Mitikus történelmi ív számmisztikával: Székelykeresztúrtól
Ráckeresztúrig a 2-es számjegy bűvöletben. Újabb történelmi fotó is
előkerült az első fém rovásos helynévtábláról.
Székelykeresztúrtól Ráckeresztúrig - Rovástáblák 22 év távolságban
2012. augusztus 19-én és 20-án Fejér megyében felavattuk Sáregres,
Sárbogárd, Kisláng és Ráckeresztúr rovásírásos helységnév-tábláit,
amelyeket szervezeteink a Rovás Alapítvány Kárpát-medencei egységes
székely-magyar rovásos helynévtábla-rendszerét alkalmazva készíttettek
el. A megye 108 településéből Ráckeresztúr volt a huszadik település
amelyben egységes rovástáblát avattunk - éppen augusztus 20-án -, ami
tudomásom szerint a legfrissebben felavatott tábla a mai napig. Ezzel
közel 200 kárpát-medencei település dicsekedhet már az összetartozást
jelképező egységes rovástáblával.
Székelykeresztúr, 1990 – Ráckeresztúr, 2012. Vajon mi köti össze a két Keresztúrt és a két dátumot?
A két Keresztúr az a két település, ahol valószínűleg legelőször, és
a mai napig a legutóbb állítottak fel rovásos helynévtáblát. Eljátszva
a kettes szám rejtélyével, érdekes összefüggéseket találhatunk: a két
Keresztúr rovásírásos táblaállítása (1990. június 2. és 2012. augusztus
20.) között eltelt 22 évben közel 200 település csatlakozott a szabvány
rovástáblák mozgalmához, Ráckeresztúr pedig 20. a Fejér megyei
rovástelepülések sorában.
Bizonyára a véletlen összjátéka ez a sok kettes, ám én mégis
szeretném azt hinni, hogy ez valamiféle üzenet vagy jel, hogy jó úton
járunk, és azt sugallja, hogy tovább kell harcolnunk a kárpát-medencei
magyarság egységéért, közös, ősi kultúránk és nemzeti büszkeségünk
megőrzéséért.
Amikor a rovástábla-állításról szóló felhívásunkat közzétettük az
interneten, egy ismeretlen székely nemzettestvérem, István gratulált az
Arckönyvön keresztül, és azt írta, hogy jelen volt az első, a fenti
települések tábláihoz hasonló módon elkészített fém rovástábla
állításán Székelykeresztúron 1990-ben. Később, nagy örömömre,
fényképeket is küldött. A fekete-fehér fotókat nézegetve átgondoltam
azt az ívet, hogy honnan indult és hol tart most a rovásos
településnév-táblák mozgalma. Jó tudni, hogy már 22 évvel is voltak
hozzánk hasonló „rovásőrültek”, akik számára a rovásírásos
helységnévtáblák „a helyi közösség és a nemzet összetartozásának pozitív üzenetét” hordozták! (Részlet Gyömrő Város Önkormányzata képviselőtestületének 33/2010. (XII. 16.) sz. rendeletéből)
Székelykeresztúr rovástábla állítás 1990-ben, fotó: Molnár Lehel.
Székelykeresztúr rovástábla állítás 1990-ben, fotó: Molnár Lehel.
Sajnos, a székelykeresztúri rovástábla története, ellentétben
Ráckeresztúrral, nem zárult „heppienddel”. A történet pikantériája,
hogy rövid idővel a felállítás után a helyi RMDSZ távolíttatta el a
táblát, akinek az akkori vezetője mind a mai napig vezető pozíciót tölt
be a város kulturális életében. Ennek következtében Székelykeresztúron
ma sincs rovásírásos településjelző-tábla. De talán bátor hazafiak
hamarosan újra felállítják, a 2010-ben kezdett sorszámozás szerint
esetleg éppen kétszázhuszonkettedikként.
Ráckeresztúr rovástáblája - 2012-ben
Két Keresztúr, egy rováskultúra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése