Szeptember
14-én, pénteken helyi idő szerint este 6 órakor került sor az ünnepi
eseményre a libanoni fővárostól 37 km-re fekvő Harissza Szent Pálról
elnevezett bazilikájában.
Ez a nap egyben a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe. XVI.
Benedeket Gregorios Laham görög-melkita pátriárka és a helyi melkita
közösség elöljárója fogadta. Jelen volt az eseményen a libanoni
államfő, a pátriárkák és püspökök, a Közel-Keletről tartott püspöki
szinódus különleges tanácsa, egy ortodox, muzulmán, drúz küldöttség
illetve a kultúra és a társadalmi élet képviselői.
A bizánci rítusú egyházi ének után a Szentatya lerótta tiszteletét a bazilika szent ikonjai előtt, majd Laham pátriárka üdvözölte a pápát. Ezt követően Nikola Eterovic érsek, a püspöki szinódusok főtitkára mondott beszédet.
XVI. Benedek beszédében a kiemelte, hogy a poszt-szinodális apostoli buzdítás olvasásához és megértéséhez adott irányelveket. Kiemelte: a dokumentum aláírásának napja egybeesik a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepével. Ez az emléknap a Közel-Keletről származik, ahol Kr. u. 335-ben már megtartották a Feltámadás-bazilika felszentelését követően, amelyet a Golgota-dombra, Urunk sírja fölé emeltek. A pápa utalt továbbá annak a jelenésnek a közelgő 1700. évfordulójára is, amely hozzájárult Nagy Konstantin megtéréséhez, aki aztán aláírta a Milánói Ediktumot és aki a Konstantinápoly nevet adta városának.
Az apostoli buzdítást a Szent Kereszt ünnepe fényében kell olvasni és értelmezni – mutatott rá a pápa. Így felfedezhető az egyházban megkeresztelkedettek igazi identitása, amely állandó felhívás a szeretetközösségben való tanúságtételre. A szeretetközösség és a tanúságtétel a Húsvéti Misztériumban gyökerezik, Krisztus halálában és feltámadásában. Egy keresztény számára a kereszt felmagasztalása Isten feltétel nélküli szeretetét jelenti az emberek felé a feltámadás távlatában. Ehhez hitre van szükség. A kereszt felmagasztalása a testvéri szeretetközösség iránti elkötelezettségre ösztönöz az egyházi közösségben. Ez a remény cselekedete.
A szinódusi atyák a Közel-Kelet helyzetével, a régióban élő keresztények nehézségeivel és reményeivel foglalkoztak a 2010 októberében a Vatikánban megrendezett tanácskozáson.
Az „Ecclesia in Medio Oriente” kezdetű apostoli buzdítás lehetővé teszi a jelen áttekintését a jövő perspektívájából, mindezt Krisztus szemszögéből nézve. A dokumentumban található bibliai és pasztorális irányelvek, a spirituális és ekleziológiai mélyreható vizsgálatra szóló hívás, a liturgikus és hittani megújulás, a párbeszédre irányuló meghívás segíteni akar Krisztus követésében ebben a nehéz helyzetben is, amely gyakran fájdalmas. Ez a kialakult körülmény arra is ösztönözhet, hogy mellőzzük vagy felejtsük el a győzedelmes keresztet. Pedig éppen most van szükség a szeretetnek a gyűlölet, a megbocsátásnak a bosszú, az uralkodásnak a szolgálat, az alázatosságnak a büszkeség, az egységnek a megosztottság feletti győzelme ünneplésére – hívta fel a figyelmet a Szentatya. Arra buzdította a jelenlevőket, hogy ne féljenek megmaradni az igazságban és ápolni a hit tisztaságát. Ez ugyanis a győzelmes kereszt nyelvezete!
XVI. Benedek felhívást intézett olyan konkrét cselekedetek megvalósítására, amelyek egyre inkább hasonlóvá tesznek Krisztushoz és segítik a különböző egyházakat, hogy visszatükrözzék a hívők első közösségének szépségét. Ilyen cselekedetekkel segíthetik, hogy a keresztények kikerüljenek a diszkriminációból és lehetővé váljon számukra, hogy nyitottan és szabadon megéljék a keresztre feszített, meghalt és mindenki üdvösségéért feltámadt Krisztusba vetett hitüket.
A bizánci rítusú egyházi ének után a Szentatya lerótta tiszteletét a bazilika szent ikonjai előtt, majd Laham pátriárka üdvözölte a pápát. Ezt követően Nikola Eterovic érsek, a püspöki szinódusok főtitkára mondott beszédet.
XVI. Benedek beszédében a kiemelte, hogy a poszt-szinodális apostoli buzdítás olvasásához és megértéséhez adott irányelveket. Kiemelte: a dokumentum aláírásának napja egybeesik a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepével. Ez az emléknap a Közel-Keletről származik, ahol Kr. u. 335-ben már megtartották a Feltámadás-bazilika felszentelését követően, amelyet a Golgota-dombra, Urunk sírja fölé emeltek. A pápa utalt továbbá annak a jelenésnek a közelgő 1700. évfordulójára is, amely hozzájárult Nagy Konstantin megtéréséhez, aki aztán aláírta a Milánói Ediktumot és aki a Konstantinápoly nevet adta városának.
Az apostoli buzdítást a Szent Kereszt ünnepe fényében kell olvasni és értelmezni – mutatott rá a pápa. Így felfedezhető az egyházban megkeresztelkedettek igazi identitása, amely állandó felhívás a szeretetközösségben való tanúságtételre. A szeretetközösség és a tanúságtétel a Húsvéti Misztériumban gyökerezik, Krisztus halálában és feltámadásában. Egy keresztény számára a kereszt felmagasztalása Isten feltétel nélküli szeretetét jelenti az emberek felé a feltámadás távlatában. Ehhez hitre van szükség. A kereszt felmagasztalása a testvéri szeretetközösség iránti elkötelezettségre ösztönöz az egyházi közösségben. Ez a remény cselekedete.
A szinódusi atyák a Közel-Kelet helyzetével, a régióban élő keresztények nehézségeivel és reményeivel foglalkoztak a 2010 októberében a Vatikánban megrendezett tanácskozáson.
Az „Ecclesia in Medio Oriente” kezdetű apostoli buzdítás lehetővé teszi a jelen áttekintését a jövő perspektívájából, mindezt Krisztus szemszögéből nézve. A dokumentumban található bibliai és pasztorális irányelvek, a spirituális és ekleziológiai mélyreható vizsgálatra szóló hívás, a liturgikus és hittani megújulás, a párbeszédre irányuló meghívás segíteni akar Krisztus követésében ebben a nehéz helyzetben is, amely gyakran fájdalmas. Ez a kialakult körülmény arra is ösztönözhet, hogy mellőzzük vagy felejtsük el a győzedelmes keresztet. Pedig éppen most van szükség a szeretetnek a gyűlölet, a megbocsátásnak a bosszú, az uralkodásnak a szolgálat, az alázatosságnak a büszkeség, az egységnek a megosztottság feletti győzelme ünneplésére – hívta fel a figyelmet a Szentatya. Arra buzdította a jelenlevőket, hogy ne féljenek megmaradni az igazságban és ápolni a hit tisztaságát. Ez ugyanis a győzelmes kereszt nyelvezete!
XVI. Benedek felhívást intézett olyan konkrét cselekedetek megvalósítására, amelyek egyre inkább hasonlóvá tesznek Krisztushoz és segítik a különböző egyházakat, hogy visszatükrözzék a hívők első közösségének szépségét. Ilyen cselekedetekkel segíthetik, hogy a keresztények kikerüljenek a diszkriminációból és lehetővé váljon számukra, hogy nyitottan és szabadon megéljék a keresztre feszített, meghalt és mindenki üdvösségéért feltámadt Krisztusba vetett hitüket.
XVI. Benedek az
„Ecclesia in Medio Oriente” k. poszt-szinodális apostoli buzdításának
átadásakor emlékeztetett a Konstantin császárnak tett isteni ígéretre:
„Ennek jegyében győzni fogsz!”. Arra hívta a közel-keleti egyházakat,
hogy ne féljenek. „Az Úr valóban velünk van a világ végezetéig. Ne
féljetek, mert az egyetemes egyház elkísér benneteket emberi és
spirituális közelségével.” Végül Szűz Mária, Isten anyja közbenjárását
kérte a bőséges isteni ajándékok elnyeréséhez. „Isten adja meg a
közel-keleti népeknek, hogy békében, testvériségben és
vallásszabadságban éljenek. Isten áldjon meg mindannyiótokat!” – zárta
beszédét XVI. Benedek az „Ecclesia in Medio Oriente” k.
poszt-szinodális apostoli buzdításának átadásakor Harisszában.
Vatikáni Rádió/magyar Kurír
* * *
A közel-keleti Egyház című, szinódus utáni apostoli buzdítás
három fő részből áll. Az első ész az ökumené, vallásközi párbeszéd,
migráció kérdésével foglalkozik. A második rész a pátriárkákak,
püspököknek, papoknak, diakónusoknak szeminaristáknak a megszentelt
élet képviselőinek, a világban élő keresztényenek, családnak, az
ifjúságnak feladatairól szól, a harmadik rész a Szentírásról, mint a
közösség és a tanúságtétel forrásáról, valamint a liturgia és
szentségek, az ima, a zarándoklatok, evangelizáció és karitász,
katekézis, keresztény nevelés szerepéről szól.
Bevezetésében a
Szentatya leszögezi: Az ökumené és a vallásközi párbeszéd csak akkor
lehet sikeres, ha a közel-keleti katolikus egyház először saját magában
szítja fel az egység, a szeretetközösség szellemét. Az Egyház
tanúságtétele az egyes hívők hitének megújulásától válik hitelessé. Az
egység a Szentlélek műve, amit Isten igéje, a szeretetben végzett
szolgálat, az Eucharisztia és az imádság táplál.
Az egység az állandó imából születik, mely képessé tesz, hogy igazságban éljünk és a szeretet cselekedeteit hajtsuk végre. A dokumentum leszögezi azt is, hogy a vallás terén bármiféle megszorítás vagy erőszak Isten akaratával ellenkező. A vallási tolerancia nem elég: tovább kell lépni a vallásszabadság felé. A keresztények évszázadok óta élnek a térségben, mindhárom nagy vallás követői együtt alakították ki a Közel-Kelet gazdag kultúráját. A katolikusoknak joguk van tehát teljes értékű állampolgárként részt venni hazájuk építésében.
Az egység az állandó imából születik, mely képessé tesz, hogy igazságban éljünk és a szeretet cselekedeteit hajtsuk végre. A dokumentum leszögezi azt is, hogy a vallás terén bármiféle megszorítás vagy erőszak Isten akaratával ellenkező. A vallási tolerancia nem elég: tovább kell lépni a vallásszabadság felé. A keresztények évszázadok óta élnek a térségben, mindhárom nagy vallás követői együtt alakították ki a Közel-Kelet gazdag kultúráját. A katolikusoknak joguk van tehát teljes értékű állampolgárként részt venni hazájuk építésében.
Az Egyház
egyetemessége jegyében egységre, kommunióra hívja valamennyi
közel-keleti egyházat és részegyházat. Ennek az egységnek a
megteremtésében mindenkinek – pátriárkáknak, püspököknek, papoknak,
diakónusoknak, szerzeteseknek, világiaknak, családosoknak fiataloknak
fontos feladatuk van – áll a dokumentum második részében.
A Krisztussal való egység és a tanúságtétel (ami az Egyház alapvető hivatásának része) voltaképpen egyazon valóság két aspektusa. Mindkettő a Szentháromságból forrásozik, alapja Isten igéje és a szentségek. Ezért fontos a Szentírás olvasása., fontos, hogy legyen minden családban Biblia, a katolikusok járuljanak a szentségekhez, és szüntelenül imádkozzanak. „A mai világ kihívásaival szemben új evangelizációra hívtam az Egyházat- írja a Szentatya. Ez csak akkor lesz gyümölcsöző, ha teljesen Jézus Krisztust állítja a középpontba. Alapja önmagunk evangelizálása”.
A Krisztussal való egység és a tanúságtétel (ami az Egyház alapvető hivatásának része) voltaképpen egyazon valóság két aspektusa. Mindkettő a Szentháromságból forrásozik, alapja Isten igéje és a szentségek. Ezért fontos a Szentírás olvasása., fontos, hogy legyen minden családban Biblia, a katolikusok járuljanak a szentségekhez, és szüntelenül imádkozzanak. „A mai világ kihívásaival szemben új evangelizációra hívtam az Egyházat- írja a Szentatya. Ez csak akkor lesz gyümölcsöző, ha teljesen Jézus Krisztust állítja a középpontba. Alapja önmagunk evangelizálása”.
A dokumentum a pápa buzdításával
zárul: Ne féljetek! Az Egyház kezdetekor is voltak nehézségek, ma is
vannak. Ez imádságra ösztönöz és megújult lelkipásztori lelkesedésre
hív.
Egyben kéri a politikai és vallási hatóságokat, enyhítsék a
közel-keleti keresztények szenvedéseit, és szüntessék meg annak okait.
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése