Nem marad más választás mint ölre menni az állammal. Azzal az állammal amely eltávolodott a néptől, amely az országot alkotja.
Az állam feladata a közjó szolgálata és ennek megvalósításakor a
mérleg szerepét kell betöltenie, amikor egyes csoportok érdekeit védve
az erkölcs és az igazságosság talaján a közjóra törekszik.
Ha az állam nem a közjóra törekszik, akkor annak egyik oka az lehet,
hogy azt államot – amely egyébként egy földrajzi terület felett
rendelkező legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés és a fizikai erő
legitim használatának monopóliumával rendelkezik – olyan csoport
kerítette hatalmába, vagy olyan politikusok „működtetik” akik a
közérdeket alárendelik bizonyos csoportok magánérdekének.
Lássuk, Kornis Gyula (1885-1958) kultúrpolitikus, az MTA elnöke miként jellemezte az ideális politikust.
„A jelentős államférfi nem tucatember, hanem sajátos, határozottan
kibélyegzett egyéniség.” Aki hivatástudattal, az akarat soha nem
ernyedő energiájával, érzékeny felelősségtudattal és valóságérzéssel
van felvértezve.
Beszélhetünk-e a jelenlegi politikusok érzékeny felelősségtudatáról
és valóságérzéséről, akkor amikor szemet hunynak az ország jelentős
részének beáldozása felett. Teszik ezt oly gátlástalanul, hogy nemzeti
érdekként tüntetik fel. Tehát a nemzeti érdek a nemzet tagjainak
beáldozását kívánja meg. Ennek a beáldozásnak haszonélvezője a Magyar
Állam, a Magyar Nemzeti Bankon keresztül, amely sem nem nemzeti sem nem
magyar, mert ha az lenne akkor tiltakozna és nem falazna az óriási
gazság láttán.
Az MNB devizatartaléka a válság kirobbanása óta több ezer milliárd
forinttal nőtt meg, ami a kisemmizett „devizaadósok”
árfolyamnövekményének befizetéseiből tevődik össze. Akkor, amikor a
magyar állampolgárok bíztak a bankrendszerben, az államban és az állami
felügyeleti szervekben, tulajdonképpen a tőrbecsalóikban bíztak, akik
luxuspáholyból szeretnék végignézni az egyszerű ember haláltusáját.
A PSZÁF közel tízmilliárdos költségvetését nem az államtól, hanem a
kereskedelmi bankoktól kapja, miközben az MNB ellenőrizheti a PSZÁF-ét
és a PSZÁF az MNB-ot. Az eredmény: devizahitelezés magyarosan. Vagyis
egy olyan ügylet széleskörű terítése, amelyben a befektetés tárgya,
szándékosan el lett bújtatva egy kölcsönszerződés mögé a szerződő adós
elől.
Ezt lényegében nagyon könnyen kivitelezhették, mert az átlagember
sem képesítéssel, sem pedig ilyen fokú pénzügyi ismeretekkel,
pontosabban pénzügyi világban használatos „trükkökkel” nem találkozott,
de bízott abban az államban, amelynek az igazságosság talaján a közjóra
kellene törekednie és a nyerészkedő bankároktól, a fehérgalléros
bűnözőktől, mint az erőszak monopóliumával rendelkező hatalomnak,
kötelessége lett volna megvédenie. Ellenkezőleg történt. Maga az állam
vált érdekeltté az igazság elrejtésében. Súlyos és terhelő szavak ezek,
amelyeknek tisztázása nemzetközi bíróság feladatává vált.
Kelt: Gyulán, 2012.11.19-énhttp://kaslerarpad.hu/?p=1931#more-1931
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése