A szemináriumokban kötelezővé kell tenni a latinoktatást

Az új vatikáni intézmény, a Latinitás Pápai Akadémia elnökével, Ivano Dionigi professzorral beszélgetett a Vatikáni Rádió munkatársa a kitűzött célokról és az akadémia vezetésével járó felelősségről.

XVI. Benedek pápa november 10-én aláírt Motu propriójával hozta létre a Latinitás Pápai Akadémiáját, amelynek elsődleges feladata az Egyház hivatalos nyelve, a latin tanításának elősegítése és támogatása. A latin nyelv ismerete ugyanis manapság egyre felületesebbé válik. A Szentatya az új vatikáni intézmény elnökének a bolognai Alma Mater Studiorum Egyetem rektorát, Ivano Dionigi professzort nevezte ki.

Az akadémia elnöke kiemelte: a feladat teljesítéséhez elsőként nevelőnek kell lenni, aki figyelemmel van a kultúra iránt. A mai világban, amelyet a „kultúra anorexiájának” betegsége fenyeget, fontos szolgálatot jelent az aktuális problémákkal való szembesítés és a válaszkeresés, ebben az esetben a latin kultúrából kiindulva. Első lépésként fontos lenne újból bevezetni a latin nyelv oktatását az egyházi intézményekben, különösen a szemináriumokban. Elképzelhetetlen, hogy a papok ne ismerjék a latint, a pápák, az egyházatyák nyelvét, amely legalább annyira fontos a liturgia szempontjából is – hangsúlyozta nyilatkozatában Ivano Dionigi.

A Latinitás Pápai Akadémiája hidat kíván építeni a laikus világgal, az egyetemekkel a klasszikus kultúra terjesztése érdekében. „A figyelmet újból az Athén–Jeruzsálem–Róma földrajzi háromszögre akarjuk irányítani, megismerve csodálatos örökségét” – magyarázta a professzor.

XVI. Benedek pápa Motu propriójában megjegyzi a mai fejlett technikai világ megújult érdeklődését a latin kultúra iránt. „Ez két szinten érzékelhető” – fejtette ki Dionigi. Vannak ugyanis olyanok, akik a latin kultúrában járatos embereket egyfajta elitrétegnek tekintik, amely sajnos nem helyes vélekedés. A kérdés az, hogy manapság hogyan lehetne a legjobb módon hasznosítani a latin nyelv és kultúra adományait. Fontos, hogy újra megismerjük a klasszikus írásokat, amelyek ma is egyaránt aktuálisak.

Hogy miért figyelhető meg a latin irodalomhoz való visszatérés? Mert a mai, gyakran szegényes irodalmi valóság mellett az olyan írók, mint Szent Ágoston, Seneca és a többiek, örökérvényűek maradnak, ellenállnak az időnek és az irányzatoknak, az emberekhez szólnak egy olyan nyelven, amelyet már csak nehezen lehet megérteni.

A Latinitás Pápai Akadémiájának új elnöke hangsúlyozta továbbá: „fontos, saját érdekünkben, hogy újból elmélyüljünk a klasszikus kultúrában, amely egyaránt vonatkozik a művészeti alkotásokra is. A mai nyugati világ ebből a kultúrából származik, ebben gyökerezik. Hogyan értjük meg a múzeumokat, a szobrokat, a képeket ezen ismeretek nélkül? Fontos, hogy legyenek olyan emberek, nevelők, akik ismerik e hagyományt, és másoknak is továbbadják. Ez a kulturális örökség gazdasági forrássá is válhat, és a fiatalok számára munkalehetőséget is jelenthetne” – magyarázta Dionigi professzor.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír