Van egy kis falu, ahol a kápolna falára fölfutott a repkény. A bejárati íven akkoriban ezek a szavak díszelegtek: A MEGFESZÍTETT KRISZTUST PRÉDIKÁLJUK. Egy egész generáció ideje alatt éppen ezt tették. A keresztre feszített Krisztust prédikálták. De változtak az idők. A repkény egyre nőtt, és eltakarta az első szavakat. Ekkor már csak ezt olvashatták a föliratból: KRISZTUST PRÉDIKÁLJUK. A következő generáció Krisztust prédikálta mint példaképet, mint ideális tanítót és a humanitárius szolgálat mintáját. Évek multán tovább növekedett a futónövény, és végül már csak ennyi maradt a föliratból: PRÉDIKÁL. Csak prédikálták a közgazdaságtant, a szociális evangéliumot, a könyvszemléket és ehhez hasonlókat. Vajon mi a megfeszített Krisztust prédikáljuk?