közösségek soraiban is.
„A szabadnapok kérdésének tisztán vallási megközelítése a
köztársaság kissé hibás felfogására utal” – mondta el Bernard Podvin, a Francia Püspöki Konferencia szóvivője. „A nemzeti ünnepeket az állam rendelte el a történelem és a nemzeti hagyományok figyelembevételével.” Podvin atya véleménye szerint ez az intézkedés „nem ad megfelelő választ a lelkiismereti különbségek kérdésére”.A DHR szerint azonban a módosítás „erősítené a vallás szerepét a munkahelyeken, mivel figyelembe veszi a lelkiismereti különbségeket”, míg jelenleg „a nem katolikus munkavállalók diszkriminációként élhetik meg, hogy nem tudják a saját ünnepnapjaikon gyakorolni a vallásukat. Ha pedig szabadságot kell kivegyenek, hogy megtarthassák vallásuk ünnepeit, az sok esetben nagymértékű munkahelyi frusztrációhoz vezet.”
A kérdéshez hozzátartozik, hogy a francia elnökválasztás idején a zöldpárti jelölt, Eva Joly javaslata a zsidó és muzulmán nemzeti ünnepnapok bevezetésére szkeptikus fogadtatásra talált még az érintett vallási vezetők és közösségek soraiban is.
La Croix/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése