Miközben a Chávez-párti jelöltek a vasárnapi
helyhatósági választásokon aratott győzelmüket ünnepelték a huszonhárom
államból húszban, az ellenzéki vezetők azt próbálták megmagyarázni, hogy
mi vezetett a kormányzójelöltjeik ilyen elsöprő vereségéhez. Hugo
Chávez Venezuelai Egyesült Szocialista Pártjának (PSUV) vezetői azonnal
az ő oldaluk „hatalmas győzelméről” beszéltek, ahogy az első
eredményeket közzétették vasárnap éjszaka.
„Ez egy hatalmas győzelem volt. Az emberek hűségesen válaszoltak
Chávez cselekvésre való felhívására” – mondta a PSUV kampányfőnöke,
Jorge Rodríguez a választások utáni sajtótájékoztatón. A PSUV a nyugati
Zulia állambeli jelöltje, Francisco Arias Cárdenas „tökéletes
győzelemnek” nevezte, és a következő üzenetet küldte Chávez elnöknek:
„Elnök úr, teljesítettük a küldetést.”
Az ellenzéki vezetők sokkal kevésbé voltak lelkesek az eredmények
láttán, annak ellenére, hogy a legfontosabb csatájukat megnyerték
Miranda államban, ahol az ellenzék vezetőjét, Henrique Caprilest
újraválasztották kormányzónak. „Örülök Mirandának, de nem tudok örülni
Venezuelának” – mondta Capriles vasárnap éjszakai győzelmi beszédében.
Különféle ellenzéki vezetők az alacsony választási részvételt okolták
az eredményekért, míg mások azt állították, hogy a kormány
tisztességtelen kampánytaktikát folytatott, például különböző nyilvános
projekteket avatott fel, és ajándékokat adott a választásokat megelőző
napokban.
„[A kormány] korrupt praktikákkal közpénzeket használt” – mondta az
ellenzéki MUD koalíció főtitkára, Ramón Aveledo, ragaszkodva ahhoz, hogy
ez hozta az ellenzéket „hátrányos helyzetbe” a választásokon.
„Mirandában megpróbálták megzsarolni az embereinket. Én láttam ezt és a
regionális vezetőkkel is ezt tették” – mondta Capriles.
Capriles győzelmi beszédében azt is állította, hogy a kormány
előnyszerzésre használta fel Chávez elnök egészségügyi problémáit.
„Kihasználták a körülményeket, és arra kérték az embereket, hogy
szavazzanak Chávez egészségére” – mondta.
Miranda negyvenéves kormányzója pozíciója a venezuelai ellenzék
vezetőjeként megszilárdult a vasárnapi győzelem óta, ami kétséges lett
volna, ha nem sikerül újraválaszttatnia magát.
Az ellenzéki erők úgy látják, hogy Caprilesnek van a legnagyobb
esélye elnyerni az elnökséget, ha Hugo Chávez elnök nem épülne fel a
rákból és folytatná az elnökségét. „Itt már két alelnököt is legyőztünk”
– mondta Capriles, utalva a 2008-as győzelmére, amit akkor Diosdado
Cabello alelnök felett aratott, és a most vasárnapira, amikor is a
korábbi alelnököt, Elías Jauát győzte le.
„A vágyott változás közel van. Érezni a levegőben” – mondta. Azonban
némely ellenzéki hangok arra szólították fel az ellenzéket, hogy
vizsgálja meg a vereség okait, és tegye meg a szükséges változtatásokat a
jövőbeli választási csaták érdekében.
Antonio Ledezma caracasi polgármester úgy fogalmazott, hogy itt az
idő, hogy az ellenzék „újra feltalálja magát”, míg a Demokratikus Egység
Kerekasztal (MUD) vezetője, Ramón Aveledo azt mondta, hogy az
ellenzéknek „mély változásokat kell csinálnia”. „Januárban találkozókat
fogunk tartani, hogy reagáljunk az ellenzéki vereségre. Mély
változtatásokat kell tennünk” – mondta. Noha az ellenzék megtartotta a
fellegvárának, Mirandának ellenőrzését, elvesztett másik öt államot,
amit korában birtokolt.
Ráadásul a másik két államban, Larában és Amazonasban, amelyekben
ezúttal az ellenzék nyert, ez annak volt köszönhető, hogy két olyan
jelöltet választottak újra, akik korábban Chávez-pártiak voltak, és csak
a legutóbbi ciklusukban pártoltak át az ellenzékhez. Néhány elemző úgy
látja, hogy a vereség az ellenzéki pártok olyan alapvető problémáinak az
eredménye, mint például azok vezetése és politikai programja.
„Régóta hangoztatjuk, hogy az ellenzéknek nincs identitása, jövőképe
és javaslatai” – mondta Oscar Schemel, a Hinterlaces magán
közvélemény-kutató cég vezetője. A Chávez-párti választási elemző,
Hector Davila hangsúlyozta, hogy az ellenzék továbbra is veszíteni fog,
ha nem változtat a politikai programján.
„Nem képesek megérteni, hogy a venezuelaiak többsége olyan politikát
akar, amely a szociális programokat és szociális kiadásokat
prioritásként kezeli” – mondta. „Ha ezt nem fogják fel, akkor hasonló
eredményeket fognak elérni a jövőbeli választásokon is” – fogalmazott. A
választásoktól való magas arányú tartózkodás úgy tűnik, hogy az
ellenzéki jelöltekre is hatással volt. Az első számok szerint a
választásokon való részvétel 54 százalékos volt, szemben a 2008-as
kormányzóválasztások 65,5 százalékával.
(latin-amerika.hu)
Az USA megszokott felforgató taktikája Bolíviában
Ahogy Bolívia közeledik a 2014-es általános
választásokhoz, az USA egyre intenzívebben folytatja szokásos, többnyire
sikertelen felforgató stratégiáját szerte Latin-Amerikában és Kubában,
ahol ezt a megszokott gyakorlatot már a forradalom első éveitől kezdve
alkalmazták. Akinek minimális rálátása van az USA perverz és illegális
latin-amerikai intervencióinak történetére, könnyen megállapíthatja,
hogy nem alakítottak ki új taktikát a forradalmi folyamatok
aláaknázására.
Az Egyesült Államok felforgató tervei között – amelyeket múltban a CIA és más titkosszolgálatok kiviteleztek — megszokott gyakorlat a vezetők hiteltelenítése, vezetők közötti nézeteltérések generálása; helyi konfliktusok kirobbantása. Mindezt baráti szomszédos országokkal, illetve a lelkiismeretlen, finánctőkés érdekeket szolgáló, belső ellenzék támogatásával hajtatják végre.
Bolívia azóta célpontja ennek az elnyűtt, selejtes USA-taktikának, amióta Evo Morales elnök az „ellenség”, akit el kell távolítaniuk, mivel Morales a kizsákmányoltak mozgalmának vezetője, és antiimperialista álláspontja fenyegeti az Egyesül Államok érdekeit. A hirtelen felerősödött médiakampány konzervatív „megmondó emberei” és a hiteltelen jobboldal sajtó most teljesen alaptalanul az elnök jövedelmét vették célba.
Szintén ugyanezek az erők hangsúlyozzák belföldön és külföldön a „mély ellentétet” Morales és alelnöke, Alvaro García Linera közt, néhol rasszista célozgatással, mivel az elnök bennszülött, alelnöke pedig fehér. Névtelen cikkek láttak napvilágot dél-amerikai országok újságjaiban, amelyek szerint Linera az elnök életére tör. Ez nem más, mint ármányos, idejétmúlt, birodalmi stratégia, az „Oszd meg és uralkodj” elve. Az USA még mindig ezt a megközelítést alkalmazza Kubában, amikor azt harsogja, hogy komoly ellentétek húzódnak meg Fidel és Raul Castro között.
A „békés ellenzék” kreálásának legfőbb színterei Kuba, Bolívia, Venezuela, Ecuador és Nicaragua. Az ellenzéki csoportokat arra képezték ki és azért fizetik őket, hogy kövessék Washington utasításait, terjesszenek hazugságokat és szüntelenül kritizálják a haladó vezetőket.
A bolíviai nép és a hatóságok felkészültek ezekre a támadásokra, amelyeket az ország jobboldali körzeteiből szerveznek, és a 2014-es választások közeledtével erősödni fognak. Várhatóak voltak a Morales elnök egészségével kapcsolatos dezinformációk is. Az Egyesült Államok korábban hasonlóképpen tájékoztatta félre a világot Hugo Chávez és Fidel Castro egészségi állapotáról is.
Bár a Fehér Ház és titkosszolgálatainak eszközei és alapvető céljai mára széles körben ismertek, mégsem hagynak fel velük. Annak ellenére sem, hogy az utóbbi években csúfos kudarcokat szenvedtek, és a forradalmi egység és változás szele keresztülsöpört Latin-Amerikán.
(latin-amerika.hu)
Az Egyesült Államok felforgató tervei között – amelyeket múltban a CIA és más titkosszolgálatok kiviteleztek — megszokott gyakorlat a vezetők hiteltelenítése, vezetők közötti nézeteltérések generálása; helyi konfliktusok kirobbantása. Mindezt baráti szomszédos országokkal, illetve a lelkiismeretlen, finánctőkés érdekeket szolgáló, belső ellenzék támogatásával hajtatják végre.
Bolívia azóta célpontja ennek az elnyűtt, selejtes USA-taktikának, amióta Evo Morales elnök az „ellenség”, akit el kell távolítaniuk, mivel Morales a kizsákmányoltak mozgalmának vezetője, és antiimperialista álláspontja fenyegeti az Egyesül Államok érdekeit. A hirtelen felerősödött médiakampány konzervatív „megmondó emberei” és a hiteltelen jobboldal sajtó most teljesen alaptalanul az elnök jövedelmét vették célba.
Szintén ugyanezek az erők hangsúlyozzák belföldön és külföldön a „mély ellentétet” Morales és alelnöke, Alvaro García Linera közt, néhol rasszista célozgatással, mivel az elnök bennszülött, alelnöke pedig fehér. Névtelen cikkek láttak napvilágot dél-amerikai országok újságjaiban, amelyek szerint Linera az elnök életére tör. Ez nem más, mint ármányos, idejétmúlt, birodalmi stratégia, az „Oszd meg és uralkodj” elve. Az USA még mindig ezt a megközelítést alkalmazza Kubában, amikor azt harsogja, hogy komoly ellentétek húzódnak meg Fidel és Raul Castro között.
A „békés ellenzék” kreálásának legfőbb színterei Kuba, Bolívia, Venezuela, Ecuador és Nicaragua. Az ellenzéki csoportokat arra képezték ki és azért fizetik őket, hogy kövessék Washington utasításait, terjesszenek hazugságokat és szüntelenül kritizálják a haladó vezetőket.
A bolíviai nép és a hatóságok felkészültek ezekre a támadásokra, amelyeket az ország jobboldali körzeteiből szerveznek, és a 2014-es választások közeledtével erősödni fognak. Várhatóak voltak a Morales elnök egészségével kapcsolatos dezinformációk is. Az Egyesült Államok korábban hasonlóképpen tájékoztatta félre a világot Hugo Chávez és Fidel Castro egészségi állapotáról is.
Bár a Fehér Ház és titkosszolgálatainak eszközei és alapvető céljai mára széles körben ismertek, mégsem hagynak fel velük. Annak ellenére sem, hogy az utóbbi években csúfos kudarcokat szenvedtek, és a forradalmi egység és változás szele keresztülsöpört Latin-Amerikán.
(latin-amerika.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése