Kína hadüzenetnek értékelte a Senkaku-szigetek megvásárlását

Alig néhány órával azt követően, hogy Japán bejelentette, vissza kíván vásárolni állami tulajdonba egy a Kelet-Kínai tengeren lévő szigetcsoportot, a kínai külügyminisztérium egy közleményében bejelentette, hogy a sziget felvásárolását a kínai felségterület megsértésének tekinti. A külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy a szigetcsoport Kína részét képezi, és minden szükséges eszközt be fognak vetni az ország területi egységének megvédésére.

A Senkaku-szigetek - az Egyesült Államok Japánon keresztül igényt tart rá

Hogy hogyan fog a sziget a gyakorlatban is a kínai állam tulajdonába kerülni, az egyelőre kérdéses, de a kínai térségi politika módszerei alapján két válaszlépést lehet valószínűsíteni: a kínai hatóságok vagy a háttérben „meggyőzik” a szigetcsoport tulajdonosát, hogy a japán kormány helyett kínai tulajdonosnak adja el, vagy a kínai haditengerészet fog megjelenni a vitatott területen.

Molnár István

Clintonné ismét Ázsiában kavar

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ezen a héten látogatást tesz Pekingben annak kapcsán, hogy a Csendes-óceán térségében kiújultak a területi viták Kína és az Egyesült Államok térségi “szövetségesei” közt. Clinton összesen 11 napot tölt majd a térségben, melynek során a Dél-Kínai-tenger és Kelet-Kínai-tenger kapcsán felmerült területi vitákban érintett államok képviseleteivel tárgyal. Ebből két napot Kínában tölt (ma és holnap), ahol a Yang Jiechi külügyminiszter által vezetett tárgyaló bizottsággal próbálják rendezni a helyzetet.

A kínai közbeszédben már hosszú ideje napirenden van a téma, hogy Kína és az Egyesült Államok egyre inkább egy hidegháborús állapot felé sodródik, mivel az Egyesült Államok egyre több erőforrást fordít a térségi “szövetségesek” támogatására és a katonai jelenlét növelésére a területen. Obama alig több mint egy éve hirdette meg a térségre irányuló külpolitika “újra-egyensúlyozását”, amit a Kínai Katonai Tudományok Akadémiáján azonnal úgy értelmeztek, hogy az Egyesült Államok be akarja kebelezni Kínát (ami nem áll távol a valóságtól).

Clinton most kifejezetten a Panganiban sziget helyzetét akarja rendezni, amire a térség több országa is igényt tart. Kína 1995-ben kezdett ott különböző létesítményeket létrehozni – napelemek, malmok – majd megjelent a kínai haditengerészet, ami helyőrséget hozott létre a szigeten és azóta a terület Kína ellenőrzése alá tartozik.

Hogy mennyire látják szívesen Clintont az országban, arról mindent elárul, hogy a kínai külügyminisztérium 2012. szeptember 3-án kiadott egy közleményt, amiben felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne avatkozzon bele a térségi politikába és a területi vitákba.

Molnár István

Nem sikerült Clinton pekingi tárgyalása?

Hillary Clinton pekingi tárgyalásának vége felé a japán hatóságok hirtelen úgy döntöttek, megvásárolnak néhány lakatlan szigetet a Kelet-Kínai tengeren. Ezek a szigetek abban a térségben vannak, ami jelenleg is intenzív területi viták tárgyát képezi. A szigetek magántulajdonban vannak még a Japán területéhez tartozó vizeken, de a kormány meg akarja venni, hogy elejét vegye egy esetleges jól célzott kínai ajánlatnak, amit a tulajdonosok nem tudnának visszautasítani. Vagy esetleg, hogy a japán helyett a kínai kormány államosítsa.

Japán a vitatott területen öt szigetből hármat megvásárol, amelyért 2,1 milliárd jent fizet a japán családnak, amely birtokolja a szigetcsoportot. A japán kormány nem hajlandó kommentálni az információt, és csak annyit nyilatkozott, hogy a tárgyalások még folytatódnak. A jól időzített vételajánlat nyilván nem véletlenül Hillary Clinton pekingi látogatásának végére lett időzítve, az amerikai külügyminiszter ugyanis több más kérdéses terület mellett a megvásárolni szándékozott szigetcsoport ügyében is tárgyalt. Valószínűleg a tárgyalásai sikertelenek voltak, így a vételi ajánlat hirtelen amerikai biztatásra született meg.

Mielőtt Clinton Pekingbe érkezett volna, a kínai külügy kiadott egy közleményt, miszerint jobb, ha az amerikai fél óvakodik a területi vitákba való beavatkozástól. Mivel Clinton éppen amiatt szándékozott Kínába utazni, hogy a területi vitákba beleavatkozzon, ezért a fenti manőveren nem is lepődhetünk meg.

A szigetcsoport 1895-től Japán területéhez tartozott, majd a második világháború végétől az Egyesült Államok irányítása alá került. Kína és Tajvan 1970 óta tart igényt rá, ugyanis akkor egy mérés kimutatta, hogy a területen jelentős szénhidrogén-források vannak. Onnantól, hogy ez tudható volt, az Egyesült Államok vissza is adta Japánnak a szigetcsoportot, majd megjelentek a nyugati cégek kitermelés céljából. Ez a manőver jellemző az amerikai politikára - hogy az amerikai-kínai területi vita ne legyen jól látható, bevontak egy harmadik felet.

Múlt hónapban a helyzet oda jutott, hogy kínai aktivisták jelentek meg az egyik szigeten, akiket a japán kormány még közvetlen a tüntetésről deportált. Clinton azt követően jelentette be szándékát a pekingi útra, aminek láthatóan az lett a vége, hogy megint a harmadik félre kellett hárítani.

Molnár István